Hajdú-Bihar: „Disznóság a disznók olcsó ára"

Hajdú-Bihar: „Disznóság a disznók olcsó ára"
Miközben a gabonafélék termelői ára 70-90 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a sertés felvásárlási ára jelenleg a tavalyelőtti szintet sem éri el. Áll a bál a megyénkben is.

Hajdú-Bihar. Miközben a gabonafélék termelői ára 70-90 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a sertés felvásárlási ára jelenleg a tavalyelőtti szintet sem éri el. Vannak az országnak olyan részei, ahol az utóbbi egy hónapban 40 forinttal zuhant az élősertés felvásárlási ára. A termelők a háttérben disznóságot sejtenek…

Hollandiából fillérekért

 

„Mivel a sertéstartás költségeinek mintegy 60 százalékát a takarmányárak teszik ki, ez az egymással ellentétes típusú ármozgás duplán sújtja a sertéstartókat” – állapította meg a MOSZ Sertéstenyésztők Országos Választmánya. A szakemberek szerint ilyen kevés sertés (alig több, mint 3 millió darab) utoljára a II. világháborút követő időszakban volt az országban, ezért az év elején volt olyan időszak, amikor az import részaránya a harminc százalékot is elérte. – Az ágazat leépülése országosan háromezer munkahely megszűnését eredményezheti, ami valóságos katasztrófát okozhat a vidéki foglalkoztatásban – állítja Tóth István, a MOSZ titkára. A választmányi ülésen megállapították, hogy a magas importhányad, a fekete-kereskedelem, valamint az ágazatnak járó támogatások felfüggesztése együttesen tragikus hatással lehet az ágazat jövőjére. A hazai tenyésztőknek tudomásuk van arról, hogy Hollandiából a süldőket 36 euróért hozzák be az országba, ezzel pedig a belföldi árak nem tudnak lépést tartani. Mint a jelenlévők fogalmaztak: ha valóban az a cél, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya helyreálljon, ahhoz segítő, támogató agrárpolitikára lenne szükség.

Padlón a növénytermesztés

 

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél nemrégiben fejeződött be a sertéstelep 800 millió forintos rekonstrukciója, tehát ha valahol, akkor náluk ma tényleg gazdaságosan állítható elő egy kiló sertéshús. Erdélyi Zoltán vezérigazgató szerint a dolognak ezzel a felével nem is lenne gond, csakhogy náluk idén a növénytermesztés a szó szoros értelmében katasztrofális évet zár. – A növénytermesztés a szokásos 500-600 millió forint helyett idén csupán 250 millió forintos árbevételt produkál, a többit elvitte a belvíz, meg a jég. Ez azt jelenti, hogy az állatoknak kénytelenek leszünk a szabadpiacról is vásárolni a méregdrága takarmányt – vetítette előre a jövőbeni gondjaikat a cégvezető.
Módos Imre bihartordai telepén 100 kocát tart, de azt mondja, ha ilyen drága marad a takarmány, lehet, hogy kénytelen lesz csökkenteni az anyaállatok számát. „Miközben a takarmány ára az egekben van, a belföldi átvételi ár pedig csökken, szinte számlatlanul jön be a külföldi vágósertés az országba. Azon kívül ki tudja, hogy bérhízónak mennyi állatot hoznak be?! Ha nem történik sürgősen valami, akkor kicsi és nagy termelő egyaránt becsukhatja a kaput” – jelentette ki. HBN–P.A.

Ezer sebből…

l Olcsó holland import
l Drága takarmány
l Nyomott átvételi ár
l Támogatási gondok
l Komoly versenyhátrány