Földeket vásárolnak, hogy gazdálkodhassanak

Akt.:
A közmunkaprogramban megtermelt termékekkel például a Bihari Szám­adó Napokon is bemutatkoztak
A közmunkaprogramban megtermelt termékekkel például a Bihari Szám­adó Napokon is bemutatkoztak - © Fotó: Matey István
Bakonszeg – Ettől az évtől kezdve már csak a hasznot hozó tevékenységekre összpontosítanak.

Az önkormányzat évente körülbelül 100 főnek tud közmunkát biztosítani a faluban. A foglalkoztatottak egy része a Start Mintaprogramban vesz részt, amivel értékeket teremtenek, másik részük pedig a hosszabb távú közmunkaprogramban dolgozik, ahol árkokat takarítanak, vagy kisegítő munkát végeznek.

Kicsiben kezdték

– A hosszú távú programban általános közterület takarítást végeznek az emberek, füvet nyírnak, árkot tisztítanak, utcát sepernek, havat takarítanak, de ők segítenek be az idősgondozásba is – kezdte Gara Péter, Bakonszeg polgármestere. – A Start programban mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és értékteremtéssel foglalkozunk. Az önkormányzatnak jelenleg mindössze egy hathektáros területe van, mivel a csőd annak idején a földeket is elvitte. Szerencsére ma már tudunk újabb területeket vásárolni.

– Belterületi önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok udvarán kezdtünk gazdálkodni, például a tájháznál, oda fákat telepítettünk. Egész kicsiben kezdtük, elhagyott szőlőskerteket fogtunk művelés alá, persze ezt megbeszéltük a tulajdonosokkal. Vásároltunk egy félhektáros almáskertet, emellett két helyen van még ugyancsak félhektárnyi vegyes gyümölcsösünk. További három hektáron egyéb termelés folyik, többek között gyógynövényeké – sorolta.

Gyógynövények

– Sajnos, mivel ennyire kicsi a földterületünk, nagyon meg kell nézzük, hogy mit termelünk. Éppen ezért kezdtünk el gyógynövényekkel foglalkozni. Máriatövist, articsókát, lándzsás útifüvet, körömvirágot termesztünk, ezek egy részét eladjuk, míg a többit a településen belül hasznosítjuk, szirupot, teát készítünk belőle. Emellett vetünk napraforgót és kalászos gabonát is. Van egy olajprésünk, ezzel a napraforgóból és tökmagból sajtolunk olajat, amelyet a konyhán használunk, a maradékot pedig eladjuk. A közeljövőben támogatásból építünk majd egy gyümölcsfeldolgozó üzemet, illetve veszünk egy aszalógépet is. Mivel egy mikroüzemről van szó, a munkafolyamat nem lesz teljesen automatizált. A tervek szerint lekvárt, gyümölcslevet és aszalt gyümölcsöket készítünk majd – részletezte a polgármester.

A helyi értékteremtő programban 25-en dolgoznak. Egy részük az önkormányzat asztalosműhelyében, ahol ládákat, konténereket, létrákat és karókat gyártanak, de készítenek még utcai padokat, kukákat, virágtartókat, filagóriákat; építettek már mobilszínpadot is, illetve javításokat végeznek. A programnak van egy kézműves része is, ahol a közmunkások rongyszőnyeget szőnek, valamint kosarat fonnak. Az utóbbi időben ezeket már olyan minőségben készítik, hogy azokat a piacon lehet értékesíteni.

– Mindemellett működik a brikettálóüzemünk, amihez van egy fadarálónk, valamint létrehoztak egy komposzt- és fagyűjtő telepet is. Az általunk készített brikettel az önkormányzatban, a művelődési házban és az óvodában fűtünk, de szociális alapon a rászorulóknak is szoktunk juttatni belőle. Valamint van egy betonelem gyártó gépünk is, ehhez most akarunk vásárolni egy olyan tartozékot, amivel az árkokhoz tudunk megfelelő elemeket készíteni – összegezte a polgármester.

HBN–Balogh Réka


Méhekkel is foglalkoznak

Gara Péter elmondta, juhtenyésztéssel is foglalkoztak, ám azt abbahagyják, mert abból nem volt hasznuk. Valószínű, hogy a csirke- és tojótyúkállományt is felszámolják, mivel a helyi konyha már nem lát el közétkeztetési feladatokat.

– A furtai konyháról hozzuk az ételt, ugyanis nálunk már olyan keveset kellett főzni, hogy nem érte meg. Ezek után a méhészetre fogunk koncentrálni, Vekerddel és Furtával összefogtunk, és a három település közösen látja el az ezzel járó feladatokat. A mézet nagy mennyiségben el tudjuk adni, és az almalekvárunkba is fel tudjuk használni cukor helyett.








hirdetés