Gulyás Gergely: az oktatás és az egészségügy határozza meg a napi politikát 2018-ig

Röjtökmuzsaj – Az oktatás és az egészségügy határozza meg leginkább a mindennapi politikát Magyarországon, s ez 2018-ig így lesz – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerdán Röjtökmuzsajon, a 31. alkalommal megrendezett vezérigazgató-találkozón.

“Minden pillanatnyi vita és elkövetett szakmai hiba ellenére a kormány alapvetően jó irányba indult el”, amikor központosította a közoktatási intézményeket – hangsúlyozta a fideszes politikus, emlékeztetve arra, hogy 2010 előtt nem voltak egyenlőek a feltételek Kelet- és Nyugat-Magyarországon, a városokban és a kisebb településeken a közoktatás finanszírozásában. A gazdag önkormányzatok által fenntartott intézmények jól működtek, a szegényebbek viszont vagy eladósodtak vagy bezártak – mondta.

Gulyás Gergely kijelentette: “a központosítás folyamata helyes és indokolt” volt, ugyanakkor hibás lépés volt létrehozni egy olyan intézményfenntartót, amelynek a működésébe kódolva volt a hiba. Ez “jogos szakmai vitát váltott ki”, s “a tiltakozás első hulláma mind a kormánynak, mind a szakmának” jó szolgálatot tett – fűzte hozzá.

Jelezte: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) 57 részre vágásával gyors és életszerű döntések születhetnek majd, s ezek az iskolák javát fogják szolgálni.

Az egészségügy helyzetét értékelve Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a korszakváltást az európai uniós csatlakozás hozta meg, mert az elvándorlás leginkább ezt a területet sújtotta, sújtja, főként a bérkülönbségek miatt. Ennek megoldására első körben a kormány megpróbálta “itt marasztalni az orvosokat”, majd vonzóvá tenni a háziorvosi praxisokat. Egy háziorvos ma nettó 270 ezer forinttal keres többet, mint három éve, s kevesebb lett a betöltetlen praxis – fogalmazott a politikus, majd hozzátette, bár alacsonyabb lett a háziorvosok átlagéletkora, épp hogy hatvan év alatt van, így hosszú távon lehetnek még problémák.

A kórházak állami fenntartásba vétele is helyes és indokolt döntés volt Gulyás Gergely szerint. Emlékeztetett: az előző európai uniós fejlesztési ciklusban mintegy 490 milliárd forintból fejlesztették az egészségügyi intézményeket, de ezek mintegy kilencven százaléka vidékre ment, a források megkötése miatt a fővárosi intézmények fejlesztésére nem volt lehetőség. Infrastrukturális szempontból ma Budapest van a legrosszabb helyzetben, “komoly gondok vannak” – fogalmazott.

Hozzátette: az egészségügyben sokféle reform volt az elmúlt években, de a finanszírozás alapelveihez senki sem mert hozzányúlni.

A politikus az érdeklődésre számot tartó aktuálpolitikai ügyekről szólva elmondta: a migráció nemcsak itthon, hanem egész Európában központi kérdés, s a magyar társdalom Európai Unióhoz való viszonyát is leginkább a migráción keresztül lehet meghatározni.

Gulyás Gergely kitért arra: az ellenzék szeretné, hogy a korrupció jelen legyen a politikai közbeszédben, de felmérések szerint a korrupció a társadalom “egyfajta általános megítélése a politika felé”.

Magyarország gazdasági helyzetét értékelve elmondta: a stabil három százalékos gazdasági növekedés egyértelműen felzárkózási pályára állította az országot, s fontos, hogy a növekedési ütemet tartsuk a jövőben is.

A munkanélküliséget érintve úgy fogalmazott, hogy “aggasztóan jól állunk”, mert alacsony a munkanélküliség, s magasabb a foglalkoztatottság, mint a rendszerváltozás óta bármikor. A hat százalék körüli munkanélküliségi ráta európai összehasonlításban is jó arány – jelezte a kormánypárti politikus a Central European Business Centre rendezvényén.

– MTI –








hirdetés