Gólyatábori erőszak – Változatos eszközökkel törekszik az ELTE a megelőzésre

Budapest – Változatos eszközökkel küzd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) az erőszak minden formája, így a nőkkel szembeni és a gólyatábori erőszak ellen – közölték az intézmény képviselői egy pénteki budapesti háttérbeszélgetésen.

A rendezvényen Nagy Marianna egyetemi tanár, a kar oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese emlékeztetett: mintegy másfél év telt el azóta, hogy több, gólyatábori erőszakkal kapcsolatos ügyre is fény derült a felsőoktatási intézményben. Azt mondta, hogy az esetek “sokkos helyzetet” okoztak a karon, ezért olyan intézkedéscsomagot próbáltak alkotni, amely segít megelőzni az erőszak minden formáját.

Tájékoztatása szerint az ELTE ÁJK gólyatáborát úgynevezett orientációs napok váltották fel. A programot nem vidéki helyszínen tartják, hanem a kar budapesti épületében, és annak lebonyolítása során nem csupán információátadásra, hanem értékközvetítésre is törekszenek.

Megerősítették a karon a mentorok helyzetét. Ők olyan oktatók és hallgatók, akik a frissen bekerült egyetemisták beilleszkedését segítik. A kar a közbeszéd témájává kívánja tenni az erőszak elleni küzdelmet, együttműködik különböző civil szervezetekkel, valamint úgynevezett jogklinikát működtet a párkapcsolati erőszakról – sorolta az intézkedéseket a dékánhelyettes.

Nagy Marianna kiemelte: az ELTE ÁJK egy társadalmi párbeszédnek próbál az élére állni annak érdekében, hogy kevesebb erőszakos cselekmény történjen a jövőben. Hozzátette: hibásnak bizonyult az a – még a kilencvenes években kialakult – gyakorlat, amely teljes mértékben a hallgatói önkormányzatokra (hök) bízta a gólyatáborok megszervezését.

Kiss Valéria tanársegéd, a mentorprogram társelnöke hangsúlyozta, hogy bár az orientációs napok lebonyolításában is fontos szerepet tölt be a hök, minden programelemet a dékán hagy jóvá.

Kiemelte, hogy a 2014 őszén lezajlott események után pozitív folyamatok indultak el a karon, és mára érezhető változás állt be annak szervezeti kultúrájában.

Az oktatói mentorprogramról szólva Kiss Valéria elmondta, hogy annak három fő eleme van: egyéni beszélgetések a hallgatókkal, tanulással kapcsolatos képességfejlesztés, valamint kötetlen csapatépítő rendezvények lebonyolítása.

László Noémi, az ELTE ÁJK tanácsadó pszichológusa arról beszélt, hogy ő mentálhigiénés támogatást nyújt a hallgatóknak 2015 januárja óta. Ennek során szorosan együttműködik a mentorprogrammal – fűzte hozzá. Szolgáltatásának alapja az egyéni pszichológiai tanácsadás: bármilyen problémával fordulhatnak hozzá az egyetemisták. Elmondta, hogy sokan tanulmányi kérdésekkel keresik fel, de társas kapcsolati, párkapcsolati és családi nehézségekkel úgyszintén szembesül.

A Somogyi Hírlap online kiadása 2014. augusztus 31-én írta meg, hogy megerőszakoltak egy lányt egy fonyódligeti gólyatáborban. A történtekről egy olvasó számolt be a megyei lapnak, a rendőrség pedig megerősítette az értesülést. A Kaposvári Járásbíróság másnap közölte, hogy elrendelte annak a 38 éves budapesti férfinak az előzetes letartóztatását, akit a nemi erőszakkal gyanúsítottak. Az ELTE rektora szeptemberben kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény tanító- és óvóképző karának fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt.

A fonyódligeti eset után egy másik, hasonló ügyre is fény derült. Az Index 2014. október 1-jén megjelent cikkében egy egyetemi hallgató lány számolt be az ellene – az ELTE ÁJK gólyatáborában még 2013-ban – elkövetett, jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról. A történtek miatt novemberben a fegyelmi bizottság döntése alapján kizártak két hallgatót a karról, egyet pedig két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától.

A Kaposvári Törvényszék 2015. november 23-án nem jogerősen kilenc év börtönre súlyosbította annak a budapesti férfinak a büntetését, aki a fonyódligeti gólyatáborban megerőszakolt egy lányt. Az ügyben azért nem született jogerős ítélet, mert másodfokon a Kaposvári Törvényszék az első fokon eljáró Fonyódi Járásbíróság korábbi, hét és fél év börtönt kiszabó döntéséhez képest K. Sándor Szilárdot nemcsak szexuális erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, hanem személyes adattal visszaélés vétségében is. Az ügyben a Pécsi Ítélőtábla hoz majd jogerős ítéletet.

– MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából






hirdetés