Ha rendetlenül dobogna

Akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, azoknál nagyobb a kockázat
Akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, azoknál nagyobb a kockázat - © Fotó: AFP
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Fontos a szívelégtelenség időbeni felismerése és kezelése, de mik a jelek és mik a teendők?

A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. (Az egészséges szívben az ejekciós frakció körülbelül 60 százalék. Ez azt jelenti, hogy a kamrába bejutó vér 60 százaléka minden szívütés során kipumpálódik az erekbe.) A másik a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, s ezért nem képesek a szív kamrái megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, s ez teszi lehetetlenné a vér megfelelő mennyiségének továbbítását — magyarázta dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.

– A szívelégtelenség két formája ugyanazokkal a tünetekkel jár. A betegség enyhébb formáiban a betegek csak fizikai megterhelés kapcsán éreznek nehézlégzést vagy kifáradást. Ezek a tünetek később egyre kisebb terhelés hatására jelentkeznek, majd nyugalomban is fellépnek. Ezen túlmenően jellegzetes tünetei még a kórképnek a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjszaka rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás — figyelmeztet a kardiológus. A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150-200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra.

Fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye.

HBN