Megállhat a debreceni ingatlanár-növekedés?

Akt.:
Megállhat a debreceni ingatlanár-növekedés?
Az építkezési kedv továbbra is növekszik az országban, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2017 első negyedévében 88,7 %-kal több építési engedélyt adtak ki, mint 2016 ugyanezen szakaszában – derül ki a KSH legutóbbi jelentéséből.

Mire fel ez a nagy bővülés?

Az utóbbi pár év építőipari fellendülésének köszönhetően, az sem meglepő, hogy 46,7 %-kal több lakást vettek használatba az idei év első három hónapjában, mint a tavalyi év ezen időszakában. Az újépítésű lakóingatlanok között a trend még inkább a családi házak irányába tart, arányuk 45 %-ról 59 %-ra emelkedett egy év leforgása alatt. Az egyre növekvő helyigényeinkre az építőipar is reagált: 13 m2-rel nőtt a használatba vett lakások átlagos alapterülete.

Az ingatlanpiaci szektor bővülése több faktornak is köszönhető, egyrészt a válság utáni gazdasági talpra állásnak és növekedésnek, másrészt az állami ösztönzésnek (pl. CSOK, 5 %-os áfakulcs) illetve az elmúlt évek során megnövekedett és nagyrészt külföldről érkező befektetések számának. Ezen befektetések elsősorban a fővárost érintik, melyek főként lakóparkok építésében testesülnek meg.

Itt a végállomás a hajdú-bihari ingatlanáraknak?

Már jó ideje annak, hogy az ingatlanpiaci árak egyre csak emelkednek, melyben közrejátszó elemekként tekinthetünk az előző bekezdésekben felsorolt tényekre, kezdve a jelentősen megnőtt az ingatlanbefektetések mennyiségétől egészen az állami kedvezmények köszönhető felcsigázott keresletig. Az ország egyes területei ugyanakkor más- és más keresletet-kínálatot mutatnak, elkülönítve a fővárost, a megyei jogú városoktól, és az egyéb vidéki településektől. Az általános megfigyelések alapján leszögezhető, hogy az egyes megyék a következők szerint épülnek fel: A népes és pörgős élet középpontja a megyeszékhely, ahol felfelé ívelő, kimagasló árakkal találkozunk; emellett az adott megye további települései, ahol jelentősen mérsékeltebb árak, néhol árstabilizációk jellemzőek.

Az áltagos négyzetméterárakat vizsgálva, a hajdú-bihari ingatlanpiaci statisztikái egy év leforgása alatt 8,56 %-os növekedést mutatnak (2016 április-2017 április), amely jóval mérsékeltebb növekedés, mint az országos átlagárak egy év alatti 11,58 %-os emelkedése. A Hajdú-Bihar megyei lakóingatlanok átlagárát, csak Debrecen haladja meg, a többi települést tekintve egyedül Hajdúszoboszló van a megyei átlag közelében.

hajdu-bihari-telepulesek-ingatlanar-tablazat

Egyes településeknél, mint amilyen Hajdúsámson, még a kisebb ingadozások ellenére is mondhatjuk, hogy az ingatlanárak elérték az egyensúlyi, stabil állapotukat. Más településeknél, mint amilyen Hajdúhadház vagy Debrecen, az árak állandósulása még várat magára.

Albérletet most rögtön

A debreceni kiadó házak és lakások piacán az előző évek mérsékelt áremelkedését felváltani látszik egy enyhe árcsökkenés, amely az ármozgások végét jelzik. Aki albérletbe szeretne költözni az most tegye, ugyanis az elmúlt egy évet vizsgálva, idén áprilisban volt a legolcsóbb a kiadó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, mely érték e hónapban 1780 Ft-ra mérséklődött. Ugyanakkor az albérletpiac szezonalitása alapján előre jelezhető az árak megugrása a nyár közepére, vagyis aki gyorsan lép, több ezer forintot is megspórolhat.

Debreceni egyensúly

A családi házak szegmensében teljes a nyugalom, az árak szinte befagytak az elmúlt fél évben, súlyos áremelkedésekre a közel jövőben nem kell számítani. A Debrecenben eladó lakások piaca két részre oszlik: a panellakások átlagos négyzetméterárai egy év alatt 17.788 Ft-tal emelkedtek, míg a téglalakásokra továbbra is erőteljes drágulás jellemző, 2017 áprilisában több mint 11 %-kal voltak drágábbak a lakások, mint a tavalyi év ugyanezen hónapjában.

A családi házvásárlások végre tervezhetővé válnak, nem kell tartani a túlzott árváltozástól, miközben a panellakások árainak bővülése is lassul. Viszont aki a belvárosi téglalakásokat keresi, számítson továbbra is az egyre dráguló lakáskínálatra.







hirdetés