Hajdúk fővárosából élhető várossá válik Böszörmény

Akt.:
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere - © Fotó: Derencsényi István
Hajdúböszörmény – A mezőgazdasági hagyományaira építve, az egyetemi kart felhasználva tervezi jövőjét Hajdúböszörmény. Interjú Kiss Attilával, Hajdúböszörmény polgármesterével.

1699-től 1876-ig a Hajdúkerület székhelye volt, mondhatni, a hajdúk fővárosa. Az utóbbi időben ekként is emlegetik a várost. A Hajdúkerület már régen nem létezik, viszont Hajdúböszörmény a mérete alapján (közel 32 ezer lakosával a megye második, a régió negyedik legnépesebb városa, továbbá az ország negyedik legnagyobb területű helysége), funkcióját, térségi szerepét illetően ma is nevezhető a hajdúk fővárosának, hiszen olyan kiemelt járási székhely, ahová közigazgatási funkciókat tekintve három-négy járás is tartozik, s ami a már most meglévő funkciók mellé újabbakat is hozhat. Maradhatna tehát okkal a hajdúk fővárosa, ám ehelyett egy újabb elnevezés meghonosításán fáradozik Hajdúböszörmény vezetése. Az élhető város – fogalmazta meg Kiss Attila polgármester, akivel mindennek a hátteréről is beszélgettünk.

Kezdjük a pénzügyekkel, ami erősen foglalkoztatja a város polgárait. Azt beszélik, hogy komoly anyagi gondban, mondhatni, eladósodott állapotban van a települési önkormányzat. Néhány évvel a kormány adósságkonszolidációja után egymilliárd forint fölötti a hiány.

Kiss Attila: Valóban van egy milliárdos hiányunk, de ez nem egy partizánakció miatt alakult ki. A legnagyobb foglalkoztató, a General Electric (GE) 2016 tavaszán egy már elfogadott költségvetés közben jelentette be, hogy 400 millió forinttal csökkenti a helyi adó befizetést. Ez két költségvetési évben összesen 800 millió forint bevétel kiesését jelentette nekünk. A helyzetünket tovább nehezítette, hogy a GE korábbi években rendszeresen befizetett és a 2016. évre is beígért évi 400 milliós helyi adója miatt jó adóerőképességűnek számított Hajdúböszörmény, ami a központi finanszírozás kisebb összegében mutatkozott meg. Ezt belekalkulálva beszélhetünk egymilliárdos hiányról. Ennek ellenére azóta is működik a város. A GE említett adópolitika változása miatt 2018-ban már egy magasabb normatív támogatású kategóriába kerül Hajdúböszörmény. Egyébként a napokban tájékoztattak, hogy az állam egy 80 milliós támogatással segít bennünket. Ez az esztendő is nagyon fogcsikorgató lesz, de hosszútávon rendbe jövünk. Jövőre pedig az állami forrásokból már most látszanak bizonyos szociális normatívaemelések. A kompenzáció éppen jókor jön, mert akkor indulnak a beruházásaink, és az önrészekhez kell a pénz.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Milyen fejlesztésekre gondol?

Kiss Attila: Pályáztunk mi is. Tizenöt TOP-os /Terület- és Településfejlesztési Operatív Program/ projektet adtunk be, eddig tizenkettő nyert. Az előkészítés mindenhol elindult, de már van, ahol befejeződött a munka, például a bölcsődénk eszközfejlesztése. Fontos feladatunk a csapadékvíz elvezetése. Egy jó 200 milliós beruházással a város észak-nyugati részét céloztuk meg. Aztán a szolgáltató tevékenységünket erősítendő, minden önkormányzati intézményünket a legjobb feltételekkel működővé igyekszünk átalakítani. Ebbe beletartoznak a költségek is. Például az energetikai rendszerükbe bekapcsoljuk a megújuló forrásokat is. Ez sok 10 millióval csökkenti a kiadásainkat. Az épületenergetika terén óriási tartalékaink vannak. Célunk, hogy intézményeinket az eddigiekkel megegyező színvonalon, de olcsóbban tudjuk majd működtetni, másrészt pedig a térségi szerepkörünket erősítő funkciókkal szeretnénk bővíteni. Például turisztikai fejlesztésekkel a Fürdőkertben – bővíteni a sportolási lehetőségeket futópályával, teniszpályával, kerékpáros túrabázissal. A kultúra oldalát egy szabadtéri színpad építésével, és a történelmi szürkemarha úthoz kapcsolódva múzeum létrehozásával.

Új eszközöket adtak át augusztus utolsó napján a hajdúböszörményi városi bölcsődében | Fotó: Derencsényi István Új eszközöket adtak át augusztus utolsó napján a hajdúböszörményi városi bölcsődében | Fotó: Derencsényi István ©

A Hortobágy peremén, Debrecen mellett, Hajdúszoboszló szomszédságában nem merész fejlesztési terv ez?

Kiss Attila: Azt látom, hogy nem zavarjuk egymás köreit. Ha vendég érkezik a térségbe, nem csak annak a településnek jó, ahol megszáll, hanem a szomszédnak is jó lehet. Például: ha a vendég Debrecenben vagy Hajdúszoboszlón éjszakázik, és hírét veszi, hogy húsz kilométerre, Hajdúböszörményben van egy jó program, akkor biztosan átjön hozzánk, megveszi a belépőt, elkölt a család egy vacsorát, és ha jól érezte magát, lehet, a következő évek egyikében már nálunk foglal szállást. Mindenkinek abban kell jónak lennie, azt kell csiszolgatnia, amiben tényleg jó. Városunk bekerült a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek közé, amely további lehetőségeket ígér.

Új eszközök a hajdúböszörményi városi bölcsődében
Hajdúböszörmény - Gyermekbútorokkal, informatikai eszközökkel, kültéri játékokkal és szőnyegekkel újították fel a városi bölcsődét az elmúlt hetekben. A közel 10 millió forint összértékű berendezéseket Hajdúböszörmény önkormányzata egy sikeres pályázat útján nyerte. Ennek eredményeként a helyi bö...

A város pénzügyeinek kapcsán már szóba került GE, a legnagyobb foglalkoztató. Feltételezem, van más nagy cég is a városban. A gazdasági egységek hogyan ágyazódnak be a település életébe?

Kiss Attila: A GE most változás előtt van. A tulajdonosi kör az idén jelentette be, hogy értékesítik a céget. Tehát nem zárják be, hanem eladják. Bízom benne, hogy az ott dolgozó több száz embert tovább tudják foglalkoztatni. A GE-vel a városvezetés mindig nagyon jól együttműködött. Megjegyzem, voltak környezetkárosítások, ám a szennyezett területek felszámolását a GE mindig is komolyan vette. Jelenleg több milliárdos kármentesítési munka zajlik a cég területe mellett. Ezt a GE Global működteti, ami számomra garancia. Azt várom, hogy az új tulajdonossal is nagyon jól együttműködünk majd. Tudtuk, hogy előbb vagy utóbb lesz valami a GE-vel, ezért további munkahelyteremtő beruházásokat alapoztunk meg. Belekezdtünk egy 700 milliós pályázat keretében az ipari park fejlesztésébe. Nyolchektáros területet fogunk infrastruktúrával ellátni. Jelenleg három komoly céggel folytatunk tárgyalásokat. A GE-en kívül nagy cég még a NAGÉV Kft., több telephellyel, a tej­üzem, most Kőröstej néven, egy arab tulajdonossal, valamint a Béke mezőgazdasági Kft. És egyre több olyan cég van, ahol legalább 100 főt foglalkoztatnak. Bekapcsolódnak a város közéletébe is. Velük szinte napi kapcsolatban vagyunk. A cégvezetők között van önkormányzati képviselő, szakértő, bizottsági- vagy igazgatósági tag is. Bevonjuk az ő tudásukat a város szellemi életébe.

És ott van még egy egyetemi kar is, ha már Hajdúböszörmény szellemi életét említette.

Kiss Attila: Pontosan! Egykor óvónőképző volt, majd a Debreceni Egyetemhez került. Ma is ott van, immár többféle képzéssel. A következő négy évben több mint ezer hallgatóval emelkedik a böszörményi karon tanulók száma. A hallgatók jelenléte pedig a város életének számos más területén is előnyösen mutatkozik meg. Böszörményben már most sincs kiadó albérlet, úgy, hogy alig kezdődött el a kar fejlesztése. Idén, szeptembertől Budapest után Hajdúböszörményben is elindult a gyógypedagógus képzés. Mivel nagy az érdeklődés a kar iránt, tárgyalásokat kezdtünk, hogy jövő tanévtől a város a gyógypedagógiai képzés helyszínének használatba adja az egyik általános iskolát az egyetemnek. Öt év múlva másfél-kétezer hallgató lesz a városban. A fogyasztásra is hatással lesz. Együtt dolgozunk még az egyetemmel a népmese kutatásában, népszerűsítésében városunk is szerepet kap.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Mindezek alapján egyfajta fiatalos lendületet érezni a helység életében? Ez a lakosságszám alakulásában is megmutatkozik?

Kiss Attila: Óvatosan csökkenő a lélekszámunk, most éppen 31 ezer 500, és ekörül mozog évtizedek óta. Bízom abban, hogy az egyetemi kari fejlődésnek hatására stagnálni fog, vagy egy picit emelkedik majd. Az itt élőkben erős a kötődés, hajdú öntudattal rendelkeznek, minimális az elköltözés és minimális a beköltözés is. Elöregedő a lakosság. Az elvándorlás egyébként itt az országos átlag alatti. A térségközponti szerepünkből adódóan vonzóak vagyunk a szakemberek számára. A megélhetés mellett a fesztiváljainkkal, rendezvényeinkkel, sportolási lehetőségeinkkel a szabadidő tartalmas eltöltését tudjuk kínálni a fiataloknak. A városban van minden évben hat-nyolc, több ezer résztvevős rendezvény. Ezek komoly tömeget vonzanak más településekről is. Azt tűztük ki célként, hogy Böszörmény egy élhető város legyen, ezzel a szlogennel szeretnénk dolgozni.

Mit tartalmaz ez az új önmeghatározás?

Kiss Attila: Az az élhető város, ahol az ott lakóknak minden olyan komfortigényük kielégülhet, ami a 21. századi Európában élő embernek fontos. Nálunk a nagyvárosi lét negatívumai nem csapódnak le. Bűnözés, közlekedési dugók, légszennyezés szinte nincs. Autópályán 10 percre vagyunk az egyetemmel, színházzal, klinikákkal, repülőtérrel rendelkező Debrecentől, viszonylag csendes, nyugodt helyen. Ezt a típusú lakóhely funkciónkat akarjuk erősíteni, és úgy látom, hogy ebben van hova fejlődni. És van egy szerintem megvalósítható víziónk: a böszörményi gyönyörű körkörös szerkezet köré egy vízfelületekkel ellátott zöldövezetet, a zöld koronát hoznánk létre. Ennek egészségügyi, környezetvédelmi, turisztikai jelentősége lenne. Meglétével egy hosszútávon is működő várost tudnánk kialakítani.

Hajdúböszörmény azért mégiscsak egy mezőváros. Ez a tradíció hol kap szerepet a jövőben?

Kiss Attila: A megélhetést helyben leginkább a helyi adottságokra alapozva lehet biztosítani. Magyarul: mezőgazdaságra, amelyet leginkább a második legnagyobb foglalkoztatóként a tejüzem képvisel. Itt már több mint 300-an dolgoznak, de ezt még növelni szeretnénk. A tejfeldolgozás, ha több száz embert akar még foglalkoztatni, akkor több tej kell, ahhoz több szarvasmarha szükséges. Egyik viszi a másikat. Tárgyalásban vagyunk még több élelmiszer feldolgozóval, ők telephelyet szeretnének Hajdúböszörményben. Ki akarjuk aknázni a kiváló termőföldünk adta lehetőséget. Ebben vagyunk jók, ezt szeretnénk erősíteni, illetve az ehhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozást és turisztikai lehetőségeket. Utóbbit a jó minőségű élelmiszer-alapanyagainkon, gasztronómiánkon keresztül.

A város közmunkaprogramjában is ott van a mezőgazdaság, immár piaci alapon is.

Kiss Attila: A közmunka egy átmeneti állapot. Viszont nekünk az a dolgunk, hogy akinek tudunk, munkát biztosítsunk, úgy, hogy az a városnak is jó legyen. 2011-2012-ben kialakítottuk a jelenlegi rendszerünket úgy, hogy tudtuk, ez addig lesz működőképes, ameddig több száz ember lesz közmunkán. Időközben alakítjuk a közmunkaprogramokat, közelítjük a reálgazdasághoz, és a támogatott foglalkoztatásként indult részlegekben mind több szakembernek adunk munkát piaci alapon. A vágóhidunkra például már nem vehetünk fel közmunkást, de az építkezésen dolgoztak közfoglalkoztatottak. A Hajdú tanyán az elsőszámú vezető már főállásban dolgozik. A közmunka program fő profilja a közétkeztetés alapanyagának megtermelése, illetve feldolgozása. Igazából a szociális szövetkezet irányába fogunk elmozdulni mi is, ha már nem lesz meg a közfoglalkoztatás humán háttere.

Mikor növi ki a város a közfoglalkoztatást?

Kiss Attila: Szerintem egy-két év.

Megtudnak majd állni szociális szövetkezetekként?

Kiss Attila: Jelenleg saját konyháinkon négy-ötezer adagot főzünk minden nap, az alapanyagok egy része saját előállítású, ha ez így marad, akkor igen. Nyilván kell egy biztos piac, de nekünk arra kell készülni, hogy a nagybetűs piacra is ki kell mennünk. Az élelmiszer előállítást támogató pályázatokat már eleve úgy adtuk be, és úgy nyertük a Belügyminisztériumtól, hogy hozzá el kellett készíteni költséghaszon elemzéseket is. Tehát, a piacon miként állná meg a helyét például a vágóhidunk, a húsfeldolgozónk. Ez előbbi egyébként már most piaci körülmények között működik.

Kevés, a városhoz köthető bűnesetről hallani. Mivel érték el ezt a kedvező helyzetet?

Kiss Attila: Tavalyi számok alapján Böszörmény az ötödik legbiztonságosabb város volt az országban. Ennek alapja egy jól működő rendőrség, amivel kiválóan együttműködünk. Kellenek polgárőrök, közterület felügyelők, mezőőrök és városrendőrség is van nálunk. A városban közel 100 térfigyelő kamera működik, ennek nagyon komoly visszatartó ereje van. Ezek kellettek az eredményekhez. De az is kell, hogy az emberek törvénykövetőek legyenek. Hajdúböszörményben pedig ilyenek élnek.

– Kovács Zsolt –

 



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés