Erdők már biztonságban

Akt.:
Kurucsó Attila, újlétai erdőtulajdonos
Kurucsó Attila, újlétai erdőtulajdonos - © Fotó: Kovács Péter
Újléta, Hajdúhadház – „Nem üzlet ma az erdészet, nálunk mindegy, hogy van valakinek erdője vagy nincs.”

Kurucsó Attila újlétai, néhány hektáros erdőbirtokos szavai ezek. Majd hozzáteszi: lehetséges, a tulajdonosoknak azért nincs különösebb céljuk az erdőjükkel, mert az leginkább osztatlan közös tulajdonban van, és emiatt nem is érezhetik teljes mértékben a sajátjuknak, így nem is lehet tervszerű erdőgazdálkodást kialakítani, végezni.

Kurucsó Attila | Fotó: Kovács Péter

Különösebb gond nincs a tulajdon megvédésével, mert – mint fogalmaz Kurucsó Attila – falujában nem volt jellemző a falopás annak ellenére se, hogy hol innen, hol onnan vágnak ki illetéktelen fákat, de kis mennyiségben.

Hajdúhadházon sem gond már az erdők védelme, ugyanis az utóbbi években drasztikusan visszaszorult a területen a falopás – ezt már Varga László, a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat elnöke válaszolta kérdésünkre. Amíg 5-6 éve egy-egy télen több millió forint értékben több száz köbméter fa is eltűnt a hadházi erdőkből, addig az utóbbi 2-3 esztendőben mindössze 100-200 ezer forint a fatolvajok okozta kár.

Ennek okát a szakember egyértelműen a szigorodó jogszabályokban és azok betartásában, valamint a rendszeres és szakszerű erdővédelemben látja. Megemlíti, hogy anno az ő társulásuk szervezett tüntetést a fatolvajlás visszaszorítása érdekében.

A Kurucsó határrész felé vesszük az irányt Kurucsó Attilával, akinek a családja egykor ott gazdálkodott, a téesz felbomlása után pedig visszakapták a területet. Sarjról nőtt akácos mellett megyünk el, távolabb a körülbelül félévszázada ültetett tölgyes még mindig vékonyka törzsű fái sorjáznak.

Fotó: Kovács Péter

Tűzifa és vadászat

– Ez a föld csak a fának, pontosabban csak az akácnak jó. Még a téesz ültetett valamikor az erdőt, majd amikor megszűnt a szövetkezet, a korábbi tulajdonosok osztatlan közösbe visszavették a területet. Azóta is így van. Mindenki tudja, hogy mettől meddig az övé. De itt, Újlétán nem talál olyan embert, aki az erdőből élne. Egyrészt kicsik a területek, másrészt pedig ha az erdőművelési szabályokat betartva telepíti, gondozz, vágja az erdőt, márpedig azt másként nem lehet végezni, akkor jó ha a tüzelőnek való fával együtt, amit az erdő ad, kijön nullára – magyarázza Kurucsó Attila, aki gondolkodott azon, hogy a tölgyesbe gombát termesszen, hiszen a közelben vannak kutak, csak spórával kellene megszórni a területet. Aztán elvetette a gondolatot, mert osztatlanban van az erdő, körbekeríteni, védeni elég macerás volna. Így marad az akácos esetében a 10-15 évenkénti letermelés tűzifának, a vadászat, a tölgyes pedig még sokára lesz vágásérett.

Kilátót is építettek

A vadgazdálkodást és a tűzifát Varga László, a hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat elnöke is az első helyeken említi, amikor az erdő hasznáról kérdezzük, majd a kulturális és egészségügyi hasznosítással folytatja. Ők az erdejükben kialakítottak egy 3 kilométeres tanösvényt és építettek egy kilátót. Ritkán gombaszedők és gyógynövénygyűjtők is vannak, bár ha ezeket nagyobb mennyiségben szedi valaki, a tulajdonos engedélye szükséges.

– A fa érték, ezért lehetőleg ne csak tűzifaként hasznosítsuk. Éppen ezért a társulásunk létrehozott egy fafeldolgozó gazdasági társaságot. A gondozásunkra bízott erdőkből kikerülő fa minél nagyobb hányadát szeretnénk fűrészáruként értékesíteni. Az ipari fa ára legalább duplája a tűzifáénak. A jövő a feldolgozás fejlesztése lehet szerintünk, efelé tettünk lépéseket.

Hektáronként 40 ezer forint

Hajdúhadház határában lévő mintegy 4 ezer hektár erdőből körülbelül 3 ezer hektár van magánkézben. A város legnagyobb és legrégebbi – már negyedszázados – erdőbirtokossági társulatának elnöke Varga László. Elmondja, hogy 1200 hektár erdőt művelnek. A tulajdonosok által számukra gazdálkodásra felajánlott erdőt megszemlézik, és ha az alkalmas az erdőgazdálkodásra, akkor foglalkoznak csak vele. Jelenleg a tulajdonosoknak 4,5 ezer forintot fizetnek aranykoronánként és évenként (ez hektáronként körülbelül 40 ezer forintot jelent), de ők végzik az erdőgondozást, így a társaságot illeti a fából származó bevétel, mint ahogy a kiadás sem terheli a tulajdonosokat.

– Kovács Zsolt –


Legális erdőirtás Hármashegyalján
Debrecen - A negyedére csökkent a falopások száma a Nyírerdő Debreceni Erdészeténél. Jelentősen visszaesett a Mecsek erdeiből illegálisan eltulajdonított fa mennyisége mostanában, ami elsősorban a korábbiaknál hatékonyabb ellenőrzéseknek, illetve a drónokkal történő megfigyeléseknek köszönhető. ...

Visegrád, 2018. október 1. Nagy István agrárminiszter, Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott és Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója (b-j) fát ültet a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozat megnyitóján a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában Visegrádon 2018. október 1-jén.
Visegrád - Az állami erdészeti társaságok 36 erdei iskolát üzemeltetnek több mint 1600 fős befogadóképességgel, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozás keretében majdnem 80 ezer gyermeknek nyújtanak tanulási és kikapcsolódási lehetőséget - mondta az agrárminiszter hétfőn Visegrádon a XXII. Erdők h...



Hajdúhadház.
HAON.HU






hirdetés