Fotók: A nagyközség, amely városi jövő elé néz – Balmazújváros 1979-ben

Fotók: A nagyközség, amely városi jövő elé néz – Balmazújváros 1979-ben
© Fotó: HBN archív
Balmazújváros – A megyében szinte bármelyik üzletben megtalálható volt az itt csomagolt tej és túró. 

Iparról beszélni mezőgazdasági faluban csak felelősséggel lehet. Különösen Balmazújvároson, ebben a tizennyolc ezres lélekszámú nagyközségben, amely egyébként városi jövő elé néz. A keresőképes lakosságnak ugyanis csak töredéke dolgozik üzemekben, a faluból eljárók jóval többen keresik meg a kenyerüket máshol. Főleg Debrecenben. Nem mind az iparban, de szám szerint 2400-an.


3
Fotó: HBN archív


A faluban 1100-an vannak iparhoz kötve. Egy 1978-as vb-titkári beszámolóban erre bukkanni: “Balmazújváros nagyközség közismerten azon települések közé tartozott, ahol jelentős munkaerő-tartalék van. Az 1960-as években és az 1970-es évek elején is foglakoztatási gondokkal küzdöttünk. A lakosság részéről egyre élesebben vetődött fel a helyi foglalkoztatási lehetőség növekedésének igénye. Választási jelölő gyűléseken és egyéb fórumokon a legfőbb téma az ipartelepítés szorgalmazása volt.”

1945 előtt csupán a malomra és a Herbária telephelyére lehetett ráfogni, hogy komolyabb üzemi jellegű ipari tevékenységet folytat.


4
Fotó: HBN archív


Túl sok változás a felszabadulás után sem történt, ha csak az nem, hogy huszonnyolc évvel ezelőtt megkezdte munkáját, mai nevén, az Építő-, Fa- és Vasipari Szövetkezet.

A fejlődést az iparosodásban kétségtelen, hogy ma már a léptékváltás jelzi. Igaz, hogy elhúzódik a falu édesipari beruházása (a lisztesáru-gyárról van szó), de nagy ütemben fejleszti (fejleszteni fogja) házgyárisablon-termelését a falu közepén helyet foglaló Építőgépgyártó Vállalat gyáregysége. Új gyárat fog avatni (ha nem is rövidesen) az ÉPGÉP a falu szélén, a Böszörményi úton. S ebben az új ÉPGÉP gyáregységben a jelenlegi százötvenhárom munkás helyett ötszáz fog munkát kapni.


5
Fotó: HBN archív


Százötven női dolgozót még fel tudna venni üzemébe a ruhaipari szövetkezet. A SZIM (Szerszámipari Művek) a napokban “vett át” tizenhárom szerkezeti lakatost, az Építő-, Fa- és Vasipari Szövetkezettől jöttek át. Bizonyos lakatosjellegű munkákba besegítenek a Lenin Termelőszövetkezet melléküzemágából is a lakatosok.


6
Fotó: HBN archív


A falu két legújabb üzeme a Fa-, és Vasipari Szövetkezet és a Csepeli Transzformátorgyár égisze alatt működő “tekercselő” és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet túró- és tejcsomagoló üzeme. Az utóbbi is közös vállalkozás a tejiparral.


8
Fotó: HBN archív


A megyében szinte bárhol megtalálhatóak az itt csomagolt tej és túró.

Jelentős bővítés, terjeszkedés előtt áll a Herbária balmazújvárosi szárítója, szárító üzeme. Kis lépések – mondhatnánk -, de Balmazújvároson az ipar terén a kis lépések is előre visznek.


7
Fotó: HBN archív

(Hajdú-bihari Napló 1979. június 10.)



Sporthírek






hirdetés