Gyógyvíz fölött, a Hortobágy mellett – A mezőgazdaság után a turizmus lehet Nádudvar másik lába

Akt.:
Új középületekkel is gazdagodott a kisváros
Új középületekkel is gazdagodott a kisváros - © Fotó: Matey István
Nádudvar – Az utak építése, az egészségügyi ellátás javítása és az energetikai beruházások a legfontosabbak. Interjú Beke Imrével, Nádudvar polgármesterével.

A vasútépítők eredeti terve szerint Nádudvar érintésével ment volna a sínpálya, ám az 1850-es évek derekán a település lakói nem kértek ebből. Ahogy akkor a Pávai-Vajna Ferenc által feltárt termálvíz hasznosításából sem lett semmi, mert az akkori főjegyző szerint „ha ő meg tud fürdeni egy dézsában, akkor az legyen jó másnak is”. Ha ránézünk a térképre, a kiváló termőföldön kívül más kedvező adottság nem látszik Nádudvaron: távol esik a főutaktól, az odavezető aszfaltcsíkok rossz minőségűek. Mindennek ellenére országos, sőt nemzetközi hírű a mezőgazdasága és szembeötlő az élelmiszeripar egyre nagyobb termelési skálát lefedő térnyerése.

Biztosan szeretnék, ha a Nád­udvarra vezető utak megjavítása az elsődleges fejlesztési célok között szerepelne.

Beke Imre: A problémára folyamatosan felhívjuk a politikusaink figyelmét, és a közeljövőben tervezem, hogy a nagy cégek vezetőivel közösen lépünk fel az ügyben. Ideális esetben 2018-ig lesz az útjavítást szolgáló elnyert pályázatunk, de én már azzal is elégedett lennék, ha 2020-ra Nádudvar neve ott szerepelne az e téren fejlesztendő területek listáján. Ez azért is fontos volna, mert naponta több száz ember utazik ide, más településekről ennyien találtak munkát a városban.

Mi vonzotta a nemzetközi és országos hírű cégeket Nádudvarra?

Beke Imre: Itt van a jó termőföld, de ugyanez megvan például Kabán is. Amivel többek lehetünk, az talán a szellemi kapacitás, a szellemi tőke. Nem volt ez másképp a múltban sem. Napjainkban Nádudvar azon kevés települések egyike, ahol a bejegyzett cégek mindegyike virágzik. Ezek a leginkább agrár- és élelmiszeripari cégek minden bizonnyal a jövőben is meghatározó szerepet töltenek majd be a város életében, amely mindig is a mezőgazdaságából élt. Miből másból ott, ahol 30–40 aranykoronás földeket lehet megművelni. Vannak további fejlesztési tervek is, például az egyik társaság 100-150 embert foglalkoztató mirelit zöldséget készítő üzemet szeretne létrehozni.


piac

Az elmúlt évek fejlesztéseinek hála, megújult a piactér | Fotó: Matey István


Mi az a három jövőbeni beruházás, amit mindenképpen az elsők között kívánnak megvalósítani?

Beke Imre: Útépítés, egészségügyi fejlesztések, energetikai program. Szeretnénk olyan egészségügyi centrumot kialakítani, ahol az orvosok, a védőnők és a háziorvosok egy helyen dolgozhatnának. Olyan komplex intézményt, amelyben együtt van a háziorvos, a gyermekorvos, és az orvosi ügyelet. A fizikoterápia maradna a fürdőben. Nemcsak a hozzánk vezető közutakat, hanem a város útjait is rendbe kell tenni. Éves szinten mintegy 50 millió forintot fordítunk a belterületi utakra. Egy fejlesztési ütem, az útalap kialakítása most május 31-ig fejeződik be, majd jöhet a következő munkafázis, az aszfaltozás. Az utak építésébe akár a lakosság önerejét is igénybe vehetjük, az a tapasztalatunk, hogy erre hajlandóak áldozni az itt élők, hiszen a jó út a mindennapi élet egyik alapfeltétele. Az energiaköltségek csökkentése is fontos, de nem elsősorban a klasszikus módon, hanem villamos energiát szeretnénk termelni, amihez megvan az adottságunk. A termálkutunkból rengeteg metán kerül a levegőbe, amit be lehetne fogni az energiatermelésre, kielégítve a közintézményeink igényeit. A rekultivált szeméttelepünkön pedig napkollektor telepet lehetne létrehozni, majd idővel fejleszteni. Mindezt persze pályázati pénzből, beleférne a „zöld város” programunkba.

Milyen más irányú beruházásokon, fejlesztéseken gondolkodnak még?

Beke Imre: Játszóteret építenénk, meg kell oldanunk a belvíz- és csapadékvíz teljes körű elvezetését, továbbá, sportolási és közösségi teret lehetne kialakítani. Az éves költségvetésünk 3 milliárd forint körül alakul, az elmúlt ciklusban körülbelül 4,5 milliárdnyi összegű fejlesztéssorozatot hajtottunk végre. A külső szemlélő azt látja, fantasztikus tempóban fejlődik a város, ennek ellenére sem vagyunk megelégedettek.

Az idegenforgalomra érdemes építeni?

Beke Imre: A mezőgazdaság mellett a turizmus lehet a „másik láb”. Ehhez azonban attrakció kell, ami nálunk a termálvíz. Nem akarunk versenyezni Hajdúszobosz­lóval, bár a gyógyvizünk ugyanaz. Inkább a családi turizmus és a gyógyászat irányába tennénk lépéseket, amihez azonban előbb be kell ruházni, például gyermekmedencéket kialakítani. Fejlesztenünk kell a fizikoterápiás hátterünket, bővíteni a szálláskínálatot. Szerintem a legelső szállodát lesz nehéz idecsábítani, ehhez a többi erre apelláló településnél jóval kedvezőbb feltételeket kell kínálnunk. Jól jönne ehhez valamilyen pályázati forrás, de ha nem megy, akkor talán önerőből is meg kell kísérelni. És ugye, egy strand esetében is édes kevés már maga a fürdőzés, a turista azt kérdezi, mit lehet még csinálni? Nos, a kertjeink végében ott van a nemzeti park, az őzek, nyulak, fácánok, túzokok szinte bejárnak a lakott területre, vagyis a madarászat, a vadászat, a horgászat, a puszta növényvilága iránt érdeklődőknek ideális a terep a kikapcsolódásra. Továbbá, nemzetközi hírű a nádudvari népi kismesterségek szakiskolája. Új kezdeményezés az „Oxenweg”, azaz a magyar szürkék hajtó-útvonalának felelevenítése: ha pásztoréletről beszélünk, Nádudvar kihagyhatatlan ebből. Miért ne lehetne itt az egyik állomás?


pn

A nádudvari pásztorok, foglalkozásuk nélkül elképzelhetetlen a település | Fotó: Kovács Péter


Halljuk, hogy nagyon nehéz munkaerőt toborozni, sok cég Romániából hoz dolgozókat. A nádudvari mezőgazdasági egységek küzdenek munkaerőhiánnyal?

Beke Imre: Bármilyen furcsa, igen. Az egyik oldalon jelentős arányú munkanélküliséget látunk, arányát tekintve mintegy 10 százalékosat, a másik oldalon viszont munkaerőhiány tapasztalható. Nálunk olyan nagy cégek működnek, amiért a felsőfokú végzettséget szerző fiataljainknak is érdemes visszajönnie. A gond sokkal inkább az alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő, főleg a nőket foglalkoztató munkahelyek terén van. A javaslatom mindig az, hogy vegyünk fel mindenkit, adjunk lehetőséget a közmunkaprogramban. Ha azonban a közmunkás azt mondja, hogy több pénzért elmegy például a pulykatelepre karbantartónak, azt mondom, rendben van, és közös megegyezéssel szerződést bontunk. A közmunka nem a verseny világa, onnan tovább kell lépni. Szinte folyamatosan hiány van nálunk a legkülönbözőbb szakmunkásokból, de főleg azokból, amelyek a mezőgazdasághoz kötődnek. Ezekbe az ágazatokba a környező településekről szedik össze a szakembereket.

A közmunkaprogramban mik az idei tervek?

Beke Imre: Vallom, értelmes munkát kell adni az embereknek. Van szántóföldi növénykultúránk, sárgarépa, petrezselyem, borsó, ezen kívül állattenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstenyésztés hazájában nem gondolnám, hogy a közmunkában is ezt kellene preferálni, mi inkább a strucctenyésztésben gondolkodunk.


kozmunka

Egynyári virágokat és konyhakerti növényeket egyaránt termesztenek a közmunkaprogramban | Fotó: Matey István


Jelenleg nincs az a mennyiség, amit el ne lehetne adni a felvásárlóknak, a cseh és a szlovák piac ugyanúgy keresi. A megtermelt növények és a strucc feldolgozása a jövő kihívása.

Közrend, közbiztonság?

Beke Imre: Alapvetően megfelelőek a bűnügyi mutatóink, amely egyrészt jó, másrészt nem egészen kedvező a pályázatok szempontjából. Megjegyzem, egy bűneset is sok, tehát fejlesztenénk, bővítenénk a térfigyelő rendszerünket. Ám a pályázatunkat rendre elkaszálják, éppen a jó közbiztonságra hivatkozva. Így is beruházásunk önerőből, évente körülbelül 5 millió forintot rászánva, most a település periférikusabb részeire koncentrálunk a fejlesztéssel. A kamerák már figyelik a bejövő utakat, polgárőrség és mezőőrség egyaránt működik.

Nádudvar nagyszerű kézilabda játékosokat, válogatottakat is adott az országnak. Milyen az utánpótlás?

Beke Imre: Az iskolafelújításra fordított mintegy 700 millió forintból sportcsarnokot is sikerült építeni, a feltételek egyik része tehát adott. A régi nagy edzők: Hodosi Albert, Kerti József, Hornyák Lajos és Győrvári Viktor keze alatt felnőtt egy új edzőgeneráció. A férfiak ősztől minden bizonnyal újra az NB II.-ben játszanak. Gere Csaba és Szkupi Tibor komolyan foglalkozik a labdarúgókkal, kiemelten az utánpótlással. A felnőttek jelenleg a megyei bajnokság második vonalában szerepelnek. Aerobikosaink is sikeresek. De nem szabad elmenni a szabadidős sportlehetőségek mellett sem, egyre többen futnak, illetve használják a városi sportcentrumot.

A képviselő-testület minden tagja független, nem jelent ez hátrányt manapság?

Beke Imre: Nádudvar kis város ahhoz, hogy pártpolitizáljunk, ez az üléseken soha nem kerül szóba, bár mindenkinek megvan a maga világképe. Itt Nádudvar érdeke, fejlődése a legelső szempont. Ebben partnerek a képviselők. Egyik képviselőtársam a legutóbbi polgármester választáson a kihívóm volt, most a testület tagja. A választás után azt mondtam neki, ha van jó ötlete, mondja el, valósítsuk meg közösen és akkor se felejtsük el, ha éppen nincs rá pénz. A pártok ott erősek, ahol listás szavazás van, tehát a nagyobb településeken. A függetlenség hátrányát nem érzem, úgy gondolom, hogy a képviselőnek mindig meg kell adni a tiszteletet. Így van most Bodó Sándorral, akivel már pedagógus korunkban is jól ismertük egymást, és így volt a korábbi országgyűlési képviselőkkel is. Egy ilyen kisvárosban a személyes ismeretség számít.

– Kovács Zsolt –








hirdetés