Gulyás Gergely: Minél szélesebb támogatást szeretnénk az új alkotmányhoz

Gulyás Gergely
Gulyás Gergely
Európa más nemzeteinél is létező célokat és törekvéseket is rögzítene az új alaptörvény preambuluma. Jövő tavasszal elfogadhatja az új alkotmányt az Országgyűlés.

Akár már jövőre új alkotmánya lehet Magyarországnak, amit a kormánypártok egyedül is megszavazhatnak, ám mégis szeretnének minél szélesebb körű társadalmi és politikai támogatást kapni hozzá – derült ki a Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága alelnökének Duna Televízióban tett vasárnap esti nyilatkozatából.

A csatorna Heti Hírmondó című műsorának nyilatkozó politikus elmondta: az új alaptörvény fő célja a jelenlegi alkotmány ideiglenes voltának megszüntetése, egy átmeneti korszak lezárása. Az új alkotmányban rögzítenék például az állam saját polgáraihoz való viszonyát, de a preambulum szólna a nemzet múltjáról, jelenéről és jövőbeni céljairól is. Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az újraszabályozandó passzusokat is megváltoztatnák a paragrafusok közül.

Az eseti bizottságban – amely a koncepció előkészítésére és elfogadására hivatott – az egyes munkacsoportok október huszadikáig készítik el jelentésüket, ezután ebből próbál a bizottság egységes koncepciót gyúrni, ami majd az Országgyűlés elé kerül. A koncepciót még idén, vagy jövő év elején elfogadhatja a parlament – ezt követően kezdődhet meg a szöveg kodifikálása a közigazgatási és igazságügyi tárcánál; utóbbiról ismét lesz majd egy országgyűlési vita – vázolta az alkotmányozás várható menetrendjét Gulyás Gergely.

„Eddig időarányosan haladunk, és igyekszünk a folyamatot minél szélesebb párbeszéddé is alakítani” – tette hozzá a fideszes képviselő. Emlékeztetett: Szájer József fideszes európai parlamenti képviselővel vasárnap bejelentették: egy kezdeményezést indítanak el a világhálón, ahol bárki hozzászólhat az alkotmányozás folyamatához, leírhatja a saját véleményét arról, milyen új alaptörvényt szeretne látni.

„Miután minden ellentétes feltételezés ellenére sincs kész alkotmányszöveg, úgy gondoljuk: fontos felmérni, hogy aki szándékszik véleményt nyilvánítani, mit képzel el az új alkotmányról” – indokolta a kezdeményezést Gulyás Gergely.


Jövőre lehet új alkotmány – jó lenne a széles körű támogatás

Azt remélem, jövő év tavaszán elfogadhatja az Országgyűlés az új alaptörvényt – reagált a Heti Hírmondó felvetésére a politikus. Hozzátette: a kormánypártok, ha megfelelőnek találják majd az új koncepciót, akkor egyedül is alkotmányoznának. A céljuk viszont az, hogy a lehető legszélesebb körben kapjanak támogatást hozzá – mind a társadalomtól, mind az Országgyűlésben ülő parlamenti képviselőktől – tett hozzá.

Mi hiányzik a mai alkotmányból?

Mi hiányzik a mostani alaptörvényből?- hangzott a Duna TV felvetése. Gulyás Gergely szerint a mostani alaptörvényünk semmivel nem több egy jogszabálynál, és olyan funkciókat nem szabályoz megfelelően, mint egy államnak a saját polgáraihoz való viszonya, vagy saját történelméről alkotott véleménye.

„Úgy gondoljuk, hogy az lenne a helyes és előremutató, ha az ideiglenesség korszakát lezárva lenne egy megfelelő preambulum, egy új szerkezetű alkotmány, és az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az újraszabályzandó részeket újraszabályoznánk – vannak ilyenek például az igazságszolgáltatás területén, illetve az alkotmánybíróság jogköreit is meg kell vizsgálni” – hangzott az interjúban.

Alapjában véve mégsem az államszervezeti szabályozás módosítása miatt kell egy új alkotmányt elfogadni, hanem mert a jelenlegi alaptörvény ideiglenes; azzal a szándékkal született, hogy a demokratikusan választott Országgyűlés majd egy újat alkot – itt az idő, hogy ezt a munkát elvégezzük – szögezte le Gulyás Gergely.


A preambulum – az értékek és célok kifejezője

Mi a szándékul a preambulummal? Az ugyanis messzemenően nem csak jogi kérdés – vetette fel a Heti Hírmondó.

Az alkotmány sem csak jogi kérdés, hanem kicsit több is egy átlagos jogszabálynál, ezért áll a jogszabályi hierarchia csúcsán – és talán éppen a preambulum és az alapértékekkel foglalkozó része az, ami kiemeli az egyéb jogszabályok közül – reagált Gulyás Gergely.

„A jelenlegi alkotmány preambuluma annyit tartalmaz, hogy ideiglenes alkotmány, fogadjunk el egy újat. Most azt szeretnék, hogy – amint az más nemzetek esetében is megtörtént – egy olyan preambulumot tudnánk kialakítani, amely a magyar nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól, az államcélokat megfelelően tartalmazza, ugyanúgy, ahogy Európa más országai is megtették ezt” – nyilatkozta a politikus.

A preambulum konkrét tartalmáról, a benne felsorakoztatott konkrét érvekről az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke azt mondta: számtalan, széles körben elfogadott érték létezik, olyanok, amelyek még szélesebb körben is elfogadottak, mint azt elsőre gondolnánk.

„Például amikor azt mondjuk, hogy a keresztyénséget, mint értéket, tüntesse fel az alkotmány preambuluma, akkor nem feltétlenül csak a hívőkre gondolunk. Azt hiszem, bármelyik történész, függetlenül világnézeti meggyőződésétől, egyetért azzal, hogy Magyarország számára a keresztyénség a megmaradást is jelentette, az államisággal is összefüggésbe hozható. Tehát nem arról van szó ezeknél az értékelnél, hogy bárkit ki akarnánk rekeszteni, hanem a magyar történelem részének is tekintjük például a keresztyénséget, de ugyanez a Szent Koronával kapcsolatosan is felmerül – én azt is támogatom, hogy utóbbi is említtessen meg az alkotmány preambulumában” – sorolta a lehetséges szempontokat Gulyás Gergely.

Ezen túl összefoglalná például a preambulum, hogy mit tett a magyar nemzet az elmúlt ezer esztendőben a Kárpát-medencében és milyen céljai, szándékai vannak a jövőre nézve. Mindezt tennék olyan általános megfogalmazásban, ami a lehető legszélesebb körben teszi lehetővé, hogy a magyar nemzet tagjai, éljenek bárhol a világon, azonosulni tudjanak ezzel – nyilatkozta Gulyás Gergely a készülő új alaptörvény koncepciójáról a Duna Televízióban.

Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt.