Halottak napi megéledés

Debrecen – Isten beleköltözött Bach muzsikájába, Csorba Gergő élet-infúziót adott.

A megéled, életre kel szó mozgást, erőt, vitalitást jelent. Úgy-e, mennyire nem illik a november elsejei halottak napjához? Az ecclesia patiens, a szenvedő egyház napja – imádkozzunk azokért, akik már nem tudnak magukért imádkozni. Ám életben fürdött a lelkünk a Debreceni Nagytemplom november elsejei zenés áhítatán. Akár az ókori Felária, a halottak újra köztünk járnak egy napig. Isten beleköltözött Bach muzsikájába, Csorba Gergő élet-infúziót adott.

Színes, dinamikus, szívhez szóló

A zenés áhítatok leginkább orgonakoncertek, igaz, a következő vasárnapi alkalom a Nagytemplom kórusáé. Nem tudhatom, ki, mire számított egy halottak napi orgonaesten, de Csorba Gergő orgona- és gitárművész hangszerjátéka felvillanyozta a hallgatóságot. A taps nem tilos, ám templom ide, szakrális hely oda, a nehezen múló tetszésnyilvánítás minden fölösleges szó nélkül jelezte Csorba Gergő színes, dinamikus, szívhez szóló előadását.

Debrecen városa örökre hálás lehet Sepsy Károly lelkész-orgonaművésznek, aki mintegy 40 évig bábáskodott afelett, hogy végre az egykori híres, de a kommunizmus éveiben már haldokló hangszer újjászülethessen. Csorba Gergő szó szerinti színes előadásában hol érzékenyen reszketett az orgonahang (tremoló), hol nyelvsípokkal játszotta a fődallamot, a cantus firmust.

A nyelvsípsorok kétszer olyan drágák, mint az ajaksípok, amik a furulya, vagy a kalauz sípjának elvén működnek. A nyelvsípok akár 8 méteresek is lehetnek a basszusban, ám a nyelvsíp lelke: egy néhány centiméteres rezgő nyelv, mint a farsangi papírtrombitában, vagy a szájharmonikában. A három billentyűsoros, 64 regiszteres (sípsoros) hangszer úgynevezett hangképe, diszpozíciója kiegyensúlyozott, ami azt jelenti, a gótikus, a barokk zenétől a romantikus stílusú orgonazene eljátszására is alkalmas. Számtalan koncert fültanúja lehettem, hisz magam is imádom őfelségét, a hangszerek királyát.

Külön figyelmesség

Bach c-moll prelúdium és fúgája egyszerre volt súlyos, ám gördülékenyen dinamikus, a korálfeldolgozás fő szólama a vox humana, „az emberi hang” nyelvsípján remegett érzékenyen. Mennyire hiányzik ez korunk gépies-kegyetlen-kapitalista világában! Az előadó oly artikuláltan játszott, ahogy egy remek rádióbemondó beszél, azaz rendkívül jól tagolta a zenét (agogika), dacolva a mindent egybemosó visszhanggal. Kiváló választás volt Pachelbel prelúdium és fúgája, amiben a témát bemutató szakaszok között optimistán kicsengő, játékos szakaszok is voltak, hisz a halál egyben születés. Talán ezért keverik sokan a halottak napját az azt megelőző napi mindenszentek ünnepével – azokat köszöntjük, akik már a mennybe jutottak. Ahogy egy 4000 éves egyiptomi sírfeliraton olvashatjuk, halálra születünk, s életre halunk meg. A Vivaldi Gloria kórusmű, a halálom elmélyedő tételét hallhattuk. A kórus vagy zenekar eljátszását intavolációnak hívják, mert billentyűs hangszeren szólal meg.

Csorba Gergő, a zeneművészeti szakközépiskola gitártanára tudatos zenész, művészdiplomáját Bécsben, a Hohschule Für Musik gitár szakán szerezte, és jártas az egyházzenében is. No de hát a gitár, amint az orgona, nem polifón, sokszólamú-e? Külön figyelmesség tőle, a darabot vagy a szerzőt néhány szóval bemutatta. Szuggesztív és virtuóz orgonajátéka nagy örömöt adott nekünk. Fekete Károly püspök úr igazán büszke lehet a Nagytemplom kántorára, az orgonaművész-gitárművész Csorba Gergőre.

HBN

– Dunkel N. Norbert (zeneszerző-orgonaművész, zeneterapeuta, filozófus) –








hirdetés