Román országhatár volt Földes mellett

Bojtor János szerint ebből a góréból is „rekviráltak” akkor
Bojtor János szerint ebből a góréból is „rekviráltak” akkor - © Fotó: Péter Imre
Földes – Az akkori román megszállás szemtanúi már nem élnek.

A román csapatok utolsó katonai védvonala – szerették volna, ha végleges ország határ lett volna – a Földes és Berettyóújfalu között levő Andaháza (a mai Keleti-főcsatorna környéke), délre a Berettyó folyó volt 1919 őszétől. Az utolsó magyar vasútállomásnak akkor a sápit tekintették.

Néhány idősebb földesi a szülők, nagyszülők emlékezéseiből, az egykori szemtanúktól még hallott azokról a hónapokról. Köztük van a 93. évében járó Bojtor János is.

– Fiatalabb koromban szüleimmel a rokonsághoz, feleségem családjához a téli estéken gyakran jártunk tanyázni. Az ilyen tanyázó esteken hallottam az első világháborúról, az azt követő vörös uralomról és a román megszállásról. Édesapám Bojtor Imre, Jámbor László és Bene Antal nagyapáink gyakran felemlegették a négy éves frontszolgálatukat Doberdónál, meg aztán a nagyon várt békeéveket. Az oláh megszállásról alig beszéltek. Akkor hallottam, hogy azt látták, hogy szekereken Sápra még muszka hadifoglyokat is vittek dolgozni ottani gazdákhoz. A nagy román visszavonuláskor lovas román csapatok érkeztek és állomásoztak, beszállásolták magukat és lovaikat Földes gazdáihoz. Fegyelmet magukkal szemben nem tartottak, gyakran italoztak. A lakossággal viszonylag kesztyűs kézzel bántak. A megszállás alapvető változásokat nem hozott a falu életében. Az oláhok rekvirálással látták el magukat élelemmel, ménesnyi igás lovat, szekeret, gazdasági eszközt elvittek. Nálunk még édesapám szerint a nagy, még Kállay László által építtetett öreg górét is kiürítették. Szerencsére akkoriban a község elöljárósága román tolmácsot fogadott, így az oláhok minden intézkedését megértették, tudtak alkalmazkodni a megszálláshoz. Román-magyar kétnyelvű engedéllyel lehetett csak elhagyni a falut, ha földet akartak munkálni a határban, de még ha őrletni mentek a malomba, Berettyóújfaluba, akkor is. Úgy mondták az öregek, hogy Földesen összetűzés nem volt, nem végeztek ki senkit, egyedül az 1920 március végi kivonulásukkor Fodor Imre főjegyzőt vitték el túsznak, de aztán végül három hét után őt is hazaengedték.

– Péter Imre –


Tárgyalás a Trianon-kastélyban
Debrecen – Az első világháborút alapvetően területekért vívták. Ezzel tisztában voltak a kortársak is. Ebből kiindulva mindenki tudta, hogy bármi legyen is a háború kimenetele, az jelentős területi változásokat hoz a Monarchia számára is. Ha a győztesek oldalán lesz, azért, ha vesztesek oldalán akko...



Földes.
HAON.HU






hirdetés