Ha betartatják, kellő szigorral fog hatni

Akt.:
Ha betartatják, kellő szigorral fog hatni
Debrecen – Az ebek kötelező megjelölése és zsebbevágó bírság az új állavédelmi törvényben.

Szigorodtak az állatvédelmi előírások augusztus elsejétől, a változtatások többsége a kutyákra vonatkozik. Így többek között – az ebeket méretük szerint kategorizálva – megszabták, minimálisan hány négyzetméter területet kell nekik biztosítani. Tilos csonkítani a kutyák fülét, farkukat pedig caak 7 napos korig szabad. Az egyik legfontosabb változás a kutyák kötelező, elektronikus transzponderrel (csippel) történő megjelölése, ehhez januárig kaptak a tulajdonosok türelmi időt. Akkortól 4 hónapnál idősebb ebet már csak csippelve tarthatnak.

Ugynakkor az állatvédelmi bírság alapösszege ötezer forintról tizenötezerre nő, és ezt az összeget – a jogsértés körülményeitől függően – akár tízes szorzóval is lehet alkalmazni.

Dancsházi Tibor állatorvos úgy véli, a most életbe lépett szigor elégséges, ha sikerülne betartatni, az a jó gazda gondosságára szorítana minden állattulajdonost, és jelentős állatjóléti előrelépést jelentene.

– A kötelező csippelés miatt sajnos, lesznek, akik kidobják az állatot az utcára, hogy a beültetés költségét ne kelljen kifizetniük. Hosszabb távon azonban pozitív hatása is jelentkezhet, a talált kutyák gazdáját be lehet azonosítani ha komoly, országos szintű adatbázis lesz az ebek nyilvántartására – mondta Kulcsár Sándorné.

Lassan elmúlik a csonkítás divatja

Örül a szigorításnak Kulcsár Sándoré, az Együtt az Állatokért Egyesület vezetője, de megjegyzi: minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle!

– A kötelező csippelés miatt sajnos, lesznek, akik kidobják az állatot az utcára, hogy a beültetés költségét ne kelljen kifizetniük. Hosszabb távon azonban pozitív hatása is jelentkezhet, a talált kutyák gazdáját be lehet majd azonosítani. De csak akkor, ha komoly, országos szintű adatbázis lesz az ebek nyilvántartására – mondta Kulcsár Sándorné.

Kétségei vannak viszont az állatvédelmi bírság hatékonyságával kapcsolatban.

– Hiába nagy összegű a bírság, ha csak elvi lehetőség marad. A mindennapi tapasztalatunk az, hogy ha kihívnak minket rosszul tartott állathoz, jönnek a rendőrök, mindkettőnk számára egyértelmű a kínzás ténye, mégis a hatósági állatorvos nem állapítja azt meg. Neki ugyanis rengeteg adminisztrációja lenne vele, tanúskodnia kellene a bíróságon – nincs rá kapacitása. Ez, bár a hatóság embereinek szempontjából érthető, mégis tragikus helyzet – vélekedik az állatvédő. – Tovább bonyolítja a bírságolás ügyét, hogy néhányan megpróbálnak visszaélni vele: például bosszúból feljelentik a szomszédot, aki megfelelően tartja állatait. Az állatkínzás ellen a neveléssel lehet a leghatásosabban küzdeni!

A pórázt viszont – hosszának megszabása helyett – inkább betiltaná az Egyesület képviselője, nyugat-európai gyakorlatra hivatkozva. A minimális tartási terület meghatározása „jobb a semminél”, de önmagában nem elég, egyéb körülmények is fontosak, például hogy legyen árnyék, ahova a melegben behúzódhat a kutya – hangsúlyozza.

– A fül és farok csonkítása elvileg eddig is tilos volt. Sajnos, utóbbinál kiskaput jelent, hogy nem bizonyítható, mondjuk egy kéthónapos kutyánál 7 napos vagy 2 hetes korában történt-e a csonkítás. E tekintetben azonban bizakodó vagyok: a csonkítást elsősorban a tenyésztésben alkalmazzák, azonban a kutyakiállításokon egyre kevésbé nézik jó szemmel, így remélhetőleg lassan „okafogyottá” válik a fül és farok mesterséges alakítása. A kutya egyébként is úgy szép, ahogy született, továbbá ha ápolt, gondozott! – jegyzi meg Kulcsár Sándorné. Azt, hogy 8 hétig az anyjával maradjon a kutya, és „ne vegyék ki alóla előbb, csak hogy hamarabb eladhassák”, nem csak a kölyök táplálkozása, hanem a tanulás miatt is fontosnak tartja.

Nem érti viszont, miért enyhítettek a kutyaviadalok kapcsán: korábban 3 év börtönnel volt sújtható, aki ilyen célra tenyésztett vagy versenyen részt vett, most csak pénzbüntetésről ír a törvény.

HBN-SZT

 

Felelősségre szoríthatja a gazdákat a szigor

Összességében jónak tartja az állatvédelmi törvény szigorítását Dancsházi Tibor, a debreceni Állategészségügyi Centrum orvosa. 

– Fontos a kutyáknál a csippelés kötelezővé tétele, mert így a gazda visszakereshető, és számon kérhető, ha például az ebet tőle indokolatlanul messze találják meg. Remélhetőleg ez a felelős állattartást erősíti majd – vélekedik. Úgy tudja, a kutyák adatai egy, már most is működő országos adatbázisba kerülnek majd. – A csip meglétét elvileg minden évben a veszettség elleni oltás beadásakor ellenőrizni tudja az állatorvos, s az „házilag” nem, csak sebészi úton távolítható el, s akkor is nyoma marad – magyarázza, miért is lesz nehéz trükközni a beültetett azonosítóval.

Kiemelte, hogy a törvényi változás szerint a cica, kutya és vadászgörény kölyköket 8 hétig anyjuknál kell hagyni; eddigre erősödik meg kellően az immunrendszerük és állnak át teljesen a szilárd táplálékra. Megjegyezte: a gondos tenyésztők már most nem csak kivárják a 8 hetet, de még azt is megnézik, kinek adják el az állatot.

Dancsházi Tibor a törvény „tilos gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban tartani” passzusát viselkedéstani okok alapján látja indokoltnak; a körbe-körbe haladás állatainkra is rossz hatású.

– A fül és farok csonkítása eddig megengedett volt azon fajták esetén, ahol a tenyésztési standard ezt előírta, most már náluk is tilos, illetve a farok 7 napos korig vágható, míg még ez fájdalom nélkül megtehető. A mi rendelőnkben nem végeztünk ilyen alakítást, de tapasztaltuk az elmúlt években, hogy ezt egyre kevesebben kérnék. Úgy látszik, a gazdák is rájöttek, hogy lógó füllel, hosszú farokkal is szép lehet az a fajtájú kutya, melynél korábban szokás volt sebészileg változtatni a külsőn, és nem akarnak indokolatlan szenvedést okozni az állatuknak – mondta a szakember.

Dancsházi Tibor úgy véli, a törvényben foglalt szigor elégséges, ha sikerülne betartatni, az a jó gazda gondosságára szorítana minden állattulajdonost, és jelentős állatjóléti előrelépést jelentene.

HBN