Gyermeki válaszok a stresszhelyzetre

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: medicaldaily.com
Debrecen – Vannak hatékony stresszoldó technikák, amelyeket meg lehet tanítani a gyerekeknek.

Napjainkban az információáradat, a sok új helyzet, és az elvárások állandó nyomás alatt tartják a gyerekeket. Nincs idő és tér a lazulásra, a szeretteinkkel együtt eltöltött minőségi időre, és kevés a lehetőség a feszültségoldó, örömöt adó testmozgásra. Ezért egyre több gyerek nem tud hatékonyan megküzdeni a stresszel teli helyzetekkel – válaszolta Korbai Hajnalka, a Mosoly Alapítvány vezető pszichológusa a Napló azon kérdésére, hogy valóban több-e a stresszes gyermek napjainkban.

– Minden olyan helyzet feszültséget okozhat a gyerekben, amely kibillenti a lelki egyensúlyából, amelyre nem talál megoldást, vagy olyan alkalmazkodást igényel tőle, ami meghaladja a képességeit. Ez lehet egy nehéz családi helyzet (válás, baleset vagy betegség, haláleset, költözés, kistestvér születése), jöhet az iskolai környezetből (iskola­váltás, csúfolódás, kudarcok, teljesítménykényszer). Minden gyereknél más és más váltja ki a stresszreakciót. Ami az egyiknek feszültséget okoz, például versenyhelyzet, az a másikat akár lelkesítheti is. A feszültséget okozó környezeti hatásokra a szervezet úgy reagál, hogy beindít egy vészreakciót, amivel mozgósítja a védekező rendszereit, ezzel elősegítve az új helyzettel való megbirkózást, az alkalmazkodást. Ez önmagában még nem probléma, ha a „veszély” elmúltával visszaállnak a nyugalmi helyzetbe az élettani változók. Ha azonban a stresszreakciók sokáig fennállnak, az a szervezet kimerüléséhez, testi-lelki megbetegedésekhez vezethet – mondta a szakember.

A pszichológus tapasztalata szerint különböznek a gyerekek abban is, hogy milyen válaszokat adnak stresszel teli helyzetekre. Van olyan gyerek, aki szétszórt lesz, idegesebb, más visszahúzódóbb vagy levertebb. Megint mások erőteljes testi tünetekkel válaszolnak az őket ért feszültségekre, például fejfájás, hasfájás, tikkelés és más pszichoszomatikus megbetegedések formájában. Létezik pozitív stressz is – tudtuk meg –, ami a fejlődést segíti elő. Ez az állapot nagyon hasznos lehet olyan élethelyzetekben, amikor kiemelkedő teljesítményt szeretnénk elérni, például egy versenyen, fellépésen, vagy akár egy iskolai dolgozat megírásakor. Ilyenkor jól jöhet, hogy a testünk mozgósítja az energiatartalékainkat. Azonban egy kritikus szint felett, ha ez az állapot már túl nagy feszültséggel jár, a teljesítmény javulás helyett romlani fog.

Gyengeség, betegség

Korbai Hajnalka rávilágított, hogy a krónikus stressznek hosszú távú következményei vannak, mind élettani, mind pszichológiai elváltozások formájában. A szervezet állandó készenléti állapotban tartása gyengíti az immunrendszert, kevésbé ellenállóvá tesz a fertőzésekkel szemben, és gátolja a felépítő folyamatokat. Egy csomó létfontosságú szervtől elveszi az energiát a stresszreakció, ezért alakulhatnak ki különböző szomatikus vagy pszichoszomatikus megbetegedések is.

– A szülő felelőssége először is az, hogy ki kell deríteni, pontosan mi váltja ki a stressz­választ otthon vagy az iskolában, ki lehet-e azt küszöbölni vagy sem. Ha a helyzet nem változtatható meg, akkor hogyan lehetne azt másképpen kezelni, mint eddig, hogyan lehetne megküzdeni vele. Sokat segíthet egy jó hangulatú beszélgetés a stresszt okozó helyzetekről, ha együtt találjuk ki a gyerekkel a probléma megoldásának mikéntjét. Lehet csökkenteni az irreális elvárásokat otthon és az iskolában, és csak annyi kihívást adni a gyerekeknek, amely személyre szabottan elősegíti a fejlődésüket, de nem terheli túl őket.

– Barak Beáta –








hirdetés