“Ha Európa túl akar élni, önerőből kell megszabadulnia a bajoktól”

Robin Niblett: a menekültkrízis is a zajló világgazdasági átrendeződésből fakad
Robin Niblett: a menekültkrízis is a zajló világgazdasági átrendeződésből fakad - © Fotó: AFP / Andrej Isakovic
Debrecen – A geopolitika maga alá gyűri a gazdasági folyamatokat – vélekedik az angol külügyi szakértő.

Míg az utóbbi évtizedekben a nemzetgazdaságok egymásba fonódása határozta meg a politikát, most fordul a kocka: egy új, homályos, átmeneti korszakba léptek mind a fejlett, mind a feltörekvő államok – mondja Zentai Péter interjújában Robin Niblett, a londoni Chatham House első embere. Az Alapblogon megjelent cikkben a szakértő érzékelteti, hogy a nyugat azért került csapdahelyzetbe, mert nem tud mit kezdeni a gazdaság stagnálásával, illetve hogy a technológiai fejlődéssel sem emelkednek a bérek, nem szaporodnak a munkahelyek. A feltörekvő világ pedig kudarcot vall abban a tekintetben, hogy képtelen biztosítani lakói életszínvonalának növekedését. A világgazdasági átrendeződésből fakadó sokféle csapdahelyzetben virágzásnak indult egyrészt a populizmus, másrészt az ellenségkép-építés – hívja fel a figyelmet a független politikai intézet vezetője.
Mint mondja, az utóbbi 30 évet a globalizálódás mélyülése, terjeszkedése jellemezte. Eközben nem vettük tudomásul, hogy e folyamattól függetlenül például Kína nem mondott le terjeszkedési törekvéseiről a Dél-kínai-tengeren, vagy arról, hogy az Egyesült Államok egyre kevésbé következetesen avatkozik, illetve nem avatkozik be a Közel-Kelet válságövezeteiben. Nem figyeltünk oda arra – teszi hozzá –, hogy az orosz elitet mennyire frusztrálja hazájuk lemorzsolódása a világversenyben. Mindezen frusztrációk egyre nagyobb erővel törnek a felszínre – egyidejűleg, egymással párhuzamosan a világ minden lényeges régiójában.

Kifejtette, a politikai hatalom nem meri a kockázatokat vállalni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a feltörekvő országok a fejlett világhoz tartozhassanak.

„Ugyanis rettegnek, hogy ezáltal kockára teszik uralmukat. Eleve nem működnek ezen országokban a politikai hatalomtól valóban független demokratikus intézmények” – fogalmaz.

Új-régi hatalombirtoklók

– Ez a válság is a jelenleg zajló nagy világgazdasági átrendeződésből fakad. A pénzügyi krízis lecsengésekor egy sor arab országban a zendülések nyomán a társadalom és a gazdaság megújítását, a belső és külső szakadékok szűkítését célzó emberek kerültek hatalomra. Ám független, demokratikus intézmények és a Nyugat tevőleges támogatása híján hamar befuccsoltak a modernizálási kísérletek. Egyiptomban, Tunéziában, Szíriában a hatalom új-régi birtokosait ettől kezdve már csak uralmuk bebetonozása érdekelte, reformistából hirtelen őskonzervatívokká lettek és tűzzel-vassal irtani kezdték ellenfeleiket. Szíriában ez véres polgárháborúba és vallásháborúba torkollott, amely milliókat űzött el otthonából. Arab fiatalok tízmilliói ugyanakkor – a globalizációval járó mozgásszabadságnak és információs forradalomnak köszönhetően – elsősorban azért készülnek útnak indulni Európa felé, mert tisztában vannak azzal, mennyivel jobban, tartalmasabban és szabadabban élhet az ember a Földközi-tenger északi partjainál, mint a déli partvidéken – feleli.

Az interjúból kiderül, a relatív jólétüket féltő európai lakosok egyre inkább támogatják a tekintélyelvet hirdető, a liberális demokráciát és az európai politikai egységesedés folytatását elvető politikusokat és kormányokat. – E tekintetben a lehető legrosszabbkor jön az EU-ból való kilépésről szóló brit referendum. Cameron kiengedte a palackból a szellemet, akarva-akaratlanul azt üzeni, hogy egyes európai államok homályos öncélja fontosabb az egységnél. E népszavazási projekt valójában életveszélyes precedenst teremt, amellyel borítékolhatóan vissza fognak élni az igazi nacionalisták – közli.

Az egység alapja a határvédés

Szerinte Európára jelenleg az a feladat vár, hogy saját túlélése érdekében önerőből kikászálódjon a gazdasági, pénzügyi, társadalmi bajokból, politikai immunrendszerét megszilárdítsa. És megint csak az eredeti célok megvalósítására kell fókuszálnia: határozottabban hozzá kell látnia a valóságos egység létrehozásához az oktatásban, a pénz- és banki szektorban, az energetikában, a kül- és védelmi politikában.

A menekültügy kezelésében tanúsított magatartásbeli különbségek az európai nemzetek között pedig arra világított rá, hogy a munkaerő, a turizmus, a tőke korlátlan szabad mozgása csak akkor tartható fenn, ha Európa külső határait ugyanolyan szigorral őrzik, ahogy Kínáét vagy az Egyesült Államokét.

HBN

Címkék: ,







hirdetés