Gombával az öregedés megértéséért

Akt.:
Gombával az öregedés megértéséért
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Az alapkutatásokban és az iparban is hasznosíthatók azok az új eredmények, melyeket a Debreceni Egyetem kutatói publikáltak a Scientific Reportsban.

Amerikai és koreai kutatókkal dolgoztak együtt a Debreceni Egyetem szakemberei abban a kutatásban, amelyben az Aspergillus nidulans fonalas gomba modellszervezettel végeztek molekuláris genetikai és mikrobiális élettani kísérleteket.

– Meglepő eredményeket produkált a vizsgálat, ugyanis ez a fonalasgomba-faj máshogy reagált a mitokondrium módosítására, mint a korábban használt gomba modellszervezetek – mondja Pócsi István, a Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője, a kutatás egyik résztvevője.

A mitokondriumok a sejtek erőművei, melyek meghibásodása vezet a sejtek öregedési folyamataihoz, és ez váltja ki a programozott sejthalált, más szóval az apoptózist is. Emiatt a kutatók nagy erőkkel, számos modellszervezet felhasználásával vizsgálják a mitokondriumokban zajló folyamatokat. Mivel relatíve könnyű a genetikai átalakíthatóságuk, ezért nagyon kedveltek a gomba modellszervezetek, például a Saccharomyces cerevisiae pékélesztő és a fonalas gomba Podospora anserina. Az Aspergillus nidulans fonalas gombával végzett vizsgálatok azonban rámutattak az eddig használt modellek korlátaira is, ezért a debreceni kutatók most ezt a fajt is ajánlják a gombamodelleket használó kutatóknak.

A kutatócsoport eredményeiből kiderült, hogy ennél a fonalas gombánál az egyik genetikai módosítás hatására jelentősen csökken a gomba mikotoxin és proteáz termelése, ezért az így létrehozott törzs nagyon jól alkalmazható lehet a gyógyszeriparban új fehérjetermelő rendszerek kifejlesztésére. Egy másik módosított törzsről pedig kiderült, hogy nagyon jól tolerálja a kadmium nehézfémet, így környezet-biotechnológiai eljárásoknál, pl. szennyvíztisztításnál, nehézfém-mentesítésnél is felhasználható lehet majd.

A kutatásba a Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke mellett a Növénytani Tanszék, valamint az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézete is bekapcsolódott, utóbbi konfokális mikroszkópi technikát fejlesztett a mitokondriumok számának és nagyságának a meghatározásához.

A kutatócsoport a neves Nature-folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban publikálta eredményét.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés