Gazdasági évnyitó – Orbán: csak fejlesztésre vehessen fel hitelt az állam

Akt.:
Budapest, 2016. március 10. Orbán Viktor miniszterelnök (b) beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján az Intercontinental Hotel Budapest konferenciatermében 2016. március 10-én. Jobbról Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Budapest, 2016. március 10. Orbán Viktor miniszterelnök (b) beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján az Intercontinental Hotel Budapest konferenciatermében 2016. március 10-én. Jobbról Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. - © MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest – A miniszterelnök azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, a 2017-es költségvetést próbálja meg úgy elkészíteni, hogy csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll. Orbán Viktor erről csütörtökön Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján számolt be. A fórumon a kormányfő felvetette a cafeteria készpénzesítését, és tájékoztatott az új európai uniós pályázati döntési rendszerről is.

A jövő évi költségvetés “kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül az egész büdzsé “valóságosan nullás költségvetés” legyen. Azaz amelyben nincs hiány, inkább többlet van benne – fejtette ki Orbán Viktor a gazdasági élet szereplői előtt tartott csaknem egyórás beszédében.

“Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van” – szavai szerint ezzel érhető el az abszolút számban vett államadósság-csökkentés.

A kormányfő a magyar gazdaság érdekei közé sorolta a gazdasági növekedés 3 százalék fölé emelését, szerinte már az idén meg kell próbálni “a 3 százalék szintjéig felemelni” a bővülés mértékét.

Szólt a bürokráciacsökkentésről is, amellyel kapcsolatban szerinte azt kell világossá tenni: “mindenkire szükségünk van, a bürokratákra is, csak nem ott, ahol eddig dolgoztak”, hanem a gazdaságban.

A bérekre kitérve megerősítette: a béremelések mögött gazdasági fedezetnek kell állnia. Ezzel összefüggésben – mint egy nem hagyományos eszközt – felvetette a cafeteria készpénzesítését.

Ezt magyarázva felidézte, hogy az Európai Bizottság “szétzúzta” a magyar cafeteriarendszert. Szerinte ezért kell felvetni annak lehetőségét, hogy az eddig “rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. A kettős bérrendszer intézményében “van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” – mondta.

“Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – fogalmazott. Orbán Viktor szerint “ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”.

Megjegyezte: ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba.

A kettős bérrendszer kockázatának azt tartja, hogy “az innovatív magyar vállalkozók” az alapbért “felnyomják” a második kategóriába.

A közfoglalkoztatási rendszerről szólva felhívta a figyelmet: még mindig vannak – körülbelül 200 ezren -, akik a közmunkában sem vesznek részt, noha a magyar költségvetés 2017-ben már képes előállítani azt a forrást, amelyből mindenkinek munkát tudnának adni.

Ezért azoknak, akiknek az állapota nem engedi meg, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatásban részt vegyenek, új foglalkoztatási formát kell bevezetni még kisebb követelményekkel – szorgalmazta.

A közmunkaprogram másodlagos hozadékai közé sorolta, hogy kevesebben követnek el bűncselekményt, kevesebben vannak börtönben, és a gyermekek is másképpen nevelődnek, ha azt látják, hogy a szülő reggel elmegy dolgozni.

Orbán Viktor közölte azt is, hogy a kormány szerdán úgy határozott: új döntési rendszert vezet be az uniós pályázatoknál. Ennek értelmében a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és – önkéntes jelentkezés alapján, plusz fizetésért – felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló, nyilvános pályázatbíráló szaknévsort. A kormányfő szerint ez a szisztéma – az, hogy ezek az emberek bírálnak majd el minden pályázatot – gyorsabb és átláthatóbb lesz.

Az EU-s forrásokról szólva megerősítette azt az álláspontját, hogy Magyarország nem tartozik hálával a neki juttatott uniós pénzekért, ez nem ajándék, hanem “jól kigondolt, közös üzleti érdek”.

Beszámolt arról is, hogy a kormány Európa legnagyobb iparipark-fejlesztési programját indította el, számításaik szerint 2,5-3 év alatt 150 milliárd forintot fordítanak új ipari parkok építésére, meglévők bővítésére.

Orbán Viktor kitért a külföldön élő fiatalokra, megakadályozhatatlannak nevezte, hogy a bátrak és vállalkozóképesek külföldre menjenek. Szerinte a kérdés az, hogy hazajönnek-e. Ehhez kell “sütnivaló”, megfelelő gazdaságpolitika – mondta.

A jelenlegi politikai alaphelyzetet úgy értékelte, hogy az üzlet-, piac-, növekedés-, foglalkoztatás- és versenyképesség-barát. Az Európai Bizottság szerint sincs pénzügyi egyensúlytalanság Magyarországon – jelezte, megjegyezve ugyanakkor, hogy egymás után nyernek szocialista kormányok Európában, aminek következményei vannak a pénzügyi egyensúlyra nézve. Példaként említette a portugál adatokat.

A kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt. Szerinte azonban ebben “a nyugati mainstreamnek mondott gondolkodásmód lefogja a kezünket és a szellemünket”. Jelezte ugyanakkor, a nyugati közvéleményben “a mainstream megoldások iránti nyomás” még nagyobb, mint Magyarországon, vagyis a vita szabadsága ügyében “jobban állunk, mint ők”.

Beszéde végén a veszélyekről szólt, ezek között említve a migrációt – amelynek kivédése szerinte óriási versenyelőnyt jelenthet -, valamint az az EU stagnálását, amelyhez alkalmazkodni kell.

– MTI –








hirdetés