Gyermeknyelv, felnőtt szó

Akt.:
A darabban Jézus bevándorlóként a Marson születik.
A darabban Jézus bevándorlóként a Marson születik. - © Fotó: Bristena
Debrecen – Ha sokáig ülünk a homokozógödörben példaértékűen nem forgó hintán, telefújja szemünket a szél homokkal.

Nehezen jelzőzhető, de mindenképp erős élmény szemben ülni a saját mérhetetlen ostobaságunkkal és kacagni rajta. Különösen, ha a tükör román nyelven beszéli el „balsorsunkat”, mely régen tép. Aztán megmutatja azt is, ami az egész Deszka Fesztivál, s egyáltalán a kortárs dráma lényege: kényelmes ugyan az áldozatok kerevetje, de magunk heveredtünk rá. Választással vagy épp közömbös nemdöntéssel. S míg pihengetünk panaszpaplanunk alatt, tolvajok elé szórjuk az értékeinket. Tehetünk ellene: kezdhetnénk mindjárt azzal, hogy gondolkodunk, s a gyerekeinek mondjuk nem adjuk át az előítélet mindannyiunk életét kényelmetlenné tévő terhét. Efféle üzeneteket közvetít Székely Csaba drámája az Idegenek – Négy politikai gyermekdarab. Az alkotást a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata vitte színre, s adta elő a Csokonai Nemzeti Színházban csütörtökön.

Szélsőséges hintavédő

Ahogyan a cím ígéri, gyermekdarabokat kapunk, atekintetben, hogy nagyon egyszerűen dekódolható, egészen egyértelmű formanyelvet használtak az alkotók. A „lassan mondom, hogy te is megértsd”-pillanatok zavaróak kissé. Megfordul a jóindulatú néző fejében, hogy fricska ez is: szótagolva se értjük meg. Jót nevetünk, hazamegyünk és holnap idegesen nyújtogatjuk a nyakunkat másik hely után kutatva a villamoson a sötétebb bőrű mellett lévő helyett – függetlenül attól, hogy arab orvostanhallgató vagy rákkutató cigány fiatalról van szó. Sajnos ez a gondolat sem mentesített azoktól a részletektől, amelyek engedték elkalandozni a nézői figyelmet vontatottságuk, túlmagyarázós mivoltuk okán.

Mindemellett remek ötleteket látunk a színen. A négy mű témái provokatívak, részben az elmúlt egy év eseményeire reflektálnak; nagyon friss a darab. Kezdésként három gyerek ül egy játszótéri körhintán. Egyikük radikális, (szélsőséges hintavédő, ha úgy tetszik), a másikuk bizonytalan (értsd: az épp erősebben véleményt nyilvánító oldalán feszít), harmadikuk a kérdéseket feltevő, gondolkodó, nyitott értelmiségi. Az óvodások között lezajlik egy olyan párbeszéd, amelyre rálelhetünk egyetlen nap online sajtóját szemlézve, ha egy adott téma kapcsán megszólalnak a magyar pártok képviselői.

Elhangzik, hogy a rozzant hinta homokját őseink hordták ide, meg kell védenünk. Hogy más óvodákból jönnek megnézni ezt a példaértékű hintát, mely forgásban jobban teljesít, mint bárki másé. Ha meg sem moccan, akkor az azért van, mert nekünk senki sem segít, hogy felújítsuk, vagy még inkább azért, mert a vélt ellenség elrontotta valamikor és így tovább…Előkerül aztán a vezetőválasztás, egymás elárulásának témája, a marslakókkal párhuzamba hozva pedig a migránsok ügye is. Ez utóbbi egyébként a legkreatívabb részlet. A darab egyik erőssége a négy darabot átkötő dal. A játszók remek énekhanggal megáldottak: hatásosan adják elő a különböző stílusúra írt gyerekdalt. Végül nehezen feledhetően megéneklik: nem hagyják magukat, a kultúrát és szabad gondolkodást!

HBN–HABE


Egész életében skatulyázták: mert valakinek a lánya, mert valakinek a felesége

A múlt fénye olykor irreális méretűre növeli a teljesen hétköznapi tárgyak jelentőség-árnyékát. Minél súlyosabb ez a múlt, annál nagyobb a vetület. A sáros, megtépázott uniformist, – amiből egy katona verejtékét mosta ki napra nap a felesége, akár az autószerelők vagy pékek munkaruhájából szokás – egyszer csak ereklyévé válik, szabadságjelképpé, s múzeumban állítják ki. Két narancs kőkeményre merevedett, megbarnult héja, amelyet hat évtizede, hogy megfosztottak éltető belső értékétől, és tulajdonosának épp ettől a momentumtól lett fontos. Maléter Pálné az 1956-os forradalom és szabadságharc egy hősének a felesége. Életmonológját Szamosi Zsófia tárta elénk kedden a Deszka Fesztivál programjában a Horváth Árpád Stúdiószínházban.

Sorskovácsolásukról meséltek a műben

Kőszínházat elhagyó szabadúszó, független és bábos hallgató: reformokért küzdenek azzal, amihez a leginkább értenek.

 

Deszka Fesztivál: ahogy teremteni, úgy képesek pusztítani a nők

A női erő mutatkozik meg kivételes színművészek elementáris erejű előadásában.








hirdetés