Földesen is megéri a bio- és az ökotermelés

A tönkölybúza szép termést ígér
A tönkölybúza szép termést ígér - © Fotó: Péter Imre
Földes – Kiss Miklós egyenesen egy öttalálatoshoz hasonlítja a gazdálkodási mód váltását.

Az ökológiai gazdálkodásban tiltják vagy korlátozzák a műtrágyák és egyéb vegyszerek használatát. E gazdálkodási forma fontos eleme a vetésváltás, a környezet védelme és általában a fenntartható mezőgazdaság elősegítése. A biogazdálkodás egy életforma, napi szinten együtt kell élni és foglalkozni a növényekkel, a talajjal, a környezettel. Ebben a gazdálkodási formában Földesen Bíró Zsigmond vállalt úttörő szerepet, és az ezredforduló évében lett az első biogazdálkodó Földesen. Példáját rövidesen Karmazsin István, majd Pércsi Imre és Kiss Miklós követte. Biokultúra alapszervezetet hoztak létre, amely bekapcsolódott a gazdálkodási mód kelet-magyarországi egyesületi életbe. Négyfős helyi szervezetük a két évtized alatt csupán három gazdálkodóval gyarapodott. Ma ők heten százötven hektáron gazdálkodnak. A biogazdálkodási előírások betartását mind a termelés, mind a forgalmazás tekintetében ellenőrző szervezetek felügyelik, méghozzá szigorúan. Talán ez is az oka annak, hogy kevesen vállalják a biogazdálkodást. És nem csak Földesen.

Biztonságot ad

Karmazsin Istvánt tönkölybúza táblájánál a 42-es számú főút közelében találtuk, amint gazdatársaival beszélgetett. Fáradtnak és bosszúsnak tűnt, a kukoricáról folyt a szó, a táblában ugyanis szinte egész nap közelharcot folytatott a vetést támadó varjúcsapatokkal. A szép terméssel kecsegtető tönkölybúza az egyik fő termelvényük, a másik a csemegekukorica. A tönkölybúza a vetésforgó és kezelhetőség szempontjából igénytelen. Fehérje- és aminosavtartalma miatt keresik, müzlialapanyagként, illetve húspótlóként hasznosítják. Ebben az évben olajnapraforgó-, olajtök- és lucerna-vetésterületen is gazdálkodnak. Korábban kertészeti növényekkel is foglalkoztak, szép paprika, karfiol, káposzta és cukkini ültetvényeik voltak. Sajnos a piaci feltételek megváltoztak, gond volt a felvásárlással, továbbá nincs szabad, bevonható munkaerő a sok kézi munkát igénylő kertészeti növénytermesztéshez.

„Trágyagyáruk” is van

Pércsi Imre a korlátlan keresleti piac miatt a terményeik termelési biztonságát és a jelenleg kedvező felvásárlási árat tartja a biogazdálkodás sarkkövének. Családjával részben már önellátásra is használják a megőrölt tönkölybúzát. Kiss Miklós a maga részéről ötös találathoz hasonlítja döntését, hogy áttért e gazdálkodási formára. Biztos bevételre számíthat a minőségi termelvényeiért. Közösen gondoskodnak a talajerő pótlásáról. Ennek érdekében – valójában „ trágyagyárnak” – gazdaságaikban Karmazsin Istvánnal szürke marhát is tartanak.

– Péter Imre –


Hajdúnánáson tanácskoztak nemrégiben

A gazdák szerint most komoly a kormányzati szándék, amely valódi lendületet adhat a hazai ökológiai gazdálkodásnak. Erről és Nemzeti Agrárkamara hasonló célkitűzéseiről értesülhettek a földesiek is a közelmúltban Hajdúnánáson, ahol a Kelet-magyarországi Biokultúra egyesület ülésezett. A tisztújítás mellett megfogalmazták, hogy fejleszteni kell a termelvényeik feldolgozottságának mértékét, és szükséges az egészséges, minősített bioélelmiszerek megjelenésének a gyermekétkeztetésben is. Ha az iskolák és kórházak egy részében, az étel egy kis része ökológiai alapanyagokkal készülne, már ez szinte teljes egészében felszívná a növekedő kínálatot. Követendő példát is láttak a tanácskozás után, hiszen Nánási Portéka márkanévvel biotermékek egész sorát állítják elő Hajdúnánás biogazdái és az önkormányzati közhasznú foglalkoztatottak.



Hajdúböszörmény.
HAON.HU

További hírek a Sport kategóriából






hirdetés