Hajsza a hajléktalanokért Debrecenben

Hajsza a hajléktalanokért Debrecenben
Debrecen – Nem ok nélkül, de nehéz helyzetbe kerülnek a gondoskodást végző szervezetek.

Az állami normatív támogatásra, felekezetek és segítő vállalkozások, emberek adományaira számítva az elmúlt években nem volt túl nehéz karitatív szolgáltatást indítani. Civil szervezetek, egyházak vállalkoztak is egymás után. Eredményeként a rászorulók – ezúttal maradjunk a hajléktalanoknál – kedvük szerint választhattak, hol akarnak reggelizni, ebédelni, melegedni, pontosabban hol tudnak mosakodni, mosni, egyéb ellátást igénybe venni. Mígnem a kormány arra figyelt fel, hogy a pénz vég nélkül folyik szét, s kevesebb szervezet valószínűleg gazdaságosabban el tudná látni a feladatot. Korlátozó szabályokat alkotott tehát, egyik elemeként pedig versenyhelyzetet teremtett. Leegyszerűsítve: az egy hajléktalan ellátásához kapcsolódó állami normatívát az a szervezet kapja meg az adott napon, amelyiknél a hajléktalan először megjelenik. Azaz: nincs tovább reggeli itt, mosás ott, ebéd a harmadik, zuhanyozás a negyedik helyen. Naponta lehet ugyan váltogatni, de a reggeli döntés aznapra végleges.

Ebből természetesen az következik, hogy az ellátó szervezeteknél megcsappan a létszám, emiatt kevesebb támogatáshoz jutnak, végül akár be is zárhatnak. A kormány éppen ezt akarja: győzzön a jobb, pontosabban az az ellátó, amelyhez a hajléktalanok legszívesebben járnak.

E rendszer júliustól fordul élesbe, az előző három hónapban viszont már mindenhol regisztrálták és jelentették az aznap ellátottak számát. (Az érintettek szerint a versenyben adódik alkalom a torzításra.)

– A szándék érthető és indokolt, de attól tartunk, hogy ősszel, amikor bejön a hideg, komoly nehézségeink lehetnek – tekint előre vészjóslón a Debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség szociális intézményeinek szakmai vezetője, Ramaszné Kiss Ilona. 

A Napló azért jelent meg éppen a “Reménysugár” Hajléktalanok Nappali Melegedőjében, mert a Péterfia 40. szám alatt működő intézménnyel szemben lakossági panasz érkezett. Néhány, a környéken élő ingatlantulajdonos szerint logikátlan, hogy, ha a kéregetőket az önkormányzat kitilitja a belvárosból, hogyan működhet engedéllyel ilyen intézmény a város egyik legnevesebb, panziókban bővelkedő, tehát idegenforgalmi szempontból frekventált utcájában? A Nagyerdő és a Nagytemplom között sétálók nem erre számítanak! – fogalmazta a kritikus Nagy Péter lelkész és Ramaszné Kiss Ilona azt mondja, őket nem keresték meg ilyen felvetéssel, de nem is adnak rá okot. A kapuban folyamatosan ott áll egy munkatársuk, aki gondoskodik róla, hogy ittas ember be se léphessen, így a környéken meg sem jelennek. Szemetet nem csinálnak, zajjal nem járnak – érveltek. Az épületben is példás a rend és a tisztaság. Konyha nincs, a betérők hideg ételt, konzerveket, pékárut fogyaszthatnak, illetve hetente egyszer úgynevezett szeretetvendégséget tartanak a gyülekezet tagjai.

Olyankor a máshol elkészített adomány ételt szolgálják fel – mondja Vaszil Dóra intézményvezető. Ebéd előtt minden nap együtt imádkoznak, 14 órakor kezdődik az áhitat.

Az épületben mód van zuhanyozásra, mosásra, szükség esetén ellátják az embereket papírzsebkendővel, eü-betéttel, sebtapasszal, stb. Tévézhetnek, társasjátékozhatnak, olvashatnak a nappali melegedőbe érkezők. Naponta 8-16 óra között tartanak nyitva, de télen, a nagy hidegben már hajnalban beengedték és meleg teával fogadták a didergőket. 

– Volt, hogy naponta kétszázan is megfordultak nálunk. Júliustól viszont a kormány naponta legfeljebb 75 ember ellátást finanszírozza – említi a szakmai vezető, s így folytatja: – Bár a Nagytemplomi Gyülekezet erre a célra maradéktalanul átadja az egyházi kiegészítő támogatást is, a gazdálkodás ilyen feltételek között ellehetetlenülhet. Az 50 főre szóló működési engedély mellé 150 személy ellátásához szükséges szakmai létszámot kell garantálnunk. És a kérdésre, hogy miért a háromszoros állomány, ha az ellátottak száma legfeljebb másfélszeres lehet, a válaszadók a jogszabályi előírásra hivatkoznak – közli érdeklődésemre.

Kegyelmi időszak

A kormány törvénybe foglalta, mely szervezetek egyházi jogállását ismeri el. A listában nem szereplők – ha végeztek is korábban szociális ellátást – támogatás híján e tevékenységüket kénytelenek felszámolni. Ügyfeleik a megmaradóknál jelentkeznek majd, de egyelőre nem tudni, hogy az új feltételek mellett azok képesek lesznek-e átvállalni a feladatot. A nyár kegyelmi időszak, a rendszer hibái ősszel mutatkozhatnak meg élesen, s ha nem sikerül gyorsan korrigálni, a tél kényszerítheti ki a változtatást.

Önkéntesekkel karöltve

A Nagytemplomi gyülekezet 1995-ben indította el a Nyitott Ajtó Otthonát, amely később idősek klubja szociális intézménnyé alakult át, s kivált belőle a hajléktalanok ellátása. A Péterfia utca 40. szám alatti épületet az egyházi kárpótlás keretében kapták vissza, majd saját erőből, valamint német és amerikai testvér gyülekezetek hozzájárulását is élvezve, több tízmillió forintból tették alkalmassá a mostani feladatra. Munkájukat rendszeresen 15-20 önkéntes segíti. Működési engedélyük szerint januártól egyidejűleg legfeljebb hetvenöt embert fogadhatnak.