Hatalmas a szárazság, most tényleg aranyat érne a májusi eső

Hatalmas a szárazság, most tényleg aranyat érne a májusi eső
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – Ez a hónap is jobbára csapadékszegényen indult, csupán szórványosan fordult elő kisebb eső.

Az induló és egyre ütemesebben fejlődő vegetáció május hónapban már tekintélyes mennyiségű vizet igényel, az átlagosan +15°C feletti középhőmérsékletű napokon a potenciális párolgás már meghaladhatja a napi 4-6 millimétert.

Jelentős vízhiány

Idén, bár a tél folyamán optimális szintre töltődött vissza a talajok nedvességkészlete, a nagyon száraz április szinte a teljes észak-tiszántúli régióban jelentős vízhiányt idézett elő a felső 10-25 centis rétegben. Ezt elsősorban a sekélyen gyökerező tavaszi vetésű növények sínylik meg, a friss vetések egyenlőtlenül és vontatottan kelhetnek. Annak ellenére, hogy május első hetében több magassági hidegörvény is megközelítette a térséget, szemben az ország nyugati és középső megyéivel, ahol bőséges csapadék áztatta a földeket, területi átlagban jelentős csapadék továbbra sem hullott. A heti csapadék mindössze Hajdú-Bihar legkeletibb peremvidékén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti és északi tájain haladta meg az 5 millimétert. A két megye középső és nyugati részein sokfelé egy csepp eső sem esett, a talajok vízhiánya így az egy méter mély szelvény szabadföldi vízkapacitásához mérten néhol már elérte az 50-60 millimétert.

Több napfényes óra

A tartósan keletire forduló áramlás a Tiszántúlra ritkán hoz kiadós csapadékot, a levegő kiszáradása annál inkább jellemző. Idén sem volt ez másként. Mivel az év ezen szakában már a kontinens belső vidékei is jelentősebben felmelegszenek, az onnan érkező levegő inkább okoz felmelegedést, mint lehűlést, legfeljebb a hőingás fokozódik az alacsony légnedvesség következtében. Az időszak 60-65 százalékos átlagos páratartalma, általában 22-24 fokos napi csúcshőmérséklete, valamint az átlagot 20-25 százalékkal meghaladó napfényes óraszáma mind ezt igazolta. A mezőgazdasági munkák végzése, szervezése szempontjából kedvező volt a kevés csapadék és az alapjában véve csendes, nyugodt időjárás, csupán egy-két kifejezetten szeles nap bonyolította a növényvédelmi beavatkozások ütemezését. A viszonylag száraz levegő nem növelte a növényvédelmi kockázatokat, jóllehet, számos növénykárosító rovar szaporodását segítette a dinamikus felmelegedés, az ezek elleni védekezés így időszerű volt.

Fagyokkal már sehol sem kellett számolni a körzetben, a minimum hőmérséklet a talaj közelében azonban 1-2 napon még fagypont közelébe süllyedt. A megelőző időszakkal szemben a melegigényes állományok, így a kukorica fejlődését sem fogta már vissza a tartósan alacsony talajhőmérséklet.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés