Nők százféle szerepben

A csütörtöki konferencián
A csütörtöki konferencián - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Immár negyedik állomásához érkezett a nagy sikerű CS.A.K. egy nő?!

Ha tehetném, már holnap előterjeszteném a nőkkel kapcsolatos törvényjavaslataimat: az egyik, hogy minden, családos, s emellett vállalkozásba kezdő nő kedvezményt kapjon legalább három évig, míg a vállalkozást beindítja; a másik pedig, hogy létrehoznék egy nagymamai hálózatot – fogalmazott Jakupcsek Gabriella a CS.A.K. egy nő?! programsorozaton csütörtökön, a Lovardában.

Idén is a népszerű műsorvezető moderálta a Debreceni Kőr Dáma Egyesület 2016-ban útjára indított programsorozatát, amelynek első blokkjában a támogató női közösségekről volt szó. Batthyány-Schmidt Margó a Magyar Női Unió Egyesület elnöke, Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, Nagy Anna újságíró, kommunikációs szakember, Rácz Zsuzsa író, újságíró és Szabó Anna Eszter blogger a hagyományos női-férfi szerepek; a család, anya, hivatás viszonyrendszerének újraértelmezése kapcsán természetesen az anyaságot vette górcső alá, s például azt, hogy ez mit jelent a hétköznapok szintjén, vidéken s egy nagyvárosban. Abban megegyeztek, hogy manapság már egy nőnek létszükséglet dolgozni (a legtöbb családban), hiszen egy jövedelemből megélni nem lehet: rég nem arról beszélünk már, hogy egy dolgozó nő miként karrierista. Abban is egyetértettek, hogy bárhol is élünk, hasonlót jelent anyának lenni. Viszont vidéken jobban tetten érhető az elszigetelődés, s ott inkább csodabogárnak tekintik a tovább szoptató vagy a kicsijüket a testükön hordozó anyákat (Pedig hogy is van ez? Épp azt gondolnánk, hogy nem ez a modern…).

no1

Fotó: Derencsényi István

Sebességbeli különbség is akad a két lakóhely között, míg egyes vidéki zsákfalvakban rémes a tömegközlekedési helyzet, más a logisztika, ellenben tiszta a levegő, ott a föld, lehet gazdálkodni, s más az értékek sorrendje is: hit, család, nemzet, föld, közösség – hangzott el.

Az sem vitás, hogy minden mai nő perfekcionizmussal küzd, sok a szerep, sok a tennivaló. De inkább a munkába visszaállást kellene segíteni, mint hogy rongy embernek érezze magát a modernkori Éva – emelték ki.

Szabó Magda üzenete

Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi”

– ezek Szabó Magda írónő gondolatai, akinek bár nem adatott meg az anyaság, megadatott helyette számos irodalmi mű gondozása, sok meghatározó nőalak létrehozása. Juhász Anna irodalmár, Karafiáth Orsolya költő, fordító, Keczán Mariann irodalmár, muzeológus (TTRE Múzeuma), Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész és Tenki Réka színésznő őt idézték a CS.A.K. egy nő?! következő blokkjában, szóltak nőalakjainak ikonikus szerepéről a mában.

Karafiáth az írónő örök otthonának tartott Debrecenben találkozott vele anno, Szabó Magda félrehívta, hogy szeretné megismerni, ki áll a versei mögött. Igaz, hogy a meglepetéstől csak hebegett-habogott, de kedves emlék maradt a találkozás – fogalmazott. Juhász Anna tanárságát, segítőkészségét, karaterét méltatta, és szólt a gusztusos, emellett áldott tehetségű nőről is. Szabó Magda tehát feltűnően szép nő volt, nyilvános megjelenésein mindig figyelt az öltözékére, a körmére, szinte olyan Hepburn-féle jelenség volt.

no3

Fotó: Derencsényi István

Kezdetben verseket írt, Karafiáth ezekben is érezte a prózaiságot és a történetiséget, csakúgy, mint a formaiságot és a zeneiséget. Szépen beszélte a lírai formanyelvet – bizonyította ezt Tenki Réka, aki a Kinek már álma sincs című versét szavalta a rendezvényen.

„Kinek már álma sincs, meddig tart élete? E test meddig lesz még erős?” – írja. Fontos üzenetet hordoz ez ma is – állapították meg; s az írónő valamennyi nőalakján keresztül tolmácsolja is ezt, hiszen egytől egyik nagy személyiségek,

akarunk hozzájuk tartozni, meghatározzák a közösségeket, olyan aurát sugároznak, amely közelében jó lenni”

– mondta Tenki Réka, akinek volt szerencséje egy ilyen nőalakot megformálni. Emerenc édesanyját alakítja Szabó István Az ajtó című filmjében, ami Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült.

Kubik Anna visszaemlékezett, hogy még olvasni sem tudott, amikor megkapta a Bárány Boldizsárt, amit Szabó Magda írt. További műveiből azt emelte ki, hogy számára az elfogadással indított kapcsolatok igen értékesek; mindannyiunknak úgy kellene a másik emberhez állni, hogy ne döngöljük egyből a földbe, hanem ismerkedjünk, beszélgessünk, ne csak felszínes kapcsolataink legyenek. Hozzátette, bár a szerelem megtalálta a még életében ikonná váló írónőt, az ő gyermekei az alkotásai lettek. Nem kell ezen meglepődni vagy sajnálkozni, hiszen nem mindenki kapja ugyanazt a feladatot. Neki az volt a feladata, hogy írni kellett, s ennek rendelt mindent alá. Hálistennek.

HBN-Barak Beáta



Hajdúböszörmény.
HAON.HU






hirdetés