A hajdú-bihari földművesek szerint irreálisan “elszaladt” a föld ára

Akt.:
Nagyrábé környékén is vannak mélyen fekvő, vízjárta területek.
Nagyrábé környékén is vannak mélyen fekvő, vízjárta területek. - © Fotó: Matey István archív
Hajdú-Bihar – Mi volt előbb? A tyúk, vagy a tojás? Az emelkedő földárak láttán annak próbáltunk utánajárni, hogy tényleg az állami árverések verték fel ennyire az árakat a termőföldpiacon, vagy a földek ára már korábban megindult felfelé, és húzta magával a licitárakat is. A Naplónak nyilatkozó földművesek között mindkét álláspont képviselői feltűntek.

Kiugró emelkedést hoztak az állami árverések a termőföldpiacon, ahol átlagosan negyven százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Hajdú-Biharban a 62 százalékos drágulásnak köszönhetően egy hektár termőföld átlagos ára napjainkra meghaladta a kétmillió forintot. Örvendi László hajdúszobosz­lói gazda, a Magosz megyei elnöke úgy véli, hogy a termőföld ára már azt megelőzően emelkedésnek indult, hogy a földárverések ténylegesen elkezdődtek volna. Ezért aztán valójában a licitárakat is a piaci árak hajtották felfelé.

Jelenleg azt tapasztalom, hogy stagnálnak a földárak, az adásvételek száma pedig jelentősen, talán a korábbinak a felére zuhant vissza. A kétmillió forint körüli hektáronkénti átlagár reálisnak tűnik, de (ne tagadjuk) van példa hektáronként 6-7 milliós adásvételekre is.

Igaz, hogy ez utóbbi területek szinte kivétel nélkül magas aranykorona értékűek, viszonylag nagyok, egybefüggőek, öntözhetőek és géppel jól megközelíthetőek. A polgári (értsd: magánszemélyek közötti) adásvétel egyébként folyamatos, hiszen mindig vannak kiöregedő gazdák, akik nem csinálják tovább, és a családban sem tudják kinek átadni a stafétát, de ezek száma viszonylag alacsony. Szezon közepén egyébként is kevesebb adásvételt bonyolítanak, hiszen a gazdák művelik a földeket – mondta az agrárszakember.

Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet elnöke is arról számolt be, hogy jelentős földmozgás feléjük sincs, de ha mégis, akkor az átlagos aranykoronaár 150 ezer forint körül van. „Egy 40 aranykoronás földnél ugye ez hektáronként 6 millió forintos vételárat jelent. Ennyi pénzt többnyire befektetési céllal fizetnek a termőföldért, hiszen ekkora összeget kitermelni belátható időn belül szinte lehetetlen. Egyszerűen arról van szó, hogy nem éri meg a bankban tartani a pénzt, ezért sokan lakást, telket vagy éppen földet vásárolnak a megtakarított millióikból. Hiszen egy ötmillió forintos föld esetében (még ha 20 évre adtak is a bankok a vevőnek hitelt) éves szinten hektáronként 200 ezer forint jövedelmet kellene csak a tőkéhez megtermelni. Ezt pedig a klasszikus mezőgazdasági tevékenységből húsz év átlagában lehetetlen kihozni.

Messze az álomhatártól

Polgár József komádi gazdálkodó azzal kezdte, hogy a bihari kisváros környékén most nincs eladó föld, ami volt, az 1,2-1,5 millió forint hektáronkénti áron cserélt gazdát. Szavai szerint az állami földárveréseken 1,2 millió, a szabadpiacon pedig 1,5 millió forint körül van/volt egy hektár szántó átlagára. – Nemrég hallottam, hogy már Berettyóújfalu környékén is kelt el mezőgazdasági terület 3,5 millió forintért hektáronként. Na, mi még nem tartunk ott – fogalmazott.

Társi László nagyrábéi gazda is arról tájékoztatott, hogy nem igazán van náluk földmozgás, de a Sárréten egyébként az átlagár olyan 1-1,2 millió forint körül alakul hektáronként. „Az állami árveréseken is hasonló áron mentek el a földek, igaz, ezek nem a falu közvetlen közelében vannak. El lehet képzelni, hogy milyen mélyen fekvő, vizes területek azok, ahová a gazdák május 10-én tudnak csak felvonulni a talaj-előkészítő eszközeikkel” – mondta sejtelmesen a földműves.

Mi volt előbb? A tyúk…?

Alapvetően az állami földek értékesítésével szöktek fel az árak, ezzel párhuzamosan a piaci árak is megugrottak, utóbbiak iránt azonban a kereslet (mivel kiköltekezett a gazdatársadalom a liciteken) megcsappant – állítja Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, a gyenge termőképességű, alacsony aranykorona értékű, szikes, vízjárta területeknek eleve nem volt magas az ára, ugyanakkor a keresletet az is visszafogja, hogy 4-5 millió forintos vételárat, vagy éppen 150 ezer forintos bérleti díjat nem lehet kitermelni ilyen alapanyag- és terményárak mellett.

Hozzátette, hogy a jó helyen lévő, nagy darab, öntözhető területek persze továbbra is népszerűek, ezektől azonban (érthető módon) nem igazán akarnak szabadulni a tulajdonosaik.

– Petneházi Attila –


Beszédes számok:

  • Egy év alatt átlag 40 százalékkal emelkedett a földár
  • Hajdú-Biharban a drágulás átlagosan 62 százalékos volt
  • Megyénkben egy hektár átlagára meghaladja a 2 millió forintot
  • 270 milliárd forint értékben árvereztek el állami területeket
  • Összesen 203 ezer hektárnyi föld került magántulajdonba
  • A tranzakciók 200 milliárd forinttal növelték a hitelállományt
  • Tolna megyében 92(!) százalékkal emelkedett az átlagos földár
  • Nógrád megyében csupán 7(!) százalékos volt a drágulás mértéke
  • A jó és a rossz földek árai között 500-700 ezer forint a különbség
  • Aranykoronánként 40-50 ezer forinttal drágult a föld egy év alatt



Hajdúböszörmény.
HAON.HU






hirdetés