„Repülőstarttal” indultak

Akt.:
Laborlátogatás az Atomkiban
Laborlátogatás az Atomkiban - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A tudományos versenyben küzdenek napról napra a magfizikai kutatóban.

Fantasztikus hely kiváló szellemmel, egyedi tudományos profillal – mondta a 60 éves Atommagkutató Intézetről (Atomki) Gergely Pál, az MTA DAB elnöke a hétfői, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó sajtótájékoztatón; a rendezvénynek „születésnapja” okán a létesítmény adott otthont.

Hasznosítható eredmények

Míg máshol sok millió dollárból működnek hasonló intézetek, Debrecenben megtalálták azokat a speciális területeket, melyekben az itt dolgozó kutató gárda erős lehet; többek közt saját magának teremtve meg a lehetőséget saját fejlesztésű berendezésekkel – mondta Fülöp Zsolt, az Atomki igazgatója. Hozzátette: a kutatási szférában verseny van, melyben napról napra meg kell küzdeni, mert csak az első helyezettet díjazzák. Felidézte, hogy az intézmény nem sokkal megalakulása után olyan a neutrínó közvetett felfedezésével olyan eredményt produkált, ami rárajzolta Európa tudományos térképére. Ennek tiszteletére egyébként az Európai Fizikai Társaság 2013-ban történelmi emlékhelynek minősítette az Atomki épületét.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

– Az innovációs versenyben Európának egyre nagyobb a lemaradása, a technológiai deficitje; az USA-ban nagyobb költségvetési összeg nagyobb arányát fordítják e célra. Hazánkban pedig a viszonylag kis K+F költés sem hasznosul jól. Pedig ma a középszerűség leértékelődik, csak az élen járó minőséget fizeti meg a piac – hangsúlyozta Miklóssy Ferenc, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: lépni kell, és ezt mára a politika is felismerte. A következő években Magyarországon több pénz jut majd piacközeli terméket, szolgáltatásokat eredményező kutatás-fejlesztésre – hangzott el.

Elölről kezdte

Az alapító, dr. Szalay Sándor három Nobel-díjas tudós – Szent-Györgyi Albert, Peter Debye és Ernest Rutherford – munkatársa is volt; személyisége kódolta, hogy az intézmény évtizedekre sikeres legyen – jelentette ki Sulik Béla igazgatóhelyettes az Atomki történetét bemutató előadásában, megjegyezve, hogy az sohasem létszámával, hanem eredményeivel tűnt ki.

Szalay Sándor 1936-ban jött haza Magyarországra, a debreceni egyetem orvoskarához tartozó fizikai intézethez, melynek leltár szerint ugyanannyi kísérleti eszköze volt, mint a hasonló szegedi intézménynek, a gyakorlatban viszont egy darab sem… Tehát elölről kezdte felépíteni a kutató bázist, ahol 1938-ban már olyan magfizikai vizsgálatot végeztek, melyről nemzetközi közlemény jelent meg. 1947 és 1952 között Szalay hazai uránérc lelőhelyek után kutatott, és emellett dúsítási mechanizmusokat fedezett fel. 1952-ben Kossuth-díjat kapott és lehetőséget arra, hogy kidolgozza a majdani Atomki terveit. 1953-ban megépült egy gyorsító berendezés, külsőre egy két méter átmérőjű vörösréz gömb; a helyi legenda szerint egy katona látogató így sóhajtott fel: „milyen jó pálinkafőző lenne ebből!”

1954-ben 23 fővel alakult meg az intézet, két év múlva költözött a Bem téri főépületbe. Még ez évben hozzákezdtek azokhoz a kísérletekhez, melyek eredménye „repülőstartot” jelentett az új tudományos létesítmény számára: lefotózták azt a hatást, amint a titokzatos antineutrínó energiát von el. A fotó ma is megtalálható a fizikakönyvekben – mondta Sulik Béla.

Együttműködésben

Az intézményben folyó munka kapcsán az előadó hangsúlyozta: Szalay Sándor alapelvei ma is érvényesek. Így például fontosnak tartotta az együttműködést más intézetekkel, a saját eszközök kifejlesztését, az oktatást, vagy azt, hogy gyakorlati alkalmazást keressen az tudományos eredményeknek, akkor is, amikor a kutatásokat még a hadsereg pénzelte.

Jelenleg nemzetközi együttműködésekbe ágyazva dolgozik az Atomki, a mai magyar kutatási célú gyorsító park túlnyomó részével rendelkezik, és azt nagymértékben ki is használja (mint az előadó mondta: „nehéz gyorsító időhöz jutni”). A berendezések egy részét a munkatársak tudatosan fejlesztik, építik, kísérleteik hozzájárulnak többek közt gyógyszerészeti, környezet analitikai és anyagtudományi kutatásokhoz. Kapcsolatban vannak a „nagy testvérrel”, az idén szintén 60 éves Európai Nukleáris Kutatási Szervezet laboratóriumával (CERN). Az Atomki jövőjében meghatározó lesz a Tandetron gyorsító, melyet 2015-ben helyeznek üzembe.

HBN

Az idei Észak-Alföldi Regionális Innovációs Díjban részesültek

  • HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (Téglás): Passzívházak fűtésére és használati melegvíz előállítására is alkalmas hőszivattyús forróvíztároló kifejlesztése és sorozatgyártása
  • Dr. Oláh Gergely (Kisvárda): Laparoscopos training eszköz fejlesztése hasi tükrözéses eljárások gyakorlásához
  • DERULA Kft. (Szolnok): A Derula Kft. komplex faművelési innovációja
  • Elismerő oklevél: Animi Beauty System Kft. (Debrecen): Animi Beauty System: a lélek(sz)építés rendszere








hirdetés