Hát nem elférne Debrecenben egy Rejtő Jenő utca?

Akt.:
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő
Debrecen – Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) 1905. március 29-én, Budapesten született és 1943. január 1-én, Szovjetunióban, Jevdakovoban, munkaszolgálatban halt meg​. Rá emlékezünk a legnagyobb idézeteivel.

Rejtő Jenő:

“Tévedni emberi dolog, de azért velem is előfordulhat.

Ha mást szeret! Az a legrosszabb! Azt nem lehet kibírni. Az elviselhetetlen. Az befejezett kín, mint a halál. Nincs kiengesztelés! Mert mást szeretni nem bűn, tehát megbocsáthatatlan.

Vasárnap ne lopj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő.

Az élet csak úgy szép, ha őrült is egy kissé.

A balszerencse olyan, mint a szerelmes nő: semmi köze az ésszerűséghez. Olykor látszólag minden ésszerűség ellenére csatlakozik valakihez, de éppúgy elhagyja minden konstatálható ok nélkül egyik pillanatról a másikra.

A kíváncsi turista olyan, mint a szerelmes férj. Mindent elhisz és semmit sem lát.

Ilyenek a nők. Tizenötször eldobnak valamit, amiről azután, ha végképp elhagyták, rájönnek, hogy a legdrágább kincsük volt.

A mi kapcsolatunk a férfiakhoz, drágám, azon két tevékenységben merül ki, hogy jogosan elítéljük őket, és indokolatlanul megbocsátunk nekik.

A barátság sokszor éppen az ellentétekből szövődik.

Úgy kell nekem, minek jöttem a világra!

Menjen, ha akar. És akarjon, ha mehet.

Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.

Jön a nő! Mindig így kezdődik! Vigyázat! Figyelem! A férfi mindent kiszámít alaposan, előrelátóan, precízen, véglegesen. És erre jön a nő! Másodpercenként százhúsz kilométeres hazugságokkal, lihegve, hadarva, szemlesütve, ájuldozva vagy mosolyogva; egyszer csak jön, és mindent halomra dönt! Aztán leül e halomra, és kipúderezi magát. És őszinte részvétét fejezi ki. Óvakodjunk a nőtől! A legegyszerűbb mindennapi fogalmak is zavarosak lesznek, ha nővel kapcsolatban akarjuk tisztázni őket.

Ez a lány maga sem tudta, hogy mit akar, de abból nem engedett, és semmi sem olyan végzetes erejű, elsöprő hatalom, mint a nő, ha valamiben nincs igaza. Mondd neki, hogy ne tanuljon énekelni, mert nincs hangja, kérd, hogy ne pöröljön, hiszen elveszíti, könyörögj, hogy ne viseljen kalapot, mivel ez nem illik hozzá; éppen annyi, mintha felkérnéd a ciklont, hogy foglaljon helyet egy percre. Legfeljebb ez az orkán nem mondja fél válla felett, lekicsinylő mosollyal, hogy: nem kell engem tanítani. Bízza csak rám.

A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.

Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája.

Kerüld a részeg embert, hogy téged se molesztáljanak hasonló állapotban.

Az nevet utoljára, aki először üt.

Milyen egyszerű lenne az élet, ha az emberek őszintén és becsületesen közölnék egymással véleményeiket, érzéseiket és gondolataikat.

Az öngyilkosság legjobb ellenszere az idő. No és a szerelem…

Ha az ember erősen hisz valamit, az majdnem annyi, mintha igaz lenne.

Ne légy hiú és beképzelt, hogy különb és okosabb légy, mint embertársaid.

A szerelem sötét verem. Különösen, ha letakarják és ráülnek.

Két különböző udvarló közül a nő számára mindig az a rokonszenvesebb, aki ritkábban ad kifejezést érzelmeinek.

A férfiak ősi naivitása alig hanyatlott valamit a kőkorszak óta.

A kitalált hazugság soha nem ér annyit, mint az ügyes igazmondás.

Mindenki onnan jön, ahonnan akar, vagy ahonnan szabadon bocsátják.

A vörösbor fáj, de azt mondja: “Jó lenne élni!” Ha többet iszol, így szól: “Élni kell!” Ha igen sokat iszol, ezt kiáltja: “Élni fogsz!” És ez akkor is szép, ha nem igaz.

Minden barátság alapja az őszinteség. (…) Két ember között mindig ott kezdődik, hogy egymásra bízzák a titkaikat.

Aki soká tétovázik, az hamarabb szab el egy ruhát, mint aki bátran vág bele a szövetbe.

Az a roppant szakadék tátongott közöttük, amely két embert sokszor elválaszt egymástól, pedig egyetlen kimondott szó talán bőségesen áthidalhatná. De az emberek Bábelnél elfelejtettek beszélni.

Hiába titkolod múltadat: a nő előbb-utóbb rájön, és te röpülsz, mint egy hattyú.

Ha az ember igazán hisz valamiben, esetleg az sem baj, ha nem igaz. Sokszor a puszta hit is lehet igazi nagy ajándék.

Ha a férfiak morognak, akkor olyanok, mint a dresszurált medve: dörmög az orrába fűzött drót miatt, de mégiscsak utána megy, amikor húzzák.

Hogy is van a csavargók nagy mondása? “Mindenütt jó, de legjobb sehol!”

Egy igazság akkor is fontos, ha nincs semmi értelme.

Csak egy asszony építheti fel újra, amit egy másik asszony romba döntött.

A szerelem mindig bajt okoz. Tehát kategorikusan közlöm: szerelem nincs! Vagy helyesebben: kizárólag szerelem van. Beszélni kell erről. Nagyon fontos, mert ha kikapcsoljuk a szerelem nevű fogalomzavart az eshetőségek közül, úgy határozott terv szerint élhetünk. És ki mondja, hogy ez nem fontos? Én!

Munka után édes a menekülés.

Akkor kell felugrani a szerencse vonatára, amikor éppen elrohan melletted, mindegy, hogy merre visz, mert egy elhibázott, elhabozott ugrás, és egész életeden át hiába vársz másik vonatra.

A bolond ember eléggé logikus, csak az épelméjűek bírálata felületes.

Mit csinál az ember, aki felhagy minden reménnyel? Megmondta Dante. Elmegy a pokolba.

Mit számít a kéz ereje annak, aki nem meri felemelni?

A csillagos végtelen közöl valami teljesen megnyugtatót, amit nem ért az ember, de tudja, hogy nagyon jól van így. Így, ahogy van, rosszul is. Nagyon jól.

A reklám az, ha bebeszéljük előre az embereknek, hogy valaminek örülni fognak.

Az embert saját jól felfogott érdekében úgy teremtették, hogy ne lásson a jövőbe.

Ahol társadalom van, ott törvény kell, és ahol törvény van, ott feltámad az igazság… És ahol az igazság van, ott megszületik az igazságtalanság is.

Az asszony szíve éppolyan, mint a tenger: nyugodtan, simán dobog, de senki sem lát a mélyére, és ha igen, úgy annak jaj.

Nem volt sok örömöm az életemben. De néha boldog voltam, és ezért nem fáj, ha arra gondolok, hogy öregszem.

Élni azt jelenti, mint örülni bármi áron.

Nem olyan tehetséges a világ, hogy néhány okos ember ne tudná becsapni.

A halál végeredményben nem akkor kezdődik, amikor valaki a legfinomabb megfigyelésre sem reagál, hanem amikor a test, a lélek és a szellem elveszíti azt a tartalmat, amely működésének értelmet ad.

Az ördög sem rokonszenves, és mégis jobban kedvelik, amikor gonosz, mint ha bölcsődalokat énekelne. Az ember ragaszkodik az illúzióihoz.

Az élet olyan, mint a füst. Elillan, mielőtt még igazán boldog voltál.

Az emberek azt akarják olvasni, amit szívesen elképzelnek, és nem szeretik, ha a valóság ellentmond ennek.

Akiknek nem fáj az élet, azok a halál gondolatát is könnyebben viselik el.

A sors láthatatlanul és hallgatagon virraszt az életek felett, és úgy történik minden, ahogy ő akarja.

Akik a legnagyobb mesterektől tanulnak bölcsen gondolkozni, azoknak általában a legritkább esetben jut az eszükbe olyasvalami, aminek hasznát vehetik.

Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba. Mer az egész világ olyan mint egy nagy tolongás: hol elől van az ember, hol hátul.

Pontosan két év előtt bejárta egy hír a világsajtót, hogy elveszett a Csendes-óceán szigetvilágának nagy kutatója, Gustav Bahr, az Angol Királyi Földrajzi Társaság tagja stb. Utoljára egy kannibál törzs étlapján említették a nevét valami savanykás körettel kapcsolatban, azóta nyoma veszett.

A közügy mindenkinek kedvenc magánügye.

A beteg szervezetet az egészség hiánya kínozza. A beteg lélekben a lélek hiánya fáj.

A földrajzkutató pályáján általában döntően jelentős felívelést jelent, ha megnősül. Ilyenkor kerül sor a hosszú, nagy horderejű, esetleg többéves útjaira, amikor semmiféle dzsungel nem lehet elég mély, sötét, távoli és veszélyes.

Fel a fejjel, fiatal barátaim! Az élet olyan, mint az asszony: ingatag!

A szerencse fából vaskarika. Nesze minden, fogd meg jól. Kizárt lehetőségek teljesülése. Ha valaki minden valószínűtlen kedvező fordulatra logikai bizonyossággal számíthat, az a szerencsés ember. Egyáltalán: aki számíthat. Mert ha a balszerencsés ember azt mondja, hogy kétszer kettő az négy, mire odanéz, látja, hogy kétszer hárommal volt dolga, és időközben az is hat lett.

Bocsánat, hogy félbeszakítom, de nem értek a földrajzhoz: hogy tud Afrika csókolni?

Sötétben minden város fekete.

Az igazságot olykor eltemetik, de a hazugság mindig kiderül.

Életünk legfontosabb eseményei a látványos okokon kívül tulajdonképpen ellenőrizhetetlen semmiségekre vezethetők vissza.

Nem szeretek senkit sem a gyöngéje után megítélni. A kíváncsiságot sem tartom bűnnek. Lehet, hogy hamar megöregszik általa az ember, legalábbis emellett szól az a körülmény, hogy igen sok hölgy aránylag fiatalon állandóan kozmetikushoz jár, de semmi esetre sem bűn.

Az igazságot nem lehet hinni… Azt tudni kell, vagy hagyni. De ez a világ a dilettánsoké.

Többet ér egy megtért bűnös száz igaz hívőnél.

A pénz az egyetlen jó, amiből nem árt a sok.

Megalázott és legyőzött, tehát teljesen szerelmes lettem magába. Engem még sohasem vertek meg.

Sírfelirat:
Ki itt nyugtalankodik csendesen,
Író volt és elköltözött az élők sorába.
Halt harminchat évig, élt néhány napot,
S ha gondolkozott, csak álmodott
Néhány lapot. S mikor kinevették:
Azt hitte, hogy kacagtatott.
Most itt fekszik e nehéz
Temetői hant alatt,
Zöld koponyáján kiüt a csíra
És azt álmodja, hogy él.
Szegény. Béke hangjaira!
Ámen.”








hirdetés