Főként a fűtés „rontja a levegőt”

Akt.:
Debrecenben a légszennyezettség csökkentése volt a téma
Debrecenben a légszennyezettség csökkentése volt a téma - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Szálló por: a PM10-re vonatkozó évi 35-ös esetszámot sok hazai város többször is túllépte, bár ez nem kirívó.

Konkrét ötletek, projektek fogalmazódtak meg október 26-án a Climathon elnevezésű rendezvényen, mely globális és lokális is, hiszen, bár világszerte 105 helyszínen zajlott, a résztvevők mindenütt a saját településük problémáira keresték a választ. Idén Debrecenben a légszennyezettség csökkentése, Budapesten többek közt a Duna-part zöldítése volt a téma.

A nem kívánt ötös

Becslések szerint Magyarországon évente 8-12 ezer ember idő előtti haláláért felelhet a levegő szennyezettsége. A környezeti elemek közül kontinensünkön a levegő állapota van a legrosszabb helyzetben, s e rossz állapot Európában évente több mint 20 milliárd eurójába kerül a gazdaságnak – mondta el a rendezvény felvezetőjében Riesz Lóránt, a Herman Ottó Intézet Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóságának vezetője.

Az európai uniós levegőtisztaság-védelmi irányelvek két fontos fogalommal dolgoznak: az egyik az emisszió, vagyis a szennyezőanyag-kibocsátás; ilyen anyag a kipufogógáz, a kéményekből kiáramló füst stb. A másik a koncentráció, ami a levegő szennyezettségének mértékét mutatja meg. – Léteznek emissziós célszámok, ezek arra vonatkoznak, hogy mennyire kell leszorítani a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét, például a járműmotorok vagy a tüzelőberendezések szabványainak szigorításával. 2019. április 1-ig minden tagországnak el kell fogadnia a saját programját arról, hogyan fogja leszorítani a kibocsátást 2030-ra – mondta az előadó.

Öt komponenst vesznek figyelembe: a kén-dioxidot, a nitrogén-oxidokat, a nem metán illékony szerves vegyületeket (NMVOC), az ammóniát, valamint a szálló port (PM; a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék jelölése PM10, a különösen egészségkárosító, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéké PM2.5). Ezen anyagok mennyiségét 30-60 százalékkal kellene visszaszorítani 2030-ig, de a megoldás egyelőre nem látszik: míg az első három jelenléte a levegőben valamelyest csökkent az elmúlt években, az ammóniáé nagyjából stagnál, a szálló poré pedig folyamatosan nő – mutatott rá Riesz Lóránt.

A levegő minőségét számos tényező befolyásolja; a szennyezőanyag-kibocsátók tevékenysége mellett a légkör meteorológiai állapota, egy-egy terület domborzata és beépítettsége is, emellett hozzájárul, hogy nagy távolságból is érkeznek szennyező anyagok. Magyarországon a domborzati viszonyok különösen meghatározóak, hiszen medencében vagyunk, ahol könnyebben megül a szennyeződés.

A nemkívánatos anyagoknak akár 60-70 százaléka is érkezhet messziről, más országokból. Például a debreceni légkör a szennyezést 60 százalékban is kaphatja Szlovákiából, Lengyelországból, Csehországból, mi pedig szintén „exportálunk”, főleg dél felé. Ezért az európai országoknak közös feladata a levegőtisztaság védelme, a tagállamok egyenként nem tudják megoldani a problémát”

– hangsúlyozta az előadó.

Egyre kevésbé az ipar

Magyarországon a nitrogén-dioxid és a PM10 okozza a legtöbb problémát, ezeknél rendre megtörténik, hogy a szennyezettség mértéke túllépi az egészségügyi határértéket. Nitrogén-dioxid esetén Pécsen és Budapesten történt határérték-túllépés az elmúlt években, PM10-re vonatkozóan nagyon sok helyen. Meg vannak határozva tűréshatárok, vagyis hogy országonként évente hányszor megengedett az egészségügyi határérték túllépése, efölött uniós kötelezettségszegési eljárás indul. Ami meg is történt Magyarország esetén, mert a PM10-re vonatkozó 35-öt sok városunk többször is meghaladta. Esetünk azonban nem kirívó, számos másik országban hasonlóan rossz a helyzet. (Az egészségügyi határérték PM10 szennyezésnél 50 mikrogramm/köbméter, 24 órás átlagra vonatkozóan. Éves átlagban 40 mikrogramm/köbméternél nem lehet több, de Miskolc 2017-ben ezt a számot is túllépte.)

Az országos légszennyzettség-mérő hálózatban 55 automata és 89 manuális mérőállomás figyeli a levegő összetételét.

– A légszennyezettséghez hozzájárulnak az energetikai folyamatok, elsősorban a fűtés; továbbá a közlekedés, jellemzően ammóniakibocsátással a mezőgazdaság, de egyre kevésbé az ipar. És egyre inkább a lakosság, főleg a PM10 és PM2.5-öt illetően, becslések szerint ezt a két értéket a lakossági fűtés akár 60-80 százalékban is meghatározhatja – tette hozzá Riesz Lóránt.

Nedves fa, rossz szén, szemét

A helyzet javítására több út lehetséges, részben az emisszió (kibocsátás) csökkentésével, részben a helyi levegő tisztasága érdekében tett lépésekkel, mint például elkerülő utak építése”

– mondta a szakember, és több, már meglévő gyakorlatot is bemutatott.

Így például a fűtés kapcsán számos program létezik, egyrészt a tüzelőberendezések, másrészt a fűtőanyagok paramétereinek szabályozásával. Utóbbinál megoldás lehet a faanyagellátás nyomon követése, mert itt a fő szennyezőforrás az, amikor nedves fát vagy rossz minőségű szenet, hulladékot égetnek. (Hazánkban ennek elkerülésére két éve Nébih-tájékoztatót adnak tűzifavásárláskor.) A szilárd tüzelésű berendezéseknél a hatásfokot szabályozzák, 2022-ig kazánra, kályhára szigorított kibocsátási előírások lépnek életbe.

Lengyelországban a kazánokra szerelt automata adagolókkal, Németországban különböző szűrőkkel próbálkoznak. Krakkóban 2019 januártól egyszerűen betiltják a szilárd tüzelőanyagokat. Itt korábban főleg szénnel fűtöttek, nagyon súlyos légszennyezettségeket mértek; majd kiderül, hogyan lehet érvényesíteni a szigort. Számos helyen környezetbarát távhőrendszereket építenek ki kisebb területeken is.

Az előadó több alternatív módról is említést tett, ilyen az éjszakai áram árának vagy a szilárd tüzelésről gáztüzelésre váltásnak a támogatása. Megjegyezte: szakértők úgy vélik, a lakossági kibocsátás 90 százalékkal csökkenthető lenne energiahatékonysági intézkedésekkel; vagyis nagyon leegyszerűsítve épületszigeteléssel megoldható lenne a probléma…

„Apasztani” a közlekedést

A fentiek mellett a közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás mérsékléséhez is számos intézkedés hozzájárulhat: a kerékpározás terjedésének elősegítése, a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele, az otthoni munkavégzés támogatása, P+R parkolók kialakítása, a helyi és távolsági közlekedés összehangolása, elektromos autó vásárlásának vagy bérkocsirendszer működtetésének támogatása.

– Szőke Tímea –


Ökotetőket Debrecenbe!

A debreceni Climathonon 24 fiatal vállalkozott arra, hogy innovatív megoldásokkal csökkentsék a légterheltség szintjét. Projektjeik elsősorban Debrecenre és a régióra fókuszáltak, ám mindannyiuk hosszú távú célja egy olyan módszer kidolgozása, mellyel akár a világ összes, légszennyezettséggel küzdő városának és településének megoldást nyújthatnak. A győztes csapat, a Szmogirtók integrált ökotetőt fejlesztene, melyeket a debreceni panelházak tetején helyeznének el.

cmA győztes debreceni csapat, a Szmogirtók: fent, balról Molnár Eszter, Gyöngyösi Bianka, lent Duzs László és Lenner Ádám | Fotó: Eurolex Consulting

A napelemmel felszerelt lapos tetőn madárházak és -odúk, valamint szárazságtűrő pozsgásnövények is helyet kapnának, melyekkel évente akár 100 kilogramm port is megkötnének.


Légszennyezettséget mérő állomás a Klinikán
Debrecen - A földekről, az autópályáról akadálytalanul sodródik a cívisvárosba a szálló por. A magyarországi 09-es levegővédelmi zónát Debrecen és környéke, Hajdúszoboszlóval és Ebessel együtt alkotja. A cívisvárosban három mérőállomás méri a légszennyezettséget. Közülük a Klinikán lévő lényegébe...

A skóciai Lochcarronban egy hideg januári éjszakát követően a kéményből felszálló füst az inverzió hatására megreked néhány tízméteres magasságban
Debrecen - A megyeszékhelyen a kerti hulladék megsemmisítésére csak a komposztálást támogatják. Az országos szabályozás szerint az avar és kerti hulladék égetése tilos, de ez alól az önkormányzatok helyi rendeletben adhatnak meghatározott időszakokban felmentést. Debrecenben azonban nincs ilyen m...