Bárándi Napló-vita: Mennyit fizessünk a hulladékszállításért?

20 36
Hivatalosan is berekesztették a vitát.
20 35
Békési Zoltán: Ez a probléma Püspökladányt is érinti – mondta a ladányi képviselő. - Itt az egyik probléma az ürítő edény mérete. A kérdésem az lenne Borbás Imréhez: hogy érzi, megfelelően építették fel a rendszert? Van lehetőség arra, hogy olcsóbbá válik a szállítás alvállalkozók részvételével? Mennyiben fogja befolyásolni az új rendelet az új díjmegállapítást, miben és mennyiben befolyásolja majd ez, és mikor lesznek új díjak?
Borbás Imre: Igen, márciusban módosult a díjkalkulációval kapcsolatos rendelet. A szolgáltatónak kell javaslatot tenni az önkormányzatok felé az új díjkalkulációról, melyet a törvény szigorúan szabályoz.
Arról nem is beszélve, hogy a szolgáltatót szigorúan és szorosan felügyelik az önkormányzatok. A mi költségeink nem változnak, mert mi mindig egy utókalkuláció alapján állapítjuk meg a díjat, ez csak az első évben, azaz most nincs így.
Mert most még nincs mire visszatekinteni, nincs mihez viszonyítani. Mindig az önkormányzati képviselő testület fogadja el az általunk kialakított díjakat.
Bár a megegyezéshez nem kerültek közelebb a hivatal képviselői és a bárándi lakosok, de talán világosabbá vált számukra a két oldal érvrendszere, szempontjai, lehetőségei és kérései.
20 24
Többen felvetették a zsákos szemétgyűjtés lehetőségét, de Borbás Imre rávilágított, hogy ez csak egy kiegészítő szolgáltatás azoknak, akik még több hulladékot szeretnének elszállíttatni.
Nádhegyi Ferencné: A jegyző azt mondta a legutóbbi lakossági fórumon, hogy felülvizsgálja a kisnyugdíjasok és kisjövedelműek díjtételeit.
Mikor fogják felülvizsgálni a kedvezményes lehetőségeket?
Kiss Sándor: Van egy ilyen javaslat a képviselő testület előtt. Vannak olyan települések, ahol adnak kedvezményeket, amelyekből később viták lesznek. Semmi akadálya a kedvezményeknek, de így a díjakat a többieknek kell megfizetni.
Erre a legutóbbi polgármesteri tájékoztatón azt mondták nem fizetnek más helyett. (Most is zúgolódás és egyetértés volt ezzel kapcsolatban, nem fizetnek többet más miatt)
Kovács Zsolt: A település ki tudná fizetni a leghátrányosabb helyzetűek díját, és így nem a többi lakost terheli a többlet, van-e ennyi tartaléka a településnek?
Kiss Sándor: Nem lehet elbírálni szociális alapon, hogy ki a rászorult.
Nem lehet igazságosan eldönteni. Nem kérdés, hogy fizetnek-e vagy sem.
Aki nem vette át a kukát az bírságot is kap a visszamenőleges számlák mellé. Az egyik bárándi lakos azt ajánlotta, hogy csökkentsék a hulladékszállító cég létszámát, gépparkját, és telephelyét, így lehet majd olcsóbb díjakat számlázni.
Borbás Imre: amikor a kalkulációk készültek, akkor az összes lehetséges felmerülő költséget és bevételt kalkuláltuk, és szolidaritás elve alapján szabtuk a díjakat.
A 40 társult településen egységes a díj biharban, hiszen nem olcsóbb a díj Furtán, pedig az közelebb fekszik a telephez, és nem drágább Bárándon, ami pedig, messzebb. Báránd a legjobban teljesítő település, itt a legbecsületesebb a lakosság, mert az ide kalkulált kukamennyiség szinte hajszálpontosan megegyezik az átvett hulladékgyűjtő edények számával, és ki is fizetik.
De még mindig vannak, akik nem fizettek. A kft-t nemcsak a törvény és a felügyelet, hanem a szerződött önkormányzatok is figyelemmel kísérik, így higgyék el, nincs felesleges számlázás.
20 00
Kápolnási István: Mi nem kötöttünk szerződést a Bihar Kft-vel, csak az önkormányzat kötött szerződést. Az, hogy átvettük a gyűjtőedényeket, még nem jelent szerződéskötést. Egy héten 30 köbméter laza hulladék keletkezik Bárándon, amit a kukások tömörítve visznek el.
Ez azt jelenti, hogy 6 köbméter szemetet szállít el bárándról a kukásautó, pont annyit, amekkora az autó befogadóképessége.
Az a vállalkozó, aki olcsóbban vállalná mindezt, csak akkor jelentkezik, ha a polgármester kiírja a közbeszerzési pályázatot, mint ahogyan ezt korábban is kellett volna. Mikor derül ki, hogy a polgármester által ellenjegyzett rendelet egyáltalán jogszerű?
Kiss Sándor: Falugyűlést egy évben egyszer kell összehívni. Nem kell a lakosságot előtte megkérdezni, hogy a kötelező szemétszállítás életbe lépjen, vagy sem? Olyan mintha azt kérdezném, hogy kell e víz, vagy sem?!
Kovács Zsolt: A lakosság tájékoztatásában törvényesen járt-e el a bárándi önkormányzat? A közigazgatási hivatal tett-e jogorvoslati javaslatot Báránd önkormányzatánál, megfelel-e a fennálló rendszer a törvényességi kereteknek?
Baloghné: Abban igaza van a polgármesternek, hiszen a törvény azt írja elő, hogy évente csak egy közmeghallgatást, azaz falugyűlést kell tartani. Az önkormányzatnak nincs kötelezettsége a szemétszállítás bevezetése előtt falugyűlést tartani, ezért törvényesen jártak el.
A hulladékgazdálkodás nem egy átlagos szolgáltatás, hanem kötelező közszolgáltatás. Ez egy saját 3 oldalú közszolgáltatási szerződés, melyben az önkormányzat képviseli a lakosságot.
A szerződés teljesítése akkor valósul meg, ha a szemétszállító gépjármű megjelenik, nem feltétel, hogy legyen hulladék.
Az egyik felszólaló értetlenül állt a tény előtt, hogy őt az önkormányzat képviselje.
Kovács Zsolt kérdésére, hogy miért okoz ez problémát, hiszen az önkormányzat a bárándiak által választott képviselőtestület, melynek lényege, hogy az ő érdekeiket képviselje. Erre válasz helyett általános zúgolódás keletkezett, majd többen annyit mondtak: ezt inkább ne firtassuk.
Borbás Imre:Kápolnási úr felvetéseire válaszolva, csak annyit tudok mondani, hogy a törvény előírja, hogy ha az út járhatatlan, akkor a lakosságnak kell biztosítania az elszállítás részfeltételeit, azaz ki kell hozniuk arra a pontra, ahonnan már el tudja szállítani a kukásautó.
Egy bárándi férfi erre felvetette, hogy egyáltalán bemehetnek-e az utcákra a minimum 12 tonnás teherautók, vagy innentől mindenki vigye ki a főtérre a szemetét?
Borbás Imre: erre nem tudok választ adni. A rendelet törvényességét már többször több oldalról megvizsgálták, és rendben találták.
19 35
Borbás Imre: Ha Ön életvitel szerűen nem tartózkodik abban az ingatlanban ahová a lakcíme be van jelentve, akkor lehet kérni az ideiglenes szolgáltatás felmondást.
Ön bejelentheti az ügyfélszolgálatnak ezt egy igazolással, visszaadja a kukát és így meg lehet oldani az Ön helyzetét.
Kovácsné Kiss Éva: Én ezt már tavaly ősszel megpróbáltam azt mondták nem lehetséges.
Borbás Imre: Készenléti díjunk nincs. A közigazgatási hivatal az illetékes, mi pedig a törvény által előírt módon járunk el. A hulladékgazdálkodási törvény leírja, milyen helyi rendeletet kell az önkormányzatnak alkotni, mely kötelezi a lakosságot arra, hogy „készenléti” díjat fizessen, még akkor is ha nem veszi igénybe a szolgáltatást, és ha nem fizetik meg a díjat, akkor az adó módjára behajtható.
Ezt is a törvény határozza meg.
Kovács Zsolt: Létezhet-e olyan megoldás, hogy aki nem vesz részt a szolgáltatásban, az kikerüljön a rendszerből? Vagy részletes számlát kapjon, és csak azt fizesse, amit ténylegesen igénybe vesz, azaz, ha nem termel hulladékot, és emiatt nincs ürítés, akkor ne kelljen ezért csak a készenlétért fizetnie?
Borbás Imre: Erre egyenlőre nem tudunk megoldást ajánlani.
Csordás Gyuláné: Egy hónapban csak kétszer tettük ki a kukát, mégis felszámlázták az összes szállítást és fizetnem kellett.
Kápolnási István: A rendelet bevezetése után egy falugyűlésen tudtuk meg, hogy ez mindenkinek kötelező „eszi-nemeszi”. Akkor is azt kértem, hogy megnézhessem az önkormányzat és a Bihar kft. között köttetett szerződést, akkor azt válaszolták, hogy ez üzleti titok.
Mikor a Bihar Kft-t kérdeztem, hogy részletes díjtételekről kaphatok-e tájékoztatást, azt mondták, hogy üzleti titok. A falugyűlésről készült jegyzőkönyvet pedig, azóta sem találtam meg.
Együtt mentünk fel a minisztériumba a polgármesterrel. Az ott kapott tájékoztatást nem egyformán értelmeztük.
Olyan is elhangzott, hogy ez „törvénytelen”. Itt mindenki kultúrember, szó sincs arról, hogy mi szemetelni akarunk.
Nekünk nem a szemétszállítással van a bajunk, és annak az uniós szabályok szerinti megsemmisítésével, és az sem gond, hogy ezért fizetni kell, de hogy mennyit az nem mindegy.
Rossz lehet az a GPS szerkezet, ha az alapján számláznak, mert a télen a hó miatt be se ment az autó az utcába a kukáért, de a postás gyalog behozta a számlát…
A 43-as törvény nem hulladék szállítási, hanem hulladékgazdálkodási törvény. Nem ír elő kötelező érvényű díjakat, és díjtételeket.
19 24
Pataki Ferenc: a műanyag okozza a legnagyobb problémát, azaz a háztartási csomagolók, ezeket nem lehet elégetni, így ezeknek az elszállítása, elszállíttatása kötelező. A biológiai hulladékot tartalmazó kukák ürítése miatt kell hetente elszállítani a szemetet, mert ez közegészségügyi előírás. Ha megvalósul a teljes szelektív hulladékgyűjtés, akkor megszűnhet a hetente kötelező hulladékszállítás. Mert a biológiailag lebomló hulladék fertőző lehet.
Kovácsné Kiss Éva: Nem ellenállást kívánunk tanúsítani, hanem a lakosság valós gondjaira keressük a megoldást, mert ezek közös gondok, közösen kell megoldást találni.
A gyakorlati kivitelezést hogyan lehet másképp megoldani figyelembe venni a jogi és környezetvédelmi előírásokat?
Az adott ügy lehető legjobb megoldási lehetőségét keressük, nem akarunk a törvényekkel szembe menni. Tudjuk, hogy nem lehet olyan törvényt alkotni, ami mindenkinek megfelelő legyen.
De, mindenképpen kellene, hogy a kérdéses törvényi részeket pontosítsuk, hogy a későbbi félreértéseket elkerülhessük. Mindenki meglepődve tapasztalta, hogy akkor is kiszámlázzák a szállítást, ha nem veszik igénybe a szolgáltatást. Miért köteleznek arra, hogy szemetet termeljünk?
Mit tehetnek azok, akik nem tudnak vagy akarnak részt venni a szolgáltatásban? Én például nem tartózkodom otthon, mert az édesanyámat ápolom. Nem csinálok szemetet, de fizetnem kell, mert kötelező.
Én most mit tehetek?
Miként kötelezhetnek az igénybe nem vett szolgáltatás kifizetésére? Úgy gondoljuk, hogy az igénybe vett szolgáltatást szeretnénk fizetni. Nem akarjuk kivonni magunkat a közös teherviselés alól, csak méltányosságot kérünk.
Hajlandó vagyok egy bizonyos alapdíjat fizetni, még akkor is, ha nem veszem igénybe a szolgáltatást. Ha viszont készenléti díjat kell fizetnem, akkor kihívhatom-e a szállítókat, ha csirkét vágok, hogy a belek ne büdösödjenek bele a kukámba, a következő szállításig?
19 11
Baloghné: Abszolút megértem az indulatokat. A 90-es évektől megszervezte az önkormányzat a szolgáltatást, de az ma már nem felel meg az uniós normáknak.
A hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépése után nem elfogadható a régi módszer. Egy darabig ezeket a díjakat az önkormányzatok fizették, de mivel az önkormányzatoknak már egyre kevesebb pénze van, így fokozatosan hárították át a költségeket a lakosságra.
Ebben a bárándiaknak szerencséjük van, mert itt csak 2006-ban változott meg a rendszer, még máshol már 2000 óta így működik a hulladékszállítás.
Ráadásul itt a hulladékszállító fizette a hulladékgyűjtő edényeket is, míg máshol ezt is a lakosoknak kellett fizetni.
Az egyik bárándi lakos: Máshol is problémát okozott az átállás, de nem született még eddig olyan törvény, hogy a vegyes tüzelésű kályhákban nem lehet elégetni a háztartási hulladékot, akkor hogyan vélelmezheti a környezetszennyezést a hulladékgazdálkodási törvényben. Hogy lehetséges ez? Mit lehet akkor elégetni, és mit kell a kukába tenni?
18 55
Borbás Imre: Az én szüleim is igénybe veszik ezt a szolgáltatást. Ugyanúgy nem tetszett nekik ez a rendszer, mint Önöknek, de később belátták, hogy a jövőre kell gondolni, arra, hogy a környezetünket ne tegyük tönkre.
Ma már nem lehet fúrott kútból inni úgy, mint gyerekkoromban, mert annyira szennyezett a környezet. Éppen emiatt kell a továbbiakban jobban odafigyelni ezekre a fontos dolgokra.
Ahhoz, hogy ennek legyen hosszútávon foganatja, drákói szigorúsági törvények kellenek, mert ha mindenki a maga feje után megy, akkor nem változik semmi. A tájékoztatás 80 százalékát a szolgáltatás beindítása előtt néhány hónappal kezdtük promótálni, mert így friss volt az „élmény”. Ahogy az egyik lakos is mondta, még a kocsmába is jutott a tájékoztató kiadványokból.
Minden családhoz eljuttattuk, és ebben a tájékoztatóban minden le volt írva feketén-fehéren. Azt kell tudomásul venni, hogy a környezetvédelem drága dolog, de el kell fogadni a tényeket, és a jövőre gyakorolt hatásra kell koncentrálni.
Egyébként lényegesen nagyobb az a hulladékmennyiség, amit begyűjtünk többek között Bárándról is, mint az előzetes tervekben megbecsültük, holott Önök azt állítják, hogy nem használják ki a szolgáltatást. Ami pedig fontos, hogy ez a díj nemcsak magát az elszállítást, hanem a „háttérmunkát”, tehát magát a logisztikát, a gépparkot és az alkalmazottak bérezését is jelenti, és a hulladék semlegesítését is.
Magyarországon a Bihari Kft díjai a legalacsonyabbak, Szolnok környékén például 500 forint körül mozgott ez a díj tavaly.
Nálunk minden szigorúan szabályozott ezért a közel egy eurós díj. Éves szinten 14 millió forintba kerül a bárándiaknak a hulladékszállítás, az, hogy valaki 1,7 millióért vállalná, az nonszensz, hiszen ennyiért nem tudná biztosítani a hulladékgyűjtő edényeket, az eszközöket, a szállítást, a semlegesítést, a szelektív gyűjtést stb. tehát higgyék el, hogy már a rendelkezésre állás sincs ingyen, és ezt nekünk kötelező biztosítani.
A díjkalkulációnk is kormányrendelet alapján alakul, ami szinte mindenre kiterjed. Nekünk ezzel el kell számolnunk.
Azt kell mondjam, hogy ez a szolgáltatás a jelenlegi árszinten, uniós és hazai viszonylatban is elérhető és megfizethető.
18 18
Kiss Sándor, Báránd polgármestere: - Úgy érzem, hogy ebben az ügyben nem tudunk többet tenni, mert az önkormányzat rendelete megfelelő, ezzel kapcsolatban már a Környezetvédelmi minisztériumot is megkerestük Kápolnási Istvánnal, és ott is megállapították, hogy a rendeletünk a jogszabályoknak megfelelő.
Ezek után a polgármester átadta a lehetőséget az egybegyűlteknek, hogy az illetékesektől kérdezhessenek.
Katona András: Minden portára ki van vetve a heti 237,6 Ft, az egy évben közel 13 ezer forint. Az édesanyám és a húgom is a faluban él, így egy családból mind a hárman fizetünk, holott együtt sem termelünk annyi szemetet, ami megtölt egy kukát. Arról nem is beszélve, hogy az előzetes tájékoztatás nem volt megfelelő, így nem tudtuk mibe egyezünk bele.
(Borbás Imre: Bárándon összesen 1034 hulladékgyűjtő edény van.)
Kabai József: A 2000. évi törvény szabályozza a szemétszállítást, ha jól tudom. Azt szeretném kérdezni a közigazgatási hivatal munkatársaitól, hogy mit határoz meg pontosan ez a törvény. Mert, az tiszta, hogy a hulladékszállítás kötelezőségét előírja, de milyen díjazás mellett?
Van-e megoldás arra, hogy ne hetente szállítsák el a szemetet? - kérdezte Borbás Imrétől.
- Azt szeretném tudni továbbá, hogy a polgármester milyen feltételek mellett kötötte meg a szerződést?
Ez nem csak engem érint, én még nem is vagyok olyan idős, de vannak olyan nyugdíjasok, akiknek nem gyűlik össze annyi szemetük egy hét alatt. Arra lennék kíváncsi, hogy kötelező-e a szemétszállítás hetente, vagy lehet kérni rugalmasabb szállítást?
Brutóczkiné Anita: A rendelet előírja, hogy kötelező hetente legalább egyszer elszállítani a szemetet, ez közegészségügyi előírás, nem az önkormányzat találja ki.
Kovács Zsolt: Abban az esetben is kötelező, ha nem gyűlik össze annyi hulladék?
Baloghné Nagy Erika: Nem életszerű, hogy a tulajdonos nem bocsát ki egy hét alatt annyi hulladékot, amivel megtölt egy kukát. Ezt mondja ki a törvény. Ha nem gyűlik össze, akkor a jogszabály szerint ez vélelmezett környezetszennyezés.
Nem lehet arra hivatkozni, hogy elégetik, mert mindent nem lehet elégetni. Ez nemcsak Bárándon van így. Ha a helyieknek nem megfelelő a jogszabály, akkor csak az alkotmánybírósághoz fordulhatnak.
A hulladékgazdálkodási törvény, mely az Európai uniós normákhoz igazodik, csak akkor változtatható meg, ha alkotmányellenes.
- Nem a rendelettel van problémánk - mondta az egyik lakos - hanem azzal, hogy akkor is fizetnünk kell, ha nincs mit elszállítani.
Résztvevők:
Kiss Sándor Báránd polgármestere
Borbás Imre a Bihar Kft. vezetője (hulladékszállítás)
Rózsavölgyi Bence a Észak-alföldi regionális közigazgatási hivatal területi referense
Pataki Ferenc a Tisztántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hulladékgazdálkodási osztályvezetője
Baloghné Nagy ErikaÉszak-alföldi regionális közigazgatási hivatal munkatársa Brutóczkiné dr. Kósa AnitaÉszak-alföldi regionális közigazgatási hivatal
A vitát vezeti: Kovács Zsolt, újságíró
Helyszín: Piaccsarnok, Báránd