Gulyás Gergely: Esterházy János elmaradt szlovákiai rehabilitációja kiküszöbölendő csorba

Akt.:
Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tiszteletbeli elnöke beszédet mond Esterházy János emléktáblájánál, a Szép utcában tartott megemlékezésen 2016. március 13-án. Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetõje volt, az egyetlen képviselõ az akkori fasiszta szlovák törvényhozásban, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. A háború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttmûködésért. Késõbb elnöki kegyelemben részesült, szlovákiai rehabilitációja azonban eddig nem történt meg.
Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tiszteletbeli elnöke beszédet mond Esterházy János emléktáblájánál, a Szép utcában tartott megemlékezésen 2016. március 13-án. Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetõje volt, az egyetlen képviselõ az akkori fasiszta szlovák törvényhozásban, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. A háború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttmûködésért. Késõbb elnöki kegyelemben részesült, szlovákiai rehabilitációja azonban eddig nem történt meg. - © MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Budapest – Esterházy János gróf rehabilitációjának eddigi elmaradása a szlovák állam becsületén esett kiküszöbölendő csorba – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke vasárnap a felvidéki politikus emlékére rendezett budapesti ünnepségen.

Gulyás Gergely beszédében hangsúlyozta: Esterházy János a 20. századi magyar politika egyik legtiszteletreméltóbb személyisége, aki bármely nemzet számára példaképül szolgálhat. A “népéért életét is feláldozni kész közszolga” felmentése sokkal inkább érdeke az őt elítélő államnak, mint az erőszakot, rabságot és halált elszenvedett mártírnak.

Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt, az egyetlen képviselő az akkori fasiszta szlovák törvényhozásban, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. A háború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült, rehabilitációja azonban eddig nem történt meg.

– MTI –








hirdetés