Gyengén húzott a magyar szekér

Akt.:
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - © Fotó: 24.hu
Debrecen – Bod Péter Ákos szerint ilyen GDP-adatokkal nem nagyon lehetne kioktatni a világot.

A visegrádi országok jóval jobban teljesítettek az idei első negyedévben, mint az Európai Unió átlaga, csak a magyar gazdaság maradt ki a sikerből. A bruttó hazai termékünk 0,9 százalékos növekedése a 28 tagállam közül a 27. legrosszabb adat, amit még maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megrendülten fogadott. De mi következik mindebből?

Nem kell kapkodni

Amikor negyedéves szinten 4 százalékos GDP-növekedésről szóltak a hírek, én akkor is úgy fogalmaztam hogy ácsi, három hónap adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni; vannak egyszeri tényezők, nem kell bedőlni a túl szép adatnak. Most ugyanezt tudom mondani, ellenkező előjellel” – válaszolta a Napló megkeresésére Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. Szerinte duplán indokolt az óvatosság, ha az első negyedévről beszélünk, hiszen ilyenkor a nagyvállalatoknál még leállások vannak, nem lehet látni a mezőgazdaság teljesítményét sem, és lehetne még sorolni a bizonytalansági tényezőket. – Ezzel együtt valóban kellemetlen az adat, mindenki jobbat várt. Az aggasztó az egészben az, hogy esetenként vállalati szintű események (például egy-egy utógyár modellváltása miatti leállás, vagy egyes márkák iránti keresletcsökkenés) drámai mértékben képesek hatni a magyar nemzeti össztermékre. Miért? Mert nem eléggé diverzifikált, nem eléggé sokrétű a magyar gazdaság ahhoz, hogy mankó (értsd: európai uniós támogatások) nélkül is képes legyen járni, vagy legalább néhány lépést megtenni. Elég volt némi lassulás az uniós források lehívásának az ütemében, és sokak szerint máris itt a „nagy halál” – fogalmazott az egyetemi tanár.

Látványos összecsuklás

A 0,9 százalékos növekedés azért okozott általános döbbenetet, mivel az elemzők ennek éppen a kétszeresére számítottak. A leglátványosabban az építőipar csukott össze, hiszen az ágazat teljesítménye több mint harmadával esett vissza csak márciusban. De a teljes hazai ipar is alulteljesített, noha az előzetes termelési adatok még stagnálást valószínűsítettek. Egyes szakértők szerint az első negyedéves GDP-adat alapján elérhetetlennek látszik a kormány idei évre tervezett 2,5 százalékos növekedési terve. Bod Péter Ákos e tekintetben is óvatosan fogamaz, bár az szerinte is megkerülhetetlen, hogy a magyar gazdaság a jelenleginél diverzifikáltabb legyen, ennek révén pedig a termelékenység és a versenyképesség terén is jóval kiegyensúlyozottabban teljesítsen. – Ausztriát sok más mellett azért is irigylem, mert náluk működik a turizmus, de jól teljesít az ipar és a kutatás-fejlesztés is, szóval egyik ágazat húzza a másikat. Vagy említethetném a lengyeleket, akik képesek voltak arra, hogy az elmúlt negyedszázad során minden évben növekedjenek. Nekünk is égető szükségünk lenne egy erős középvállalati szektorra, amelyik a belső piacra is termel, hogy ne csupán néhány tucat nagyvállalat pillanatnyi helyzete határozza meg a nemzetgazdaság és általa egy ország jövőjét. Az biztos, hogy ilyen GDP adatokkal nem nagyon lehetne kioktatni a világot, márpedig erre van hajlandóság a magyar politikában. Az persze kínos, amikor maga a nemzetgazdasági miniszter is a kezeit tördelve kénytelen a nyilvánoság elé állni és bevallani, hogy bizony maga is kétszer ekkor növekedésre számított – mondta a professzor.

– Petneházi Attila –


A tanács szólt előre

A Költségvetési Tanács (még a GDP-adat publikálása előtt) felhívta a figyelmet arra, és ezt a Parlamentben is elmondtam, hogy az év első hónapjai várhatóan gyengébb teljesítményeket fognak hozni, és az év második fele lesz jobb” – nyilatkozta a Naplónak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Hozzátette, a véleményüket arra alapozták, hogy az uniós források lehívása átmenetileg lelassult, a járműipar érezhetően gyengébben teljesített az év elején, a világgazdasági környezet is erre mutatott, miként a mezőgazdaság teljesítményét körüllengő bizonytalansággal is kalkulálni kellett. A költségvetés módosítása napirenden van, a tanács és más elemzők is 2,5 százalékos éves gazdasági növekedéssel számoltak idén. „Egyetértek azokkal, akik szerint a járműipar jelentős túlsúlyát szűkíteni kell, egyszersmind diverzifikáltabb gazdaságszerkezetre van szükség a biztosabb tervezhetőség érdekében” – mondta.









hirdetés