Így nevelj sikeres üzletembert!

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció
Debrecen – A legtöbb családi vállalatnál a generációváltás mindegyik fél számára fájdalmas folyamat.

Azokban a családi vállalkozásokban, amelyeket a rendszerváltáskor az akkor a negyvenes éveiben járó családfő alapított, mostanra eljött a generációváltás ideje. Csakhogy a pártállam megelőző negyven-ötven éve mindenről szólt, csak arról nem, hogy családi vállalkozást miként lehet alapítani, majd ezt a tudást és tapasztalatot a következő generációkra hagyományozni.

Honnan tudhatnák?

Mivel a volt szocialista országokban nem alakulhatott ki a „céget apáról fiúra” tradíciója, hét évvel ezelőtt néhány sikeres magyar családi vállalat tulajdonosai (nyugat-európai mintára) létrehozták a Felelős Családi Vállalatok Egyesületét. Ebben olyan vállalatok lehetnek tagok, ahol a családi tulajdonrész aránya minimum 51 százalék, legalább két generáció már ott dolgozik a cégnél, az éves árbevételük pedig legalább egymilliárd forint. Ma már több mint 65 tagjuk van. „Az egyesületben folyó munka lényege a folyamatos transzferálás, a jó és a rossz hazai és nemzetközi tapasztalatok megosztása egymással. A családi vállalatokat az különbözteti meg a többi sikeres cégtől, hogy bár mi is figyeljük a profit alakulását, a döntéseinket elsődlegesen nem a gyors változás és a profit pillanatnyi mozgása határozza meg, hanem generációkban gondolkodunk” – mondta el a Naplónak Bárány László, a Master Good cégcsoport igazgatója, a Felelős Családi Vállalatok Egyesülete elnöke. Emlékeztetett, hogy 2008-ban, amikor a gazdasági válság beköszöntött, felmérések igazolták, hogy a felelős családi vállalatok nem, vagy legalábbis jóval kevesebb embert bocsátottak el, mint a kizárólag profitorientált vállalkozások.

Tulajdonost nevelni

„Nagyon fontos, hogy mi az utódainkból nem csak menedzsereket, hanem tulajdonosokat is nevelünk. Jó menedzser bárkiből válhat az iskolái elvégzése után, de jó tulajdonos csak az lehet, akit a család a maga értékrendje alapján évek, évtizedek alatt erre tudatosan felkészít” – engedett betekintést a kulisszatitkaikba Bárány László, nem titkolva el azt sem, hogy a generációváltás (még ha jól csinálják is) hosszú és fájdalmas folyamat. Szavai szerint az, hogy a következő generáció veszi át egy vállalat irányítását, olyan gazdasági és pénzügyi kockázatokat rejt, amit bizony a finanszírozó bankok is komolyan beáraznak. „Nemzetközi tapasztalat, hogy tíz, korábban sikeres családi vállalat közül csak a 15 százalékuk éli túl a generációváltást. Ez persze nem feltétlenül azt jelenti, hogy tönkrementek, hanem arra utal, hogy a cég kikerült a családi irányítás és ellenőrzés alól” – szembesített a meghökkentően alacsony számmal a szakember.

Ne sérüljön senki

A Bárány-családban a generációváltás már befejeződött, a két fiú teljes jog- és feladatkörrel vesz részt a vállalatcsoport irányításában, azonban az édesapjuk sem unatkozik. – Előfordulhat, hogy az alapító generáció tagjai a korábbi időszak sikerein felbuzdulva a csalhatatlanság látszatát igyekeznek maguk körül megteremteni, márpedig tudjuk, hogy csalhatatlan ember nincs. Ugyanakkor az apának ügyelnie kell arra is, hogy a gyerek belépésével a saját egóját annyira leépítse, hogy az új főnök a saját cégvezetői egóját felépíthesse.

Bárány László a fiaival és unokáival új üzemet avat. Ők már generációkban gondolkodnak Fotó: Sipeki Péter ©

Ugyanolyan fontos, hogy a papa az átadás-átvételt követően hirtelen ne érezze feleslegesnek magát, mint az, hogy a gyerekre ne zúdítsuk rá egyből a vállalatvezetés és -tulajdonlás összes nyűgjét-baját – hívja fel a figyelmet Bárány László, aki a saját családjában ezeket a hibákat úgy próbálta elkerülni, hogy a két fiával egy évekre előre megírt, és időről-időre újragondolt forgatókönyv alapján készültek a nagy pillanatra.

„Úgy szoktam mondani, hogy a kivonuló generáció tagjainak is szükségük van a maguk kis homokozójára, ami (immár nem az első vonalban) jó eséllyel alapot ad számukra a tartalmas visszavonulásra” – fogalmazott a családfő, aki alig várja, hogy minden hónap második hétfőjén a három család tagjai fehér asztal mellett vitassák meg a munka és persze a magánélet dolgait.

– Petneházi Attila –


A fia és a lánya is

Szabó Imre, a derecskei Bold Agro Kft. tulajdonosa szerint a gyerekei számára természetes volt, hogy előbb-utóbb átveszik a szüleiktől a családi vállalkozást, hiszen ebbe születtek bele. – A fiam tíz éve kezdett a cégnél, és az első öt év után (amikor szűkített feladatkört látott el) teljeskörűen átvette a vállalkozás operatív irányítását. Nekem a különböző fejlesztési projektek maradtak és az, hogy ott legyek a háttérben, ha a gyerekeknek szükségük van a segítségemre – fogalmazott a családfő, utalva arra, hogy néhány éve már a lánya is náluk dolgozik. Szabó Imre szerencsés embernek tartja magát, hiszen pontosan ismeri azokat a statisztikákat, amelyek szerint a második generáció még 30, a harmadik generáció azonban már csak 10 százaléks arányban viszi tovább a családi vállalkozást. Ehhez képest náluk a papának is megmaradt az a bizonyos homokozó.

Céget apáról fiúra: kapkodni nem szabad!
Debrecen – Egyre több családi vállalkozásnál válik időszerűvé, sőt sürgetővé a generációváltás ügye.









hirdetés