Gyógyirat mínusz 8.0

Nem azért mondom, de azért mondom. Mármint azt, hogy én már akkor megmondtam, Merthogy írásos nyomára csak később bukkannánk. T. Szűcs József írása.

Szóval a sokakban, bennem úgyszintén, rossz emlékeket keltő vizitdíj idején történt. Tehát jó régen. De örök emlék marad az a tortúra, amikor egyetlen napon egyetlen betegség kapcsán, egy közeli családtagomnak, emlékeim szerint, nyolc ízben kellett az említett díjat kifizetnie. Jó felét, s ez biztos, csupán azért, mert a leleteit, amelyeket tovább kellett vinnie a következő vizsgálati helyére, hiányosan töltötték ki, s visszaküldték az előző rendelőbe. Ahol újból fizetnünk kellett. Bár, mint később megtudtam, ugyanazon a szakrendelésen egy napon csak egyszer szabad lett volna kérniük vizitdíjat. Annyi történt, hogy néhányszor néhány egészségügyi szakember eltérő módon értelmezte, a bizonyára különböző módon értelmezhető, kódokat, jeleket, beikszeléseket, kihúzásokat a páciens kezébe nyomott papírlapon. S mivel telefonon valamiért nem tudták, akarták (?) tisztázni, vagy nem lett volna előírásszerű, a beteget küldték mindannyiszor vissza az előző vizsgálati helyre. Akkor gondolkodtam el először azon, hogy mindezt miért a beteg embernek kell végigjárnia. S miért nem egy digitális jelsorozatnak végigszáguldania egy vezeték belsejében. Hisz a rendelők, kórházak, orvosok elektronikus és ami a legfontosabb közvetlen összekapcsolásának feltételei az elégséges internet kapcsolat révén már léteztek. Később még inkább. Az egymást követő, vagy nagyjából ugyanazon tagokból álló kormányoknak tehát bőven lett volna lehetőségük és idejük arra, amelyet most készülnek bevezetni. Gondoljuk csak el, ez idő alatt mennyi fejlesztést vittek végbe a telefonálás, az internetezés vagy a televíziózás terén. Mindeközben az egészségügyi adatforgalom a kőkorszaki szinten maradt.

Idézek az Adsense Kft. minapi közleményéből, amelyet sok más helyen ugyancsak olvashattunk, hisz a média nagyjából ugyanazon forrást idézte. A közlendők a következők: megkezdődött az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) feltöltése személyes adatainkkal. „Ezzel véget érhet az a gyakorlat, hogy a beteg viszi magával a leleteket egyik orvostól a másikig, ha nem akarja, hogy a kezelőorvos hiányos információk alapján döntsön a gyógykezeléséről.”

Bevallom némi egészséges, legalább az legyen egészséges, aggodalom maradt bennem a második mondat alapján. Amelyet akként is értelmezhetünk, miszerint eddig előfordulhatott, hogy a hagyományos, papíralapú leletünket hiányosan állították ki. Ez persze aligha valószínű, hisz eddig is egy precíz számítógép adatait nyomtatták ki. Csak éppen a beteg érdekében nem nagyon használt „távközlési” lehetőség helyet a páciensnek kellett bolyongania internet kapcsolat gyanánt.

Nos, a EESZT teljes bevezetését novemberre tervezik. Gyakorlatilag tehát a mostanival együtt újabb, majdnem teljes év telik el anélkül, hogy a már lassan beleöregedő, mindenesetre semmiképpen sem újszerű kommunikációs technológiát beszólították (beengedték?) volna a magyar egészségügy rendelőjének ajtaján.

– T. Szűcs József –








hirdetés