Folyamatosan meleg volt

Folyamatosan meleg volt
© Grafika: ÉKN
Hajdú-Bihar – Az ilyenkor szokásos esőnek csak a fele hullott, a napsütés viszont 20 százalékkal volt több az átlagnál.

Augusztus is beállt az átlagnál jóval melegebb hónapok sorába idén, annak ellenére is, hogy nem volt rendkívüli a hőség és a rekordok közelében sem jártunk.

Sok hőségnap volt

Naptár szerint utolsó nyári hónapunk méltó folytatása volt az idei, igen korán kezdődött nyárnak. Extrém felmelegedést egyszer sem mértünk, az időszak legmagasabb hőmérséklete 34-35 fok közelében alakult, ami messze elmarad a valaha mért csúcsértékektől.

Ugyanakkor a hónap 24°C körüli középhőmérséklete jó 3-4 fokkal volt az ilyenkor megszokott fölött, ami egyrészt a sorozatos 30 fok feletti napoknak (ez a hőségnap), másfelől pedig a szokatlanul enyhe éjszakáknak volt betudható.

Mindösszesen 18-22 hőségnapot jegyezhettünk fel a térségben, ezen belül gyakran volt közelebb a hőmérséklet a 35, mint a 30 fokhoz. Hajnalra csak elvétve hűlt a levegő 15°C alá, így a napi középhőmérséklet folyamatosan a 25 fokos egészségügyi riasztási küszöbérték közelében mozgott, csak a hónap utolsó napjaira esett jelentősen ez alá.

A magas hőmérséklethez erős napsugárzás és bőséges napfénytartam társult, utóbbiból épp Észak-Tiszántúlon mértünk legtöbbet, a sokévi átlagnál mintegy 20 százalékkal sütött hosszabban a nap.

Mennyiségében kevesebb

Ez igen magas érték, figyelembe véve, hogy augusztus napfényben eleve leggazdagabb hónapunk, cserébe azonban az átlagosnál jóval kevesebb volt a felhő, s vele a csapadék is. Szórványos záporok, zivatarok több ízben előfordultak ugyan a térségben, de csupán lokálisan származott belőlük kiadósabb csapadék. A néhány körzetet érintő felhőszakadásokat leszámítva területi átlagban 20-25 milliméter közötti csapadékösszeggel zártuk augusztust, ami alig fele az ilyenkor szokásos mennyiségnek. Sajnos a száraz idő a kukorica és napraforgó, valamint számos szántóföldi kultúra terméskilátásain rontott, a kertészeti növényeknek sok esetben az életben maradása függött a rendszeres öntözéstől. A talajok vízkészlete a hónap végére a legtöbb körzetben a szabadföldi vízkapacitás 50 százaléka köré vagy az alá csökkent, 1 méter mélységre vonatkoztatott teljes vízdeficitje pedig meghaladta a 140-150 millimétert. A közelgő repcevetés, valamint a kalászosok talaj-előkészítési munkái előtt már szükség lenne a csapadékra, de a zöldség- és gyümölcsállományok is sok vizet igényelnek. Ezzel együtt a sok napsütés és az igen magas hőösszeg – különösen öntözött viszonyok között – jó termésminőséget jelez a legtöbb kultúrában, ha a termés mennyisége kevesebb is a vártnál.

A száraz időszak a gombás fertőzések fellépését hátráltatta valamelyest, de a hosszabbodó, hűvösebb hajnalok bővebb harmatképződése már kedvezett a lisztharmatfélék terjedésének.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring központ –