Hajdú-bihari polgármesterek: úgy kell a helyi adó, akár egy falat kenyér

Akt.:
Hajdúszoboszlón az idegenforgalom egész évben valósággal hasít
Hajdúszoboszlón az idegenforgalom egész évben valósággal hasít - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – A multinacionális vállalatok nagyon meg tudják dobni az adott település iparűzésiadó-bevételét.

Finoman szólva kellemetlenül érinthette Hajdú­böszörmény városát, hogy 2016-ban hozzávetőleg 190 millió forinttal csökkentek az úgynevezett közhatalmi bevételei (ebbe a körbe tartoznak a helyi adók, az egyéb adók és az átengedett központi adók bevételei).

Két lehetőség van

Koláné dr. Markó Judit jegyző hozzátette, hogy bár a hajdúböszörményi intézmények tekintetében a kiutalatlan támogatás összege tavaly meghaladta a 150 millió forintot, a tartozásállomány meghaladja a 240 milliót. „Ennek az az oka, hogy a jelenlegi feladat-finanszírozási rendszer nem tud alkalmazkodni az ilyen mértékű bevételi változásokhoz, hiszen a 2017. évi normatív támogatások alapjául a 2015. évi beszámolóban szereplő adatok szolgálnak. Márpedig 2015-ben Hajdúböszörmény bevétele az elmúlt húsz évben a legmagasabb volt, így az adóerő-képessége is kimagaslóan alakult. Az állami támogatás csökkenése azt eredményezte, hogy az intézményeink sem tudják teljes egészében rendezni a szállítói tartozásaikat” – mutatott rá az ok-okozati összefüggésekre a szakember, megjegyezve, hogy ebben a helyzetben a városnak két lehetősége van: rendkívüli állami támogatást igényelni, valamint a saját bevételeit megpróbálni (vállalkozásfejlesztések és ingatlanértékesítések révén) növelni.

A harmada adóból

Bajusz Istvánné, Nagyhegyes független polgármestere azért nem szeret a kistelepülés helyiadó-bevételéről nyilatkozni, mert könnyen dicsekvésnek tűnhet. A Naplóval azonban kivételt tett, és elmondta: – Jelentős, mintegy 250 millió forint az idei évre előzetesen tervezett iparűzésiadó-bevételünk, de hangsúlyozom, hogy mindig is óvatosan terveztünk. Idén például a költségvetés főösszege mintegy 820 millió forint, a tartalékot pedig 88 millió forintban határoztuk meg. Ez utóbbi szolgál például a pályázatok önerejének, vagy a váratlan kiadásoknak a fedezetéül. Ugyanúgy gazdálkodunk, mint odahaza; csak óvatosan, hiszen még előttünk az egész év. Velünk is előfordult már, hogy a tényleges helyiadó-bevétel jóval alulmúlta a tervezettet, de szerencsére volt mihez nyúlni. Ahol tudunk, spórolunk, például, amit csak lehet, azt a közmunkásokkal csináltatjuk meg. Az egy főre jutó iparűzési adó összege (az úgynevezett adóerő-képesség) ennek megfelelően elég magas, 65 ezer forint körül van a faluban. Ezért például az államosított iskolánk után fizetnünk kell úgynevezett szolidaritási hozzájárulást; nem is keveset, hozzávetőleg 25 millió forintot évente.

Megfizetik az árát

„Én megfordítanám a gondolatmenetet, és inkább úgy fogalmaznék, hogy a kötelező önkormányzati feladatokra leadott normatívákat éppen az adóbevételeink arányában csökkenti az állam. Erre az évre 600 millió forint a tervezett iparűzésiadó-bevétele a városnak, de ebből több mint 200 milliót központilag visszatartanak – tájékoztatott Beke Imre. Nádudvar független polgármestere azzal folytatta, hogy az egy főre jutó adóerő-képesség náluk 48 ezer forint, ami nem a legmagasabb, de azért tisztességes összeg. – Ezért is jelentős az állami elvonás. Nálunk szerencsére stabil, nagy cégek működnek, ezért inkább nő, mintsem csökken a helyiadó-bevételünk – vélte a kisváros vezetője.

Czibere Béla, Téglás független polgármestere azzal indította a beszélgetést, hogy náluk az iparűzési adó 90 százalékát a HAJDU-csoport fizeti be. „Az idénre tervezett összeg ezen a jogcímen 140–150 millió forint. Az adóerő-képesség így is csupán 18 ezer forint, ezért szolidaritási adót nem kell fizetnünk. Az 1 milliárd forint körüli büdzséből a helyi adók összege eléri a 200 millió forintot. A HAJDU-csoport helyzete szerencsére stabil, így nem kell attól tartani, hogy egyik évről a másikra drasztikusan csökkenne az általuk a város kasszájába befizetett helyi adók összege, és ezzel a gazdálkodás kiszámíthatósága” – így a városvezető.

Valamiben jónak lenni…

„Ami akár hátrány is lehetne, jelesül, hogy a városnak nincs számottevő ipara, az Hajdúszoboszló esetében kifejezett előny, hiszen az idegenforgalom szerencsére hasít. Tavaly is jelentősen növeltük a vendégéjszakák számát. Nagyrészt ennek az ágazatnak köszönhető, hogy a fürdőváros 5 milliárdos költségvetésének nagyjából a negyede a helyiadó-bevételekből származik. Az adóerő-képességünk okán az állam évi 200 millió forint szolidaritási hozzájárulást vár éves szinten a településünktől” – mondta Sóvágó László független polgármester.

– Petneházi Attila –


Pénz nélkül nem megy

Amikor a polgármestert azzal kereste meg a multinacionális kereskedelmi lánc vezetője, hogy szívesen építenének áruházat a kisvárosban, sőt, mintegy bónuszként az omladozó vakolatú bölcsődéjük kipofozására is hajlandóak lennének komolyabb összeget áldozni, a települési vezető nem sokat hezitált; bár, természetesen átfutott az agyán a gondolat, hogy a helyi kisboltok tulajdonosai a hír hallatán egy emberként akarják majd őt karóba húzni, mégse mondhatott nemet. Petneházi Attila írása.



Hajdúböszörmény.
HAON.HU






hirdetés