Gyógyszer készül Szent Antal tüzéből

Akt.:
Molnár István professzor, az egyesült államokbeli University of Arizona Natural Products Center kutatója
Molnár István professzor, az egyesült államokbeli University of Arizona Natural Products Center kutatója - © Fotó: Unideb.hu
Debrecen – A Debreceni Egyetem kutatóinak részvételével dolgoztak ki új technológiát az anyarozs gombaparazita egyik vegyületének az eddiginél hatékonyabb kinyerésére. A speciális hatóanyagot migrénes fájdalomcsillapító hatású készítmények alapanyagaként használja a gyógyszeripar.

A középkor embere Szent Antal tüzének nevezte a rémisztő hallucinációkat, görcsös remegést, fájdalmat, fekélyeket, a végtagok elüszkösödését okozó rejtélyes kórt. Ma már tudjuk, hogy a gombaparazitával fertőzött gabona fogyasztása okozza az ergotizmust, vagy más néven az anyarozs-mérgezést. A korabeli legendák szerint Szent Antal ereklyéihez, vagy sírjához kellett elzarándokolnia annak, akik meg akart gyógyulni, valójában azonban a szent nevét viselő betegápoló rend tevékenysége segített. A szerzetesek ugyanis fertőzésmentes gabonát és lisztet adtak a lakosoknak.

– Az anyarozs egy élősködő gomba, amely a gabonákat támadja meg, majd megpróbál áttelelni a növényen. Ehhez egy nagyon kemény tokot, úgynevezett kitartó képletet hoz létre (ennek népi neve a varjúköröm), amelyben a gombaspórák, -fonalak és nagy mennyiségű toxin van. Ennek egyik vegyülete összehúzza a simaizmokat, így az erekben találhatóakat is, ezért használják mai napig vérzéscsillapításra – magyarázza Molnár István professzor, az egyesült államokbeli University of Arizona Natural Products Center kutatója, aki a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program biotechnológia tématerületi programja támogatásával vendégprofesszorként dolgozik a közös kutatásban a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékén.

A professzor kifejtette, hogy a simaizmot összehúzó, illetve egyéb hatásai miatt már az ókori Kínában is használták ezeket a toxikonokat a nőknél a szülés elősegítésére, manapság pedig elsősorban migrénes fejfájások kezelésére, a Parkinson-kór tüneteinek csökkentésére használható gyógyszer-alapanyagokat szintetizálnak a vegyületből.

dsc_0016-jpg

– Az anyarozsból kivonjuk ezeket a toxinokat, majd kémiailag módosítjuk, hogy a számunkra érdemleges hatásait erősítsük, illetve a kedvezőtleneket csökkentsük. Ezt a gombánál mutációk létrehozásával tudjuk elérni, amihez különböző módszerekkel DNS-eket juttatunk be a génállományába. Ez azonban nem mindig sikeres, ezért folyamatosan új technológiák kifejlesztésén dolgozunk a debreceni TEVA Gyógyszergyár kutatóival közösen. A kutatásunkban ehhez a gombafajhoz adaptáltunk egy új eljárást egy másik típusú DNS-bevitelre Pócsi István professzor, a Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék vezetőjének a közreműködésével. Ez az új technológia megnyitja a lehetőséget, hogy ezt az iparilag értékes gombát még jobban tudják hasznosítani a gyógyszergyártásban – összegezte Molnár István professzor.

A kutatók egy olyan genetikai módszert adaptáltak, amely a gyógyszergyártás számára haszontalan és káros anyagok termelését kikapcsolja a gombánál, így sokkal biztonságosabb és olcsóbb lesz a gyógyszeralapanyag előállítása.

– A modern tisztítási technológiák lehetővé teszik, hogy a káros anyagoktól megszabaduljanak a gyártás során, ugyanakkor a mellékhatások tekintetében sokkal biztonságosabb, a gyártás szempontjából pedig olcsóbb, ha egyáltalán nem tartalmazza azt a szennyezést az alapanyag – jegyezte meg a professzor.

Molnár István hozzátette: elképzelhető, hogy a jövőben ezekből a ma még káros vegyületekből is lesz gyógyszer, hiszen gyakran előfordul, hogy egy negatív hatású vegyület módosításával készül a medicina, mint például az anyarozs esetében.

A kutatás eredménye az Applied Microbiology and Biotechnology című neves szakfolyóiratban, illetve a Debreceni Egyetemmel szoros kapcsolatban lévő, és a kutatásban meghatározó szerepet játszó TEVA Gyógyszergyár szakmai lapjában, a TAPI-ban jelent meg.

– Debreceni Egyetem –