GKI: 2014-re lehet magyar euró

euró
euró
Megfelelő politikai akarat mellett 2014-re bevezethető lesz Magyarországon az euró – derül ki a GKI legfrisebb, középtávú előrejelzéséből.

A gazdaságkutató szerint ugyanakkor a kormány rövid távú tervei egyáltalán nem biztos, hogy növekedést hoznak az országnak.

Magyarországon az előrejelzés szerint a külső és belső egyensúly európai összehasonlításban kiemelkedően kedvezően alakul. Az államháztartási hiány 2010-ben 4 százalék körül lesz, majd valószínűleg már 2011-ben, de 2012-ben mindenképpen 3 százalék alá csökken. Az államadósság pályája fenntartható irányba változik, 2009-2010-ben 80 százalék alatti-körüli szinten tetőzik, majd fokozatosan csökken. Egy ilyen pálya politikai akarat esetén 2014-es euró-csatlakozáshoz vezethet – véli a GKI.

A belépési feltételek a közeljövőben valószínűleg némileg változnak

A magyar gazdaság 2010-ben még a maastrichti kritériumok egyikének sem felel meg, de 2012-re már a kritériumok jelentős része teljesíthető, a teljes megfelelés 2013-ra várható. A belépési feltételek a közeljövőben valószínűleg némileg változnak, de ez Magyarország számára várhatóan nem fogja érdemben nehezíteni a csatlakozást. Az új kormány számára e kérdésben két alternatíva kínálkozik – véli a GKI.

Az első (gazdaságilag sokkal kedvezőbb) változat megfelelő külső feltételek esetén 2014-re az eurózónába kormányozza az országot. Ehhez jól illeszkedne egy 2010 végi ERM-2 belépés (a 2011. évi költségvetés és egy új konvergencia-program prezentálásával).

A második változat a jelenlegi választási ciklusban nem kívánja megvalósítani a csatlakozást. A kényszerek hatására ugyan lényegében ekkor is teljesíti a költségvetési kritériumokat, de a zónán kívül nagyobb költségvetési, illetve monetáris mozgásteret remél (noha ehhez a változathoz viszonylag magasabb forintkamat és így nagyobb költségvetési kamatkiadás tartozik).

A kormány legfrissebb terveivel kapcsolatban a GKI úgy véli, hogy az a 2009-re kialakult kedvező egyensúlyi helyzetet úgy kívánja 2010-12-ben megőrizni, illetve javítani, hogy számottevően növeli a közepes és magas jövedelműek személyes jövedelmét, s annak terheit – mivel nem csökkenti tartós szerkezeti változtatásokkal az állami kiadásokat – az alacsony jövedelműekre, az őket foglalkoztató vállalkozásokra és a pénzügyi szektorra hárítja. Az elemzés szerint “nagyon kétséges,” hogy egy ilyen stratégia rövid távon növekedési többletet biztosít az országnak. A GKI ezért változatlanul 1 százalékos növekedést jelez előre 2010-re, és évi 3 százalékos gazdasági fejlődést 2011-2012-re.

– Független Hírügynökség –