Halálos vezetékekkel várjuk haza a gólyákat

Akt.:
Leggyakrabban a nagytestű madarakat, így a gólyákat fenyegeti az áramütés veszélye
Leggyakrabban a nagytestű madarakat, így a gólyákat fenyegeti az áramütés veszélye - © Fotó: HBN archív
Debrecen – Magyarországon évente 100–150 ezer madár pusztul el áramütés miatt.

Beépített, jól látható ülőhelyekkel, és egyéb megoldásokkal segítik elő a madarak túlélését, ezzel is csökkentve az évi 1–5 milliárd forint értékű természetvédelmi kárt, amelyet a villanyvezetékek okoznak hazánk madárvilágában – mondta el Tóth Péter, az Agria Ökoszisztéma Kft. munkatársa, a Középfeszültségű vezetékhálózatok madárvilágra tett káros hatásai című, a napokban megtartott előadásán. A Debreceni Egyetem Élettudományi Épületében tartott prezentáció célja az volt, hogy bemutassa a probléma természetre mért káros hatásait, ismertesse a lehetséges megoldásokat, valamint beszámoljon az eddig elért sikerekről is.

Hatékonyabb megoldások

Az iparosodással, és az áramszolgáltatás térhódításával létrejött problémát először a ’70-es években ismerték fel, 1980 óta pedig hazánk természetvédőit is foglalkoztatja – mondta el Tóth Péter, majd hozzátette, csak Magyarországon évente 100–150 ezer madáregyed pusztul el középfeszültségű szabadvezetékeken. Bár a megoldások egyre hatékonyabbak, még bőven van tennivalónk – tette hozzá.

Hozzáér, azonnal elpusztul

A villamos és szabadvezeték-hálózatok számos veszélye közül kiemelte, hogy az állományban ivararány-torzuláshoz vezethetnek, elvándorlást idézhetnek elő, de akár lokálisan ki is pusztíthatnak egy-egy madárfajt. Mindezt a madarak vezetékkel való ütközése, és az ebből fakadó áramütés eredményezi. Miért nem tanulják meg a madarak ennek veszélyeit? – tette fel a kérdést Tóth Péter, majd kifejtette, hogy nincs esélyük rá, hiszen az egyed, aki a hálózathoz bármilyen formában hozzáér, azonnal elpusztul, így társainak nem tudja átadni a „figyelmeztetést”.

Fotó: HBN archív Fotó: HBN archív ©

Elmondta azt is, hogy a problémának nem csak műszaki, de környezeti és biológiai befolyásoló tényezői vannak. Az eset leginkább nyílt, gyéren fásult helyeken figyelhető meg, hiszen a kevés kiemelkedő leshely miatt a madarak kénytelenek a vezetékhálózatokra repülni. Biológiai oldalról megközelítve, minél nagyobb termetű az egyed, annál nagyobb eséllyel ér hozzá magasfeszültségű vezetékhez. Nálunk leginkább a gólya-, sólyom-, gyöngybagoly- és seregélyféléket veszélyezteti a helyzet – mondta.

Több megoldás is van – folytatta, majd kifejtette, a problémát a vezetékszalagok elföldelésével, az áramot vezető részek burkolattal ellátásával, madárbarát fejszerkezet készítésével, és speciálisan a madarak számára beépített ülőhelyekkel tudják orvosolni. Utóbbit eddig 1440 oszlopra szerelték fel, ezzel is madárbaráttá téve Heves és Borsod megye déli részét.

HBN–Fábri Levente








hirdetés