Hajdúdorogon tartott kihelyezett ülést a romaügyekért felelős munkacsoport

Budapest – Hajdúdorogon tartott kihelyezett ülést a kormány romaügyekért felelős munkacsoportja pénteken.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, a munkacsoport elnöke az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: csak úgy lehet sikeres és fenntartható egy felzárkózási program, ha a helyszínen szembesülnek a kihívásokkal és együttműködnek az érintettekkel.

Az államtitkár elmondta: a kormány Emberi Jogi Bizottságának Romaügyekért Felelős Tematikus Munkacsoportja kimondottan romaügyekkel, felzárkózáspolitikával foglalkozik. A munkacsoport egy évben legalább három ülést tart. A közelmúltban – civil szervezetek javaslatára, az elnök egyetértésével – elfogadták azt az ügyrendi módosítást, hogy a háromból legalább kettőnek kihelyezett ülésnek, “terepen” kell lennie, ahol a “felzárkózás feladata van”. Így a munkacsoport tagjai személyes tapasztalatokat szereznek a helyi problémákról, amelyekre a felzárkózáspolitikának válaszolnia kell. Az egyik ilyen a szegregátumok helyzete, mint amilyen a hajdúdorogi romatelep is.

Pénteki ülésén a munkacsoport bemutatta a hajdúrogiaknak azt a telepprogramot, amely a szegénységben, szegregáltan élők problémáin segítene. Ebben van oktatási lehetőség, gyermekeknek szóló, tanulásban segítő programok, foglalkoztatási lehetőségek, és ami a legfontosabb, saját lakókörnyezetük felújítása. A helyettes államtitkár elmondta: 2012 és 2014 között 55 településen már lezajlott ilyen program. Van tapasztalatuk abban, hogy meg lehet csinálni, érdemes belevágni – hangsúlyozta, hozzátéve: az európai uniós forrásból megvalósuló telepprogramra nemsokára be lehet nyújtani a pályázatot.

Langerné Victor Katalin kiemelte: a helyi problémákra, helyi választ kell adni. Minden beavatkozást, fejlesztést meg kell előznie az egyeztetésnek, egy párbeszédnek, minden érintett bevonásával. A felzárkózáspolitikában kiemelten fontosak a szövetségesek, az olyan partnerek, akik mindig helyben vannak, folyamatosan tudják segíteni a helybelieket. Hajdúdorogon ezt a szerepet a görög-katolikus egyház tölti be.

Kiemelte továbbá, hogy Hajdúdorogon nagyon sok segítséget nyújtanak a debreceni szakkollégisták. Felidézte: a roma szakkollégiumi hálózatot – melynek jelenleg tizenegy szakkollégiuma van – 2011-ben a történelmi egyházakkal összefogva alapította Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, még államtitkárként. Ezen szakkollégiumok a roma fiatalok diplomához jutását segítik. Az ösztöndíjnak viszont egyik feltétele, – ami Langerné Victor Katalin szerint nagyon régóta hiányzik a romaügyben”, – hogy a fiatalok, akik segítséget kaptak, valamilyen módon “visszaadják sajátjaiknak”. A roma szakkollégistáktól elvárják, hogy közösségi feladatot végezzenek. A debreceni görög-katolikus szakkollégium hallgatói közül nagyon sokan azt választották, hogy a hajdúdorogi telepen segítenek: például gyermekekkel tanulnak, segítenek a háztartásban, adományokat szereznek. A munkacsoport pénteki ülésén is részt vett egy ilyen szakkollégista, aki beszámolt arról, hogy miként jutott el az egyetemig, és miként segít a telep élőknek. Ez a helyettes államtitkár szerint azért is volt fontos, mert szerették volna bemutatni, hogy a felzárkózáspolitikában a programok összekapcsolása nemcsak szóban, “hanem a terepen is megvalósul”, és ezáltal sokkal hatékonyabbá válik a segítség.

A tematikus munkacsoport következő kihelyezett ülését májusban Bagaméron tartják – mondta helyettes államtitkár. Ott már folyamatban van egy tanodaprogram, amelynek lényege, hogy a fiatal roma lányoknak foglalkozásokat tartanak, az iskolai végzettség megszerzésében bátorítják, segítik őket.

Langerné Victor Katalin azt mondta: szeretné, ha a munkacsoport tagjai látnák, hogy a roma lányok iskolaelhagyásának problémájára milyen válaszokat tud adni a felzárkózáspolitika.

– MTI –