Gulyás: az EU-val folytatott migrációs küzdelem a szuverenitásért folyt

Budapest – Magyarország szuverenitásáért folyik a küzdelem az Európai Unióval a migráció ügyében – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Gulyás Gergely a Nemzetállam-jogállam? címmel megrendezett konferencián tartott előadásában úgy fogalmazott: az a küzdelem, amit az elmúlt években ” mi a migráció ügyében folytattunk az egy szuverenitásért folytatott küzdelem”. Hiszen mi nem akartuk azt másoknak megmondani, hogyan kell ebben a kérdésben dönteni, de ragaszkodtunk ahhoz, hogy a mi jogunkat a migráció ügyében való döntéshozatal lehetőségéről és szabadságáról senki ne tehesse vitássá – mutatott rá.
Gulyás Gergely szerint a következő években az európai szintéren a legfontosabb vita “a közösségi hatáskör kontra állami szuverenitás lesz”.

Mint mondta, nem “fekete-fehér kategória” az, hogy mi közösségi és mitagállami hatáskör. Az elmúlt évek migrációs vitájának legfontosabb kérdése az volt: hol dönt egy tagállam, és hol dönt az EU, hol van nemzeti hatáskör és hol van a közösségi hatáskör.

Szerinte a lisszaboni szerződés többnyire ésszerű kompromisszumokat tartalmazott a hatáskörmegvonás tekintetében. Az elmúlt évek vitáiban dokumentum “szinte mindenhol nekünk ad igazat” – mondta.

A miniszter kitért arra is, még az Európai Bíróság kvótadöntése csak a rendkívüli helyzetre tekintettel és átmeneti jelleggel mondta azt, hogy bármilyen elosztásra lehetőség van. Általánosságban osztotta azt a magyar álláspontot, hogy ilyen jogköre az Európai Bizottságnak, illetve európai szervezetnek nincsen – mutatott rá Gulyás Gergely, aki szerint az ezzel kapcsolatos jogi és politikai viták meg fogják határozni a következő éveket.

A politikus szólt arról, Magyarország nemzet és államhatárai nem esnek egybe, ezért Magyarországon nemzetállamról ebben a formában nem beszélhetünk. Viszont a politikai nemzet fogalmának alkotmányban történő meghatározása olyan célkitűzés lehet a magyar politika számára, amelynek elérése Európa-szerte a velünk élő nemzetiségek itthon már rendezett helyzetének hasonló megoldását vetítené előre a környező államokban is – mondta.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: “azt a célt kell kitűzzük, hogy a politikai nemzetfelfogás tekintetében mintaértékű magyar alaptörvényi szabályozás mind Európában, mind Európa tagállamaiban elfogadott legyen”.

A miniszter előadásában beszélt arról is, hogy a nemzetállam, mint kategória az alkotmányjogban leginkább és legtöbbször “annak román válfajaként ismert”, hiszen a román alkotmány mondja ki: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam.

Miután a szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy ez a nemzetállam kulturális vagy politikai nemzetfelfogáson alapul-e, de sok minden utal arra, hogy kulturális értelemben nemzetállam, ezért “mi ezzel mindig küzdünk” – mondta. Úgy fogalmazott: “tényszerűen nem igaz az, hogy Románia kulturális értelemben beszélhetne egységes nemzetről”. Ha csak az ott élő magyarokat nézzük, a magyar nemzetiség lélekszáma is meghaladja a másfél milliót – mutatott rá Gulyás Gergely.

Ugyanakkor természetesen a politikai nemzet lehet egységes, amelynek részei a nemzetiségek is – hangsúlyozta. A magyar alkotmány ad példát arra, hogy államalkotó tényezőnek tekintjük a velünk együtt élő nemzetiségeket – jegyezte meg a miniszter.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a szuverenitásnak az alanya a választópolgároknak az a közössége, amelytől az állami hatalomgyakorlás legitimitása függ.

Szerinte a demokratikus jogállamnak az a helyes értelmezése, hogy ennek a demokratikus jellege jelenti azt: a többség dönt, alakít kormányt, van joga legitim módon a hatalom gyakorlására, de a jogállam a kisebbséget is védi. Továbbá vannak olyan alapvető jogok, amelyektől éppen ezért senki nem fosztható meg – mondta Gulyás Gergely megjegyezve ugyanakkor, hogy az alkotmány is ismer olyan helyzeteket, amikor egyes szabadságjogok érvényesülését a közös érdekében korlátozhatónak tartja.
Gulyás Gergely kitért arra is, ha a politikai vádak szintjén nézzük a jogállam fogalmának a fejlődését, akkor “gyakorlatilag ma a jogállam hiánya egy azon politikai vádak közül, amelyek már teljesen súlyukat vesztették”. Nem azért, mert a jogállam nem lenne fontos kategória, hanem azért, mert a vádaskodás teljesen elszakadt a realitásoktól, éppen ezért “az egyet nem értés egyik nem is túl durva kifejezése az, hogy ma nincs jogállam az ellenzék részéről” – mondta.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában azt mondta, hogy az alaptörvény a történeti alkotmány vívmányai koncepciójával meghaladta a jogállam és a nemzetállam kettősségét, és egységbe forrasztja, harmonizálja is ezt a két “első pillantásra” ellentétesnek tűnő fogalmat.

Kiemelte: meggyőződése, hogy azokban a helyzetekben, amikor az EU-ban a jogállamiság és a nemzetállam konfliktusban áll egymással, csak egy páneurópai alkotmánybírósági szövetség jelenthet csak megoldást. Az európai jogi kultúra és az európai közjog nem nőhet ki csupán az uniós jogból és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából – mondta Sulyok Tamás, hozzátéve: ehhez sokkal inkább az alkotmányok értelmezésére hivatott nemzeti szervek hálózatba kapcsolására van szükség.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kijelentette: a hatóság által védett két alkotmányos jog jogállami konstrukciójával szemben semmiféle kifogást nem lehet emelni.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, immár tíz éve tartják meg a témában a konferenciájukat.

A tanácskozást a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Stiftung az emberi jogok világnapja alkalmából rendezte.

– MTI –