Gulyás: 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket a közigazgatási bíróságok

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. szeptember 27-én.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. szeptember 27-én. - © MTI Fotó: Soós Lajos
Budapest – A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között – közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely kifejtette: a vonatkozó törvény koncepcióját a kormány elfogadta, a törvényjavaslatot október végéig terjeszti be az igazságügyi tárca, s azt várhatóan még az őszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés.

A miniszter ismertetése szerint a bírói jogállás a jövőben is egységes marad, bizonyos sajátosságok érvényesülnek majd. Minden olyan bírót, aki most közigazgatási ügyszakban ítélkezik, kérelmére automatikusan át kell venni az új szervezethez, erre a törvény konkrét garanciákat tartalmaz majd – jelezte.

A közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, nyolc városban regionális hatás- és illetékességi körrel bíró közigazgatási törvényszékeket állítanak majd fel – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a közigazgatási bíráskodás külső igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik majd.

A tárcavezető kiemelte: egy történelmi tradíció helyreállításáról van szó, 1949-ig, amíg a kommunisták fel nem számolták, Magyarországon volt önálló, szervezetileg elkülönült közigazgatási bíráskodás. Ez a kormány álláspontja szerint hatékonyabb és gyorsabb bírósági ügyintézést és ügyelbírálást tesz majd lehetővé – mutatott rá.

Megjegyezte: ma Európában számtalan helyen működik ilyen modell.

Gulyás Gergely kitért arra is: ezzel párhuzamosan közigazgatási reformot is megvalósítanak, szeretnék egyszerűsíteni a területi közigazgatásban az egyes eljárásokat, és a hatásköröket is normalizálni. Ma a területi közigazgatás még trófea-vizsgálattal is hatósági hatáskörben foglalkozik.

Fő szabály alapján a területi közigazgatási döntés ellen, bírósághoz lehet majd fordulni, ahol viszont kétfokú jogorvoslat áll majd rendelkezésre.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a hajléktalan-ellátást segítő tartalékalap létrehozásáról döntött a kormány 300 millió forintos kerettel.

Gulyás Gergely tájékoztatása szerint ez a pluszforrás a Belügyminisztérium számára áll rendelkezésre, és lehetőséget biztosít olyan helyek kialakítására, ahol köztisztasági feladatokat lehet elvégezni az éjjeli melegedőre való szállítás előtt. Mint mondta, szeretnék, ha a méltatlan és a hajlék nélkül élő emberek méltóságát is sértő helyzetek megszűnnének, amelyek ma Budapesten számtalan közterületen és aluljáróban tapasztalhatóak.

Emlékeztetett arra, hogy október 15-én lép hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés.

Megjegyezte: jelenleg több férőhely áll rendelkezésre az ellátásban, mint ahány hajléktalan van; a kormány 700 ezer forintot költ egy hajléktalan ellátására évente.

Kitért arra is, hogy a vonatkozó szabálysértési tényállás alkalmazása csak akkor válik szükségessé, ha egy hajléktalan a rendőrségi felszólításra sem reagál, és továbbra is életvitelszerűen közterületen tartózkodik, lakik.

Kérdésre az Átlátszó.hu cikkeivel összefüggésben azt mondta: nem lepi az meg, hogy általában a kormánnyal szemben támadásokat intéző szervezetek, sajtóorgánumok jelentős része mögött Soros György pénze, vagy Soros György pénze is áll.

“Bodoky Tamást ismerem, ő egy örök ellenzéki. Javára legyen mondva, hogy akkor is az volt amikor 2010 előtt mi voltunk ellenzékben.” – fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette: ez nem változtat azon, hogy nyilvánvaló közvetlen az összefüggés aközött, hogy ma a kormánnyal szembeni politikai akciókat legtöbbször olyan szervezetek indítják, amelyek Soros György pénzéből élnek részben vagy egészben.

Az unió által a határvédelemre ígért forrásról azt mondta: továbbra is várják, hogy megérkezzen, az átutalás még nem történt meg.

A miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének – többek között az áfa-visszatérítést célzó – javaslatáról elmondta: amikor a kormány döntött az áfa 5 százalékra történő mérsékléséről, egyértelművé tették, hogy ez a lakásépítési kedv növelése érdekében történik és három évre, 2019. december 31-ig szól. Az intézkedések nemcsak beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hanem legszebb várakozásaikat is túlszárnyalták, és látszik, hogy az építőipar kapacitása és a megrendelés-állomány között jelentős különbség van. Ez sem teszi indokolttá az intézkedés fenntartását – mondta Gulyás Gergely, aki megjegyezte: sok esetben lakás tulajdonnal már rendelkezők építenek második ingatlant, pedig ez egyáltalán nem cél.

Kérdésre válaszolva a miniszter a dél-budai kórház építéséről elmondta: a tervpályázat kiírása megtörtént augusztus 1-vel, reményeik szerint ezt januárban el is bírálják, és jövő év közepén lehetőség lesz az alapkő letételére is.

A szociális hozzájárulási adó alakulására vonatkozó felvetésre közölte: arról született döntés, hogy július 1-vel további két százalékkal csökken.

Gulyás Gergely nyugdíjak alakulásával összefüggésben rámutatott: eltér a kormány és a jegybank szakmai álláspontja az infláció várható mértékéről. Ha a kormánynak lesz igaza, akkor a tervezett nyugdíjemelés rendben van, ha a jegybanknak, akkor az esetleges különbözetet egy összegben ki kell majd fizetni – jegyezte meg.

Tarlós István esetleges újbóli főpolgármesteri indulásáról jelezte: annyit tud mondani, rövid időn belül döntésnek kell születnie és annak nyilvánosságra is kell kerülnie.

További kérdésre közölte: az izraeli kormány részéről a Sorsok Háza ügyében hivatalos megkeresés nem történt. A magyar kormány célja világos: az a szándéka, hogy ha ez lehetséges és nem akadályozzák meg, a holokauszt 75. évfordulóján méltó emléket állítsanak a magyar áldozatoknak. Ugyanakkor elég erős erők mozdultak meg ennek megakadályozására – jegyezte meg.

– MTI