„Hadat üzennek” a készpénznek?

Akt.:
A háztartások havi fizetési műveleteinek megoszlása Magyarországon fizetési mód szerint, 2014
A háztartások havi fizetési műveleteinek megoszlása Magyarországon fizetési mód szerint, 2014 - © Grafika: ÉKN
Debrecen – Svédországban a hajléktalannak is adakozhatnak kártyával, nálunk még a készpénz az úr.

Bár a Magyar Nemzeti Bank már évek óta visszaszorítaná a készpénzhasználatot, mivel ez komoly társadalmi költséget jelent, a kormány csak most jutott el oda, hogy felvegye a kesztyűt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt, hogy már csak azért is érdemes górcső alá venni a készpénzforgalom alakulását, mert az elmúlt öt évben a forgalomban lévő készpénzállomány mennyisége megduplázódott Magyarországon. Ráadásul a készpénzzel nemcsak az a baj, hogy drága, hanem az is, hogy sok esetben a bűn, a korrupció, a feketegazdaság melegágya.

Jóból is megárt…

Magam is úgy gondolom, hogy a hazai készpénzforgalom túl nagy. Ez többféle problémát is felvet: készpénzt kockázatos magunknál tartani, bűnre csábít, ha nem kerül vissza a gazdaságba, akkor nem tud a gazdaság vérkeringésében hasznot hajtani, a pénzt ki kell nyomtatni, időnként cserélni kell, az elektronikus pénztovábbítás költsége mindeközben töredéke a készpénzesnek” – válaszolta a Napló megkeresésére Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, akinek arról is határozott véleménye van, hogy ha tényleg ilyen drága és veszélyes dolog készpénzt tartani, akkor mi, magyarok miért ragaszkodunk mégis a körmünk szakadtáig a „kápé”-hoz. – Ha a kormány a készpénzforgalmat túl nagynak tartja, akkor kéretik nem megadóztatni különadókkal sem a távközlést, sem pedig a pénzátutalást. Ezek nyilván drágítják a tranzakciókat és az embereket a készpénz felé tolják. A másik probléma a túl alacsony kamatszint. Azt hiszem ezen a téren is „túltolták a biciklit”; a lengyel gazdaság kicsivel jobban áll, mint a magyar, az alapkamatuk mégse ennyire alacsony. Nálunk a bankok nulla körüli összeget adnak a betétért (a cipő kopása többe van, amíg elsétálunk a bankba), ezért az emberek inkább elkerülik a pénzintézeteket – jelentette ki.

Le vagyunk maradva

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora úgy véli, hogy hazánk bizonyos technológiák területén nagyon le van maradva, ami ugyancsak magyarázhatja a készpénzhez való túlzott ragaszkodásunkat. „Akár a mobiltechnológia-használat, akár a bankkártya-használat terén, de úgy általában a készpénzkímélő technológiákban mérhető a lemaradásunk, ezen a téren valahol Németország és Törökország között vagyunk. A racionális mellett persze kulturális, történelmi okai is vannak a jelenségnek. Bizalmatlan, konzervatív ebben a tekintetben a magyar társadalom, és az emberek nehezen válnak meg a készpénztől. Az igazsághoz tartozik, hogy a fiatalabbak előszeretettel használják a készpénzkímélő eszközöket, a lemaradásunk a középkorúaktól kezdődik, és az életkor előre haladtával (tisztelet a kivételnek) egyre aggasztóbb méreteket ölt” – véli Bod Péter Ákos.

Megtört a lendület

A közgazdász szerint jó úton indultunk el annak idején, amikor a kormány úgy döntött, hogy a közszférában például a béreknél vagy az ösztöndíjaknál a készpénzes fizetés helyett csak átutalás lehetséges (ez ugyanis kényszerítőleg hat, az érintettek kénytelenek megtanulni a kártya és a terminál használatát), csak aztán a lendület valahogy megtört. A privát szférában hamar felismerték a cégek, hogy mi a jól felfogott érdekük. – Persze, a készpénzes forgalmat lehet hatósági eszközökkel is terelgetni. A nagy összegű pénzmozgásokat a bankok már ma is jelentik, hiszen a készpénz adott esetben a korrupciónak is melegágya lehet – mondta az egykori jegybankelnök.

– Petneházi Attila –


Van élet készpénz nélkül?

Egyáltalán nem abszurd az a gondolat, hogy a készpénz eltűnjön a világból. Bod Péter Ákos szerint elég csak arra gondolni, hogy 150 éve az arany még fizetőeszköz volt, utána megjelentek a csekkek (ami ugye egy darab papír), aztán az elektronikus kártyák, stb. – Hirtelen nem tudok olyan okot, ami miatt húsz év múlva az embernek jelentősebb készpénzmennyiséget kellene magánál hordani, de, hogy vagyonokat nem cipelünk majd magunkkal (ha az azonnali fizetőképesség megteremtődik) az már napjainkban is borítékolható – tekintett a nem is olyan távoli jövőbe az egyetemi tanár.


A készpénz ára

Miért olyan magas a készpénz költsége?

  • Ki kell nyomtatni vagy az érmét verni
  • A feldolgozása is pénzbe kerül
  • Speciális járművekkel drágán szállítható
  • Időről-időre cserélni kell újra
  • Az őrzésnek is komoly költsége van
  • Bűnre csábít, a feketegazdaság melegágya
  • A társadalmi költségei 100 milliárdra rúgnak

A (kész)pénz beszél…
Az idős főkötős asszony megszeppenve lépett be a gépjármű-márkakereskedésbe, odament az értékesítési pult mögött ücsörgő fiatal lányhoz és a fülébe súgta: Jó napot kedves! Ezt a kis piros ótót szántam az onokának érettségire… Van itt maguknál női öltöző? Az értékesítő először nem igazán tudta hová tenni a szokatlan kérést, de azután a kíváncsisága felülkerekedett, és jobb híján a női illemhelyre invitálta a potenciális vásárlót. Odabent azután igencsak elkerekedett az alkalmazott szeme, amikor a néni szvettere alól, a derekára csavart kendőből előkerült a kis piros vételára; valamivel több, mint egymillió forint, csupa ropogós bankóban. Petneházi Attila írása.









hirdetés