Gyermekek a bíróságon: tanú nincs, de a lélek nem felejt

Akt.:
Nem lehet eléggé felkészülni arra, amivel találkozhatunk – mondja dr. Gulyás Csilla. A szexuális bűncselekményeknél egy játék babán szokták megmutatni, mire gondolnak
Nem lehet eléggé felkészülni arra, amivel találkozhatunk – mondja dr. Gulyás Csilla. A szexuális bűncselekményeknél egy játék babán szokták megmutatni, mire gondolnak - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Ha szükséges gyermeket kihallgatni, azt úgy igyekeznek végezni, hogy egyetlen alkalom elég legyen.

A Debreceni Járásbíróság szigorú, sötét tónusú épületének egyik szobájában a falakat Micimackó és társainak képe díszíti, a polcokon plüssállatok, mesekönyvek, színes ceruzák: a gyermekkihallgatóban 2015-től mostanáig 130 gyereket hallgattak meg. Ők bűncselekmények áldozatai vagy tanúi; jellemzően fizikai bántalmazás vagy szexuális erőszak elszenvedői, de akadtak köztük, akiket szüleik elhanyagoltak, vagy nagyobb társaik kiraboltak.

A gyermek védelme az első

– Tizennégy éven aluliak számára tartjuk fenn ezt a helyiséget, akik olyan információ birtokában vannak, melyet büntetőeljárások során bizonyítékként fel tudunk használni – fogalmazza meg hivatalosan a szoba rendeltetését dr. Gulyás Csilla bíró.

A legfontosabb a gyermek védelme; az itteni munkánkat igyekszünk úgy végezni, hogy lehetőleg csak egyszer kelljen a gyereknek elmondania, mi történt.”

kihallgatas4Fotó: Molnár Péter

– A legszerencsésebb esetben ez az egyetlen, hang- és képfelvételen rögzített, jegyzőkönyvbe foglalt vallomás elég a rend­őrség és a bíróság számára is, és nem okozunk másodlagos, harmadlagos traumákat azzal, hogy újra meg újra fel kell idéznie olyan szörnyűségeket, amik egy felnőttet is megviselnek – hangsúlyozza a bírónő. Habár ez nem csak rajtuk múlik, mert a perbíró dönthet úgy, hogy beidézi a gyermeket a tárgyalásra, azonban az utóbbi években a megyében ez mindössze egyszer fordult elő, és ez igen jó eredmény.

Katartikus lehet

Mint Gulyás Csilla elmondja, az itt lévő játékok és egyéb tárgyak csak arra szolgálnak, hogy a gyerekek megnyíljanak, a kihallgatáskor már nem használják ezeket, mert csak elvonják a kicsik figyelmét. Igaz, volt rá példa, hogy egy nagyobbacska fiú a focilabdát mintázó fotelbe telepedett, a bíró pedig mellé a másikra, így tudtak beszélgetni.

A kihallgatást egy nyomozási bíró vezeti; ők végzik a nyomozati szakban azokat a feladatokat, amikhez bíró szükséges (például előzetes letartóztatásról is ők döntenek). Jelen van valaki az ügyészségtől, a gyermek képviselője (szülő vagy gyám), ott lehet a vádlott védője is, és ha szükséges, akkor pszichológus.

– Először általános kérdéseket teszünk fel az iskoláról, a gyerek szokásairól, testvéreiről, elmondjuk neki, miért találkoztunk vele. Ez nemcsak arra szolgál, hogy elnyerjük a bizalmát, hanem megpróbáljuk azt is felmérni, mennyire lesz nehéz dolgunk, amikor a tárgyra térünk, vagyis megkérjük, mondja el, mire emlékszik. Mindehhez rendkívül nagy empátiára van szükség, hiszen ebben a helyzetben idegen emberek kérdezgetnek egy gyereket borzalmas dolgokról, amiket inkább elfelejtene. Gyakran meg is fenyegette őt az elkövető, hogy ne merjen beszélni, ráadásul ha szexuális bűncselekményről van szó, a gyerek még szégyent is érez – mutatott rá a bírónő.

Nagyon nehéz áttörni a gátat, de ha sikerül, sokszor katartikus hatása van a gyerekre is, hogy végre elmondhatja, mi történt vele. Itt a járásbíróságon egyetlen esetről tudok, amikor hiába próbálkoztunk, nem sikerült szóra bírni a gyermeket.”

Egy emlékezetes kihallgatáson a Darth Vader-maszk segített: amikor egy szexuális erőszakon átesett kisfiú felvette, akkor tudta – másvalaki „bőrében” – elmondani, pontosabban elsuttogni, mi történt vele.

Vannak jelek

– Egy ilyen kihallgatás jellemzően lassú, akár órákig eltarthat, de nem lehet siettetni. Fontos, hogy a nyomozó bíró csak kihallgat, nem mérlegel, nem próbálja eldönteni, valóban úgy történt-e minden, ahogy a gyerek mondja. Saját újításunk, hogy nemcsak a szoba kameráját használjuk, hanem a bíró a ruhájára erősítve is visel egy minikamerát, ami a gyerek minden gesztusát, mimikáját felveszi. Amennyiben vádemelésre, majd perre kerül a sor, a gyerekkihallgató szobában rögzítettek tanúvallomásként szolgának a bíróság előtt. Ha pszichológus szakértőt rendelnek ki az ügyben, a felvétel gyakran az ő számára is elég, nem kell újra meghallgatnia a gyereket. Egyébként rendszerint ugyanaz a pszichológus beszél a gyanúsítottal is, ez fontos a kétszereplős, elmondásokra alapuló esetekben. Habár tanúk nincsenek, a lélek nem felejt – tette hozzá a bírónő.

kihallgatas1Fotó: Molnár Péter

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha valóban bántalmaznak egy gyereket, vagy szexuális erőszak éri, annak jelei vannak: romlik az iskolai teljesítménye, megváltozik a viselkedése, agresszívvá, vagy éppen visszahúzódóvá válik, nem akar ahhoz a rokonhoz menni, aki bántotta. Ezeket a jeleket a körülötte élők, tanárok, szociális gondozók észlelik, ezért nagy felelősségük van abban, hogy a bántalmazás ellen fellépjenek. A bíróság már a vége a történetnek…

Mégsem tesznek semmit…

– Az ide kerülő esetek többségében rossz szociális környezetből jönnek a gyerekek, de mégsem jelenteném ki, hogy ott gyakoribb a bántalmazás, inkább azt, hogy mivel a gyermekvédelem látóterében vannak, előbb felfigyelnek rájuk – mondta a bírónő. – E bűncselekmények terén nagy a látencia. Tapasztalataink szerint az elkövetők 90 százaléka a gyerek közelében, családban, rokonságban, iskolában található felnőtt, akinek, sajnos, a gyerek ki van téve. Olyannal is találkozunk, amikor a szexuális bántalmazásról tud a környezet, mégsem tesz ellene semmit…

Csak egyszerű kérdésekkel

Habár 4-5 évesen már felfogják, hogy valamilyen tekintélyt hordozó személy kérdezgeti őket, egy gyermeket sok szempontból egészen más módon kell kihallgatni, mint egy felnőttet. Csak nagyon egyszerűen megfogalmazott kérdésekre tudnak válaszolni, és nem várhatunk tőlük minden részletet feltáró vallomást – magyarázza Gulyás Csilla. Felidézett egy esetet, amikor a sértett gyermeknek annyira alacsony intellektusa és szókincse volt, hogy szinte csak egyszavas válaszokat adott, mégis fel tudták használni a bíróságon a vallomását.

Sok mindenre nincs is szavuk

A kicsiknek más a fogalmi rendszerük, nincs még idő- és térérzékük, például nem tudják elmondani, melyik történés melyik után volt, vagy valaki melyik tárgy mögött állt. Nem ismerik az emberi testet, nincs szavuk minden részére, a szexuális bűncselekményeknél egy játék babán szokták megmutatni, mire gondolnak. Az idő múlása náluk sokkal többet számít, főleg, hogy el is akarják fojtani a rossz emlékeket. Vigyázni kell arra: sokszor meg akarnak felelni, és ha úgy érzik, választ várnak tőlük, mindenképpen mondanak valamit, így fals információval szolgálhatnak – részletezte. Megjegyezte: elenyésző számban találkoznak olyan esettel, amikor hamis vallomást tanítanak be a gyereknek, és ezek nagyon gyorsan kiderülnek, mert például mindig pont ugyanúgy mondja el a kicsi, vagy felnőtt kifejezéseket használ.

Egészen más bánásmódot igényelnek

Korábban egy bántalmazott vagy szexuális erőszakon átesett gyereket a rendőrségen hallgattak ki, akár többször is, majd a bíróságra tanúként idézték, ha másodfokú eljárás volt, akkor másodszorra is. A tárgyalóteremben pedig jelen volt az a felnőtt, aki őt bántotta… (Ma már – ha a gyermek bírósági meghallgatása a tárgyalóteremben mégis elkerülhetetlen, akkor – a pert vezető bíró elrendelheti, hogy a vádlott ne legyen ott az áldozat meghallgatásán.) A többszöri kihallgatás amellett, hogy újra meg újra felidézte benne a szörnyűségeket, még azzal a kétellyel is járhatott számára, hogy talán nem hisznek neki.

A hazai gyakorlat élen jár

2013 óta Hajdú-Bihar megye valamennyi hasonló ügyében a Debreceni Járásbíróság speciálisan kialakított szobájában hallgatják meg a gyerekeket, azzal a hangsúlyozott szándékkal, hogy lehetőleg ez az egyetlen kihallgatás elég legyen az egész eljáráshoz.

A debreceni gyakorlat szerint nyomozási bíróként nők kérdezik ki a gyerekeket. Amennyiben szexuális erőszakról van szó, törekednek arra, hogy más jelenlévők a gyerekkel azonos neműek legyenek.

kihallgatas3Fotó: Molnár Péter

Debrecenben is működik Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoport, melynek vezetője dr. Gulyás Csilla, és rendszeresen tartanak képzéseket azoknak a bírósági dolgozóknak, akik gyerekeket, fiatalkorúakat érintő ügyekben eljárnak. Többek között a kihallgatásokon készült felvételeket elemzik, hogy az esetleges hibákat kiküszöböljék.

Dr. Gulyás Csilla érdeklődésünkre elmondta, hogy a kiskorúakat illetően a hazai joggyakorlat – többek közt a kihallgatásuk módjával – nemzetközi viszonylatban is élen jár.

Egy példa arra, van-e szép oldala

– Ez egy nagyon nehéz terület, és nem lehet eléggé felkészülni arra, amivel találkozhatunk.

Úgy vélem, időnként csak egy szeletét tárjuk fel azoknak a borzalmaknak, amiken valamely gyermek keresztülmegy.”

– Talán az a legszörnyűbb, hogy a szexuális bűncselekmények áldozataiban egész életükben nyomot hagy, ami történt velük – véli Gulyás Csilla.

Ugyanakkor kérdésünkre, hogy van-e szép oldala ennek a munkának, egy példával válaszolt. Egy nevelőintézetben zajlott bántalmazás ügyében (ahol a nagyobb fiúk terrorizálták a kicsiket) hallgatott ki egy kisfiút, aki a végén megkérdezte tőle, hogy megölelheti-e, illetve azt, hogy mikor jöhet legközelebb.

– Ő nem rossz, hanem jó dologként élte meg a kihallgatást…

– Szőke Tímea –