Hamis érvekkel zárja be a kormány a menekülttáborokat

Akt.:
A Vámosszabadiban működő befogadó állomás 2016 májusában
A Vámosszabadiban működő befogadó állomás 2016 májusában - © Fotó: Magócsi Márton
Bicske, Budapest, Debrecen – Sorra zárja be a kormány a menekültállomásokat, pedig egyszer még nagy szüksége lehet rájuk. Most konganak az ürességtől, de három éve, a menekültválság előtt még dugig voltak emberekkel. A kormány célja, hogy lakott területen belül ne működjön menekülttábor, mégsem látni a logikát a bezárásokban: van, ahol a város szélén álló tábor bezár, máshol a közepén lévő nyitva marad, és nem csak itt sántít a kormány érvelése. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Az év végén megszűnik a bicskei befogadó állomás, ezért már egy ideje nem is érkeznek új migránsok a táborba – nyilatkozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Bicskén még szeptember elején. Ezzel a kormány – a debreceni menekülttábor tavaly év végi bezárása után – az ország második legnagyobb menekültállomását is bezárja.

Az intézményekre rájár a rúd a menekültválság kezdete óta. 2015 előtt csendben, mindenféle felhajtás nélkül működtek, 2013-ban még egy újat is nyitottak Vámosszabadiban a helyhiány miatt. Az okozott is kisebb felhajtást a helyiek tiltakozása miatt, de azután fennakadás nélkül működött. A menekültválság súlyosbodásával viszont a magyar menekülttáborok is a figyelem középpontjába kerültek: a sajtó munkatársainak hirtelen megtiltották a bejárást az előtte még látogathatónak számító táborokba, miközben azok egyre zsúfoltabbá és élhetetlenebbé váltak. A táborokban lévő állapotokról szóló cikket itt olvashatja.

ins1

Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő felvétele a körmendi tábor egyik sátrának belsejéről, 2016 júliusában

A kormányzati politikusok is egyre gyakrabban beszélnek a menekülttáborokról, a Belügyminisztérium pedig, amely három éve a vámosszabadi tábor megnyitásakor még azt közölte, hogy semmi különös nincs egy ilyen tábor megnyitásában és a közbiztonságra sincs rossz hatással, ma már szükséges rosszként emlegeti őket, amelyeket minél előbb zárva szeretnének látni. A legnagyobb tábor, a közel ezerfős debreceni állomás bezárását Orbán Viktor rendelte el. Ezt akkor azzal indokolta, hogy ott nem menekültek vannak, hanem bevándorlók, akiket haza kell küldeni. A bicskei befogadó állomás bezárását szintén Orbán Viktor szorgalmazta.

De Orbán Viktor szaván kívül van bármiféle magyarázat arra, miért a bicskei és a debreceni tábort zárták be? És egyáltalán, mi lesz így, tábor nélkül a Magyarországra érkező menekültekkel?

Határmentén, városok szélén állnak a menekülttáborok

Magyarországon több, különféle menekülteket befogadó központ is működik, elszórva az egész országban. Azok a migránsok, akik manapság átlépik a határt, először a tranzitzónába kerülnek, majd a menedékkérelmi eljárás idejére a befogadó állomásokra. Az illegális határátlépők kerülhetnek őrizetbe vagy befogadó állomásra, azok pedig, akiket kiutasítottak Magyarországról, a balassagyarmati közösségi szállón várják a kitoloncolásukat.

Íme, így festenek a térképen:

A térképen jelölték a már bezárt debreceni és az év végén záró bicskei állomás helyét is. 2014 végén nyitottak egy ideiglenes állomást Nagyfán, de azt már bezárták. Tavaly szeptemberben Körmenden és Szentgotthárdon nyitottak ideiglenes állomást, ezek közül azonban ma már csak a körmendi működik. Erről azt kell tudni, hogy nem szokványos menekülttábor, az emberek ugyanis sátrakban élnek benne.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) az Abcúggal azt közölte, hogy a táborok nyitása és zárása az aktuális migrációs helyzettől függ. Ez az ideiglenes táborok esetében érthető is, a debreceni és a bicskei táborok azonban más kategóriába tartoznak: a debreceni 1995-ben nyílt, a bicskei még régebben.

Az Abcúg megkérdezte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH), hogy miért zárták be ezeket a táborokat. Azt válaszolták, hogy

a magyar kormány célja az, hogy Magyarországon lakott területen kívül működjenek a befogadó állomások.

A debreceni és a bicskei állomás bezárása mellett több ok is szólt.

Ilyen például:

  • a migrációs helyzet változása
  • a jogszabályi kötelezettségekben foglalt feladatok,
  • a közbiztonság,
  • és a kihasználtság.

Ezeket a szempontokat érdemes egyenként megnézni.

Városokban, város szélén állnak a táborok

A BÁH nyomós érvként hivatkozott a táborok elhelyezkedésére: lakott területen belül nem, inkább kívül akarnak állomásokat. Ez az érv a két legnagyobb menekülttábor bezárása esetében sántít. A bicskei és debreceni tábor ugyanis egyáltalán nem fekszik jobban lakott területen, mint például a kiskunhalasi tábor. A körmendi és a balassagyarmati tábor pedig még jobban bent is van a városban, mint az előbb említettek, azok pedig továbbra is nyitva maradnak. Ezek ráadásul mind nyitott táborok, azaz a menedékkérők ki-be járhatnak belőlük.

Amikor erre az ellentmondásra rákérdeztünk a BÁH-nál, csak annyit válaszoltak, hogy további nyitott táborok bezárásáról még nem született döntés, valamint hogy Balassagyarmaton nem menedékkérők tartózkodnak, hanem idegenrendészeti eljárás alatt lévők. Ez azonban csupán annyi különbséget jelent, hogy utóbbi esetben a külföldieknek már papírjuk van arról, hogy nem maradhatnak Magyarországon.

A migrációs helyzet változása alatt az országba érkező migránsok számát kell érteni. Ma ugyan közel sem érkezik annyi menekült a határon át mint tavaly, a bicskei és a debreceni tábor azonban évtizedek óta létezik, miközben az országba érkező menekültek száma folyamatosan változott: válságok idején, mint például a délszláv háború, vagy a mostani menekültválság, több menedékkérő érkezik, amúgy pedig kevesebb, ez mindeddig nem befolyásolta ezeknek a táboroknak a nyitva vagy a zárvatartását.

Egyre kevesebb a garázdaság

A közbiztonsággal ugyanígy lehetne érvelni: ha húsz éven keresztül nem volt vele akkora probléma, hogy komolyan felmerüljön a kormányban a táborok bezárása, akkor most miért. Ez azonban már komolyabb érv lehet, így alaposabban utána néztünk. A magyar rendőrkapitányságoknak évente kell beszámlót készíteni a tevékenységükről, hogy azt a helyileg illetékes önkormányzat véleményezhesse, és vagy elfogadja, vagy nem. Ilyet a bicskei és a debreceni rendőrkapitányság is készített, a legfrissebb a tavalyi évre vonatkozik, és mindkettő megemlíti a befogadó állomásokat is.

A Bicskei Rendőrkapitányság beszámolójában az áll, hogy 2015-ben nagy számban jelentkeztek feladatok a befogadó állomáson, ezt azonban egyáltalán nem konkretizálták. Egyedül azt a szeptemberi esetet említették, amikor a készenléti rendőrök segítségével kellett lecsillapítani a bicskei vasútállomásra vonattal érkezett menekülteket. A menekültválság akkoriban volt a tetőpontján, a Keleti pályaudvarnál ezrek próbáltak feljutni egy-egy Nyugat-Európába tartó vonatra, az egyik ilyen pedig Ausztria helyett Bicskére vitte őket, mondván, a táborba kell menniük. Az ekkor kialakuló elégedetlenségben léptek fel a rendőrök, ennek a legkeményebb pillanata azonban annyi volt, hogy egy menekült férfi a családjával a sínekre vetette magát.

ins2

A bicskei állomás 2015 szeptemberében | Fotó: Magócsi Márton

A regisztrált bűncselekmények esetében nehéz mérleget vonni, a statisztikákban ugyanis nem tüntetik fel, hogy menedékkérő követte azt el, vagy nem. Jellemző bűncselekmény lehet a garázdaság, ennek száma azonban tavaly, amikor rekordszámú menekült tartózkodott a táborban, épphogy csökkent a bicskei körzetben (épp ahogy a lopások, a testi sértések vagy összességében a közterületen elkövetett bűncselekmények száma). A rendőrség meg is jegyezte, hogy Bicske bűnügyileg egy kevésbé fertőzött terület.

A Debreceni Rendőrkapitányság beszámolója alapján nehezebb mérleget vonni, Debrecen ugyanis sokkal nagyobb város Bicskénél. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma itt is csökkent, ugyanakkor megemlítették azt is, hogy a garázdaságok számára korábban, konkrétan 2013-ban még jelentősen negatív hatással volt a menekülttábor. Magyarázatként arra, hogy 2015-ben miért lehetett kevesebb garázdaság, a rendőrség azt az indokot hozta, hogy csökkent a táborban lévő menekültek száma. A BÁH adatai szerint azonban 2015 szeptemberében például majdnem teltház volt a befogadó állomáson.

A rendőrség azt is megemlítette, hogy 19-szer razziáztak az állomáson tavaly, és 8 esetben volt szükség rendőri beavatkozásra. Ez ugyanakkor nem számít különösen nagy számnak. A BÁH szerint szeptemberben 764 külföldi tartózkodott az állomáson, ha ezt a számot állandónak vesszük, akkor kiderül, hogy az állomáson arányaiban sokkal kevesebb bűncselekmény történt, mint a városban. Debrecennek a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmény-száma ugyanis tavaly 2484 volt.

Azt azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy a rendőrségi statisztikák csalókák lehetnek. Azokban ugyanis csak azok a bűncselekmények szerepelnek, amelyek a rendőrök tudomásra jutottak. A lakosság szubjektív biztonságérzete ettől eltérhet.

Menekülnek Magyarországról a menedékkérők

A BÁH által említett jogszabályi kötelezettségben foglalt feladatok alatt valószínűleg azt a nemzetközi vállalást kell érteni, hogy Magyarország megfelelő ellátást nyújt a területén tartózkodó menedékkérőknek. Ennek nyilván feltétele, hogy legyen elegendő menekülttábor az országban, azt pedig, hogy van-e elegendő, az dönti el, hogy mekkora az egyes táborok kihasználtsága. Így fő kérdésként ezt kell tisztázni.

Az Abcúg kikérte a BÁH-tól az intézmények létszámadatait, idén szeptember közepére vonatkozóan ezek a következők:

A táblázatból látszik, hogy a menekülttáborokban – ha nem is minden esetben konganak az ürességtől -, de nagyon kevesen vannak. Egyes helyeken, például Balassagyarmaton vagy Körmenden a kapacitáshoz képest alig-alig lézengenek. Ha ebből indulunk ki, a kormány intézkedései magyarázhatóak azzal, hogy már nem éri meg fenntartani ekkora intézményeket, hiszen nem használják ki őket, következésképpen nincsen rájuk szükség, így bezárhatóak.

Ezekből a számadatokból azonban le lehet vonni pár következtetést. Nem mindegy ugyanis, hogy melyek azok a tábortípusok, amelyekben sokan vannak, és melyek azok, amelyekben nem. Az arányokhoz képest legtöbben Röszkén és Tompán vannak. Itt állnak ugyanis az új menekültügyi szabályok miatt létesített tranzitzónák. Azok a menekültek, akik legálisan szeretnének menedékjogot kérni Magyarországon, itt léphetnek az ország területére.

ins3

Röszke, a határ szerb oldala | Fotó: Hajdú D. András

Ha a beadványukat a hatóságok itt elfogadhatónak találják, továbbküldik őket egy befogadó állomásra, ha nem, akkor egyszerűen visszateszik őket a határ túl oldalára. Az új menekültügyi szabályok értelmében azonban azok számára, akik Szerbián keresztül érkeznek a tranzitzónához (és máshogy nem is érkezhetnek, hiszen azok a szerb-magyar határon állnak), megtagadható a menedékjog, arra hivatkozva, hogy azt kérelmezhették volna akár Szerbiában is. Magyarul, hiába várják tömegesen a kérelmük befogadását a tranzitzónákban, a menedékkérők jó része nem fog továbbjutni egy befogadó állomásra, még akkor sem, ha egyébként háborús övezetből érkezik.

A befogadó állomások ürességének egyrészt ez az oka, másrészt pedig az, hogy a menekültek közül sokan egyszerűen nem várják meg az eljárás végét. Ezek az állomások ugyanis nagyrészt nyitottak, így az ott lakók egyszerűen tovább utazhatnak egy másik országba. Ezt tehetik amiatt, mert valójában nem Magyarországon akarnak letelepedni, de azért is, mert egyszerűen nem bíznak abban, hogy tisztességesen elbírálják a menedékkérelmüket (azt, hogy milyen módon lehetetleníti el az eljárás az egyébként jogos igénnyel rendelkező menedékkérőket, itt írtunk bővebben).

Három éve még dugig voltak

Érdemes megnézni azt is, hogy ez korábban mennyire másképp volt. Három évvel ezelőtt például a menekülttáborok szinte dugig voltak:

Még a balassagyarmati tábor is szinte tele volt, pedig oda már csak azok kerülnek, akiknek a menedékkérelmét elutasították, viszont valamiért nem sikerült még kitoloncolni az országból. Az akkori szállólakóknak ugyanúgy meg lett volna rá a lehetőségük, hogy elhagyják a tábort és más uniós országban próbáljanak szerencsét, mint a mostaniaknak, mégsem tették. Ennek két oka lehet:

Egyrészt akkor a dublini szabályoknak láthatóan megpróbáltak érvényt szerezni a tagállamok, azaz nagy eséllyel a távozókat visszaküldték volna Magyarországra. Manapság ez a menekültek nagy száma miatt egyre nehezebben hajtható végre.

A Magyarországra eljutott menekülteknek akkor még sokkal nagyobb esélye volt rá, hogy menedékjogot kapjanak.

A három évvel ezelőtt érkezett emberekről még Orbán Viktor is rendszerint úgy beszélt, mint akiket elismer jogos menedékkérőnek. A miniszterelnök beszédeiben ugyanis visszatérő frázis volt a menekültválság során, hogy aki valóban menekültként, és nem gazdasági bevándorlóként érkezett, azt Magyarország már befogadta.

Ha azonban a jogszerűen Magyarországra érkező menekültek három éve még simán megtöltötték a férőhelyeket a magyar menekülttáborokban úgy, hogy azzal a kormánynak akkoriban semmi problémája nem volt (sőt, 2013-ban még a lakossági tiltakozás ellenére is nyitottak új létesítményt Vámoszabadiban), akkor kérdéses, mihez fog kezdeni a BÁH, ha a jövőben újra előáll ez a helyzet, viszont a legnagyobb menekülttáborokat időközben bezárták. Az ideiglenes állomások ugyanis sátrakból állnak, ezért télen nem fenntarthatóak, az ottani körülmények pedig élhetetlenek (a körmendi sátortáborról itt írtak bővebben).

Albert Ákos | abcug.hu


Egy éve „szívatják” a kivégzés elől menekülő Alit

Budapest, Vámosszabadi – A 24 éves Ali az Iszlám Állam elől menekült volna a nagynénjéhez Norvégiába, de fennakadt az uniós menekültügyi rendszeren. Egy éve várja egy koszos menekülttáborban, hogy a magyar hatóságok jogerősen elbírálják az ügyét, a hivatal azonban még az országokat is folyamatosan felcseréli a róla hozott határozatokban, és hónapok óta ping-pongozik a bírósággal azon, hogy Ali jogosult-e a menedékjogra. Pedig azt már az első határozatukban leírták, hogy az átélt szenvedések alapján az. Ismerje meg, hogyan működik manapság egy menedékkérelmi eljárás Magyarországon! Albert Ákos cikke az Abcúgon.


Érvénytelen lett a népszavazás, de ez Orbán Viktort nem érdekli

Budapest, Debrecen, Miskolc – A kvótaellenes népszavazáson a részvételi arány az előzetes várakozásokhoz képest is alacsony volt, az érvénytelen szavazatok száma meghaladta a 6 százalékot, igaz, azok között, akik viszont érvényes szavazatot adtak le, többségben voltak a nemet választók. Hiába lett a népszavazás érvénytelen, Orbán Viktor mégis ünnepel és alkotmánymódosítást jelentett be. Boldogok az ellenzéki pártok is, és Orbán lemondását követelik. Albert Ákos cikke az Abcúgon.




Sporthírek






hirdetés