A hajdúősök tiszteletére

Akt.:
A hajdúősök tiszteletére
© Fotó: Kovács Péter
Hajdúböszörmény – Az elmúlt évszázadokban inkább Szabolcs vármegyéhez kötődő Hajdúböszörmény a Hajdúkerület révén önálló országgyűlési képviselettel, jogszolgáltatással, továbbá mintegy megyeszékhelyi kiváltságokkal és működéssel az 1876-os közigazgatási átszervezésig a Hajdúkerület központja volt. 1950-ben eltörölték a megyei jogú városi besorolását is. Ennek visszaszerzését tűzte ki célul a Hajdúböszörmény. Nincs azonban egyedül, hiszen az egykori Jászkerület központja, Jászberény is hasonló cipőben jár.

Eképpen foglalta össze Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a települése törekvésének kiváltó okait. Az egykori Hajdúkerület központja, a ma 32 ezer lakosú Hajdúböszörmény megyei jogú város szeretne lenni. Azt pedig, hogy mikorra léphet szintet a magyar közigazgatás települési besorolásában, egyelőre nem tudta megmondani Kiss Attila. A folyamat azonban elindult, a böszörményi települési önkormányzat és a megyei közgyűlés is áldását adta a tervre, az ügy intézésére.

Ahhoz azonban, hogy Hajdúböszörmény megyei jogú város lehessen, az Országgyűlésnek számos jogszabályt kell módosítani. Egyebek között azt, hogy ilyen közigazgatási besorolású város lehessen 50 ezernél kevesebb lakosú település is. Aztán a választójogi törvényen is változtatni kell, hiszen a megyei jogú város kikerül a megyei önkormányzatból, azokban nem kell megyei közgyűlési tagokat választani. De a kötelező önkormányzati feladatok és azok finanszírozása is jelentősen módosul majd. Ez utóbbiról Kiss Attila elmondta, hogy a kötelezőnél már most jóval több szolgáltatást adnak a város lakóinak, továbbá Hajdúböszörményben hatalmas a szakadék a terület nagysága és a lakosság száma között. A megyei jogú városi cím elnyerésével ezek helyükre kerülnének, tehát anyagilag nem járna rosszul Böszörmény.

Fotó: Kovács Péter

Többet, az igény alapján

– A történelmi utunk, korábban a településeink által betöltött közigazgatási szerepe azonossága okán a jászberényi polgármester keresett meg, hogy szeretné, ha partnerei lennénk a megyei jogú városi cím visszaszerzésében. Célja tökéletesen egyezett a mi célkitűzésünkkel, a megfelelő felhatalmazások birtokában természetesen igent mondtunk. Folyamatosan egyeztetjük lépéseinket, és a megfelelő helyekre közösen nyújtjuk be igényünket – tájékoztat Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere. – Nézzük azonban most csak a városom helyzetét. 32 ezer lakosával Hajdúböszörmény inkább kis- mint nagyváros Magyarországon. Ugyanakkor a 37 ezer hektáros területével hazánk negyedik legnagyobb városa, továbbá a kül- és belterületen több mint 800 kilométer út van. Az önkormányzati normatív támogatásban ekkora úthálózat fenntartásának finanszírozása nem is szerepelhet. De ha az élet más területeit nézzük, ott is azt tapasztaljuk, hogy a kötelezőn túl, amire egyébként a központi normatív támogatás vonatkozik, jóval több feladatot vállal a hajdúböszörményi önkormányzat, ráadásul magas színvonalon, az itt élők igényei alapján. Ezt tapasztalhatjuk, akár a kultúrát, akár a sportot, akár a szabadidő eltöltését vagy akár az oktatást, az egészségügyet nézzük. Feladatellátásunkban közelítjük a megyei jogú városokét, úgy, hogy a finanszírozás városi szintű. A közigazgatási besorolásunk változásával jobban a helyén lennének a dolgok, mert igaz, több lenne a feladatunk, de annak megfelelően társulna hozzá a finanszírozás is.

Fotó: Kovács Péter

A pénzügyi oldalon túlmenően azonban Kiss Attilának van egy másik, a financiálissal legalább megegyező jelentőségű indoka is a megyei jogú városi cím elnyerése mellett:

A hajdúböszörményiség, a hajdúvárosi és a hajdútudat megerősítése mellett, egyfajta történelmi elégtételt is jelentene a megszüntetett Hajdúkerületért. És nemcsak nekünk, böszörményieknek, hanem a hét hajdúváros lakóinak is.”

Hosszú még az út

Hosszú azonban még az út, amíg Hajdúböszörményt megyei jogú várossá nyilvánítja a kormány. A folyamat azonban elindult. Előbb a hajdúböszörményi önkormányzat képviselő-testülete, majd a megyei közgyűlés hatalmazta fel Kiss Attilát, hogy kezdje el intézni a közigazgatási átsorolással kapcsolatos ügyeket, és járja végig az utat, amelyben segítője Tiba István országgyűlési képviselő is. Be kell vonni a Parlament törvényelőkészítőit, továbbá a Belügyminisztériumot és a Pénzügyminisztériumot. Kiss Attila szeretné, ha szükséges törvénymódosítások 2019-ben megszületnének. Azt azonban, hogy Hajdúböszörmény mikor kaphatja meg a megyei jogú városi címet, egyelőre még nem lehet tudni.

Fotó: Kovács Péter

– Hajdúböszörmény megyei jogú várossá válását én is támogatom, amiben tudom, segítem a legnagyobb hajdúváros törekvését. Aztán meglátjuk, hogy a kormányzó pártszövetség frakciója, illetve az, akinek majd dönteni kell, a kormány, hogyan támogatja – válaszolta kérdésünkre Tiba István országgyűlési képviselő, aki azzal folytatta, hogy nem lehet megmondani, szándékában áll-e a kormánynak a megyei jogú városok körének bővítését. Ez a következő félévben eldől. – Mivel Hajdúböszörmény Jászberénnyel együtt pályázik a címre, így itt nemcsak az én politikai lobbierőm számít. Az biztos, hogy a magam részéről mindent megteszek, aztán hogy ez mire lesz elég, majd meglátjuk.

– Kovács Zsolt –



Hajdúböszörmény.
HAON.HU






hirdetés