Gyógyszerészkamara: nem rengette meg a gyógyszertárakat a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás az elmúlt években

Budapest – Az előzetes várakozásokkal szemben a forgalmazási engedélyt kérő üzletek száma és az azokben forgalmazott gyógyszerek mennyisége is alulmúlta az előzetes üzleti várakozásokat a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás elmúlt tíz évében – közölte a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke az MTI megkeresésére.

Hankó Zoltán elmondta, 2007-ben, amikor a gyógyszer-gazdaságossági törvény lehetővé tette bizonyos készítmények patikán kívüli forgalmazását, a kamara akkori vezetése – joggal – a patikusok várható egzisztenciális problémáira próbálta felhívni a figyelmet az így kieső forgalom miatt, ez a félelem azonban nem igazolódott be, a patikán kívüli forgalmazás az alacsony volumen miatt nem volt érdemi hatással a gyógyszertárak gazdálkodására.

A köztestület elnöke úgy véli, a patikán kívüli forgalmazás közvetlen gyógyszerbiztonsági és gyógyszer-alkalmazási kockázattal jár, ugyanis nincs az üzletekben felkészült, a gyógyszerekhez értő szakember, ezért a tájékoztatás is hiányos. Hankó Zoltán még ennél is nagyobb problémának érzi, hogy a gyógyszerek adott körének szabad forgalmazása hamis biztonságérzetet kelthet.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény akkori módosítása szigorú feltételekhez kötötte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, a többi közt rögzítve: patikán kívül az a gyógyszer forgalmazható, amely a gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és a mellékhatás, kölcsönhatás még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy. Ebbe a körbe tartoznak például egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) mint hatóság tájékoztatása szerint a bevezetés évében, 2007-ben 407 termék kapott engedélyt gyógyszertáron kívüli forgalmazásra; jelenleg 603 gyógyszer kapható olyan üzletben, amely e tevékenység végzésére külön engedéllyel rendelkezik.

A kezdeti 407-hez képest évről évre nőtt a szám hatszáz fölé, de idén májusban visszavonták több paracetamol hatóanyag-tartalmú készítmény gyógyszertáron kívüli forgalmazását, így e rendelkezés miatt húsz termék lekerült a listáról.

Arra a kérdésre, hogy volt-e arra példa, hogy egy kereskedelmi egység felhagyott a patikán kívüli árusítással annak ellenére, hogy azt korábban kérte, az OGYÉI tájékoztatása szerint 580 ilyen eset volt. Hozzátették azonban, hogy a kereskedelmi egységeknek költözés esetén is új engedélyt kell kérniük.

Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, a lehetőség indulásakor egyes kiskereskedelmi láncok nagy fantáziát láttak a forgalmazásban, így többek között a benzinkút-hálózatok, drogéria- és egyes hipermarketláncok is megtendereztették a nagykereskedőket.

Jelezte, a gyógyszergyártók hozzáállása sem volt egységes, nem minden gyártó üdvözölte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást.

Mint mondta, a törvényi előírások – speciális szoftver a nyilvántartásra, zárt, a vásárlók felé nem nyitott elárusító szekrény, a betegtájékoztató rendszer megléte – inkább nehezítették, mint támogatták a forgalmazást.

A vezérigazgató jelezte, a Hungaropharma már nem szállít patikán kívüli forgalmazóknak, de korábban sem haladta meg a havi forgalom a 100 millió forintot, ami a teljes vény nélkül kiadható gyógyszerek (OTC) forgalmának alig egy százalékát érte el.

Feller Antal úgy látja, volumenében csökkenő, marginális forgalommal “állunk szemben”, hiszen az adatok szerint a teljes patikán kívüli havi gyógyszerforgalom 50-70 millió forint lehet havonta. A forgalom lassú ütemben évről évre csökken, vagy stagnál, 2017 első hat hónapjában 3,7 százalékkal maradt el a múlt évitől – mondta.

Jelenleg a Mol Nyrt. által üzemeltetett benzinkutakon, a Drogerie Markt (DM) és a Penny Market üzleteiben lehet gyógyszert vásárolni. Korábban a Rossmann is végzett gyógyszerárusítást, a Tesco 2016-ban, az Auchan pedig már korábban megszűntette a forgalmazást.

A DM Magyarország, bár konkrét forgalmai adatokat nem közölt, azt a tájékoztatást adta, hogy kezdetben körülbelül 160 féle OTC gyógyszerrel indították a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, jelenleg 34 listázott OTC gyógyszert forgalmaznak, jellemzően fájdalomcsillapító, torokfertőtlenítő, emésztéskönnyítő készítményeket.

A cég szerint nehezíti a termékek értékesíthetőségét, hogy azok nem szabadpolcosak. Mint írták, korábban zárt szerkényben helyezték ki a készítményeket, azonban két éve a termékek fotója már látható a polcon. A vásárló kiválasztja a terméket ábrázoló fényképét, majd a kasszánál a valós terméket kapja meg.

Közölték, a jelenlegi termékskála forgalma folyamatosan nő, de egyértelműen leszögezhető, hogy a vásárlók csak az alapvető OTC gyógyszereket keresik.

A Mol 2008-ban a hazai töltőállomás-hálózatában 110 helyszínen kezdte el a különböző gyógyszerkészítmények árusítását, és azóta a gyógyszerárusító helyszínek száma 135-re emelkedett – közölte a társaság.

Mint írják, a választék töltőállomásonként eltérő lehet, de a vásárlás 2008 óta 38 százalékkal emelkedett, és jellemzően fájdalomcsillapítókat, valamint megfázás, torokgyulladás elleni készítményeket, vitaminokat, emésztést segítő gyógyszereket, valamint különböző kenőcsöket keresnek.

– MTI –








hirdetés