Hagyomány: disznótoros finomságok tárháza a megye

Akt.:
A böszörményi hagyományőrző disznótoron
A böszörményi hagyományőrző disznótoron - © Fotó: Kovács Péter
Hajdú-Bihar - Belelestünk a nánásiak üstjébe, rácsodálkoztunk a kukóra és megtudtuk, mi a krumplis hurka titka.

Divat vagy reneszánsz, tény, számos helyen tartottak az elmúlt hetekben hagyományőrző disznótoros fesztivált. Ezeken a rendezvényeken az adott település, illetve a környékbeli helységek konyhamesterei, hagyományőrzői készítették el a disznóvágás alkalmával feltálalt legjellemzőbb ételeiket. Ez jó a közönségnek, mert újabb ízekkel ismerkedhetett, de jó a bemutató településnek is, mert továbbéltetik a gasztronómiai hagyományokat.

Nem szeretik a keserűt

Hajdúböszörményben Boros Pálné avatott be bennünket a cukros-májas hurka, valamint a kukóleves készítésébe. A kukóleves különlegessége az elkészítés módjában van. A hurka története azonban egy érdekes história. – Hajdúböszörményben is háromféle hurkát töltünk, vérest, tüdőst és májast. A böszörményi ember azonban nem szereti a keserű ízt, ezért a májasba tesz egy kevés cukrot. Nem sokat, csak éppen annyit, hogy elviselhetővé tegye a máj keserűjét. Ha sokat teszünk, elédesíti, ha keveset, keserűn hagyja a hurkát – magyarázza Boros Pálné, aki ezekkel az ételekkel a családi hagyományt viszi tovább. Generációról generációra adják egymásnak a recepteket. Szentpéterszegen ebben az évben már a tizedik volt a hurka- és kolbásztöltő fesztivál, amelyre ebben az évben is meghívást kaptak a bihari falu határon túli testvértelepülései. A gasztronómiai érdekességet ezúttal is ők szolgáltatták.

Krumpli és hús

A kémeriek szegfűszeges, paprikakrémes hurkája talán nem is annyira különbözik a Hajdú-Biharban megszokott ízektől, de a szentjobbiak krumplis hurkája egészen különlegesnek tűnt. Molnár Ibolya, Boros Zsuzsanna és Nagy Katalin érdekes történetet mesélt a krumplis hurka eredetéről. A gasztronómiai egyediség – mint az kiderül az elbeszélésből – valójában nem is hurka, hanem kolbász.

– A sokáig csak magyarok lakta faluba évszázadokkal ezelőtt svábokat és tótokat telepítettek. A svábok csak húst ettek, míg a jóval szegényebb tótoknak a krumpli volt a fő táplálékuk. Aztán, ahogy az lenni szokott, a fiatalok megtalálták egymást, sváb a tótot, a tót a svábot, vegyes házasságok köttettek, de még akkor is ragaszkodtak korábbi táplálkozási szokásaikhoz. Azért, hogy meglegyen a családi béke, a húst házasították a krumplival, azaz, azokat egy bélbe töltötték – mesélik mosolyogva, majd sandán összekacsintanak és csak kibökik, mi a krumplis hurka valódi eredete: – Évtizedeken át nálunk nem lehetett rizst kapni, és disznótorokban helyettesíteni kellett valamivel. A krumpli volt a legegyszerűbb.

– Kovács Zsolt –


Videó: Versenyre hívták a disznóságokat és a pálinkákat
Szentpéterszeg – Közel ötszáz vendég, köztük Kémerről, Szentjobbról és Magyarremetéről is.


Nyolcadik disznótor, első téli vásár Derecskén
Derecske – Ebből az alkalomból pártiumi és hajdú-bihari települések vezetői együttműködési megállapodást írtak alá a Vásárszövetség megalakításáról.


Videó: Jól sikerült a dorogi disznótoros „székfoglaló”
Hajdúdorog – Helyi ízek, ellenőrzött alapanyagokból, önmaguk szórakoztatására.


Videó: Kifolyt a vörösszőrű mangalica vére
Hajdúböszörmény – Több száz vendég volt a kilencedik alkalommal megrendezett Hajdúsági Disznótor és Hajdúsági Népművészeti Napon.









hirdetés