Fociláz

Akt.:
Fociláz
© Illusztráció: Getty Images
A nyár általában kissé lustává teszi az embereket, különösen, ha a hőmérő higanyszála 30 fok fölé kúszik már júniusban. Az idei nyárkezdet azonban még az eddigieknél is forróbbnak ígérkezett, mégsem a Balaton, vagy a helyi strandok képe vetült sokunk lelki szemei elé, hanem az amúgy is meleg helyzetet egy másfajta lázzal is megspékelt esemény. Kenyeres Ilona írása.

Mert mi is foglalkoztatja ezekben a napokban leginkább az embereket? Hát persze, hogy a foci! Pontosabban a Labdarúgó Eb, hiszen a futball mindig is sokak életének szerves része volt, és lesz is.

Én bevallom őszintén, elég sok mindenhez nem értek, azok közül is legfőképpen két dologhoz: a politikához, és a focihoz. Mivel azonban szerencsére van önkritikám, egyik témában sem szoktam állást foglalni, még csak hozzá sem szólok, ha bárhol felmerülnek – hála Istennek, ezt senki nem is várja el tőlem. Véleményem persze van, de azt békeszerető és konfliktuskerülő ember lévén jobbnak látom nem közölni. Megteszik azt helyettem mások – elég csak a médiában, vagy legnagyobb közösségi portálunkon nézelődni, hogy megtudjuk, mennyi focihoz, és közel ugyanannyi, politikához értő ember él kis hazánkban. Akik ráadásul nem is rejtik véka alá a véleményüket – pedig sokszor jobb lenne! Nem bánnám ugyanis, ha inkább megtartanák maguknak a nyomdafestéket nem tűrő, sokszor uszító hozzászólásaikat, melyekre természetesen ugyanolyan hangnemben, és azonnal jön a reagálás a hasonlóan szókimondóktól.

Emellett rengeteg újdonsült focirajongó – és értő ember lett hirtelen a neten. Akik eddig meg sem szólaltak a témában, azok is fennen hirdetik most magyarságukat – különösen a mieink által az osztrákok felett aratott győzelem után. Ők természetesen a magyar-izlandi meccs után is kifejtették álláspontjukat a szokásos – időnként igen alpári – stílusban. Aztán vannak olyanok is, akik párhuzamot vonnak a magyar egészségügy helyzete és a foci, pontosabban a stadionépítések fontossága, szükségessége között, keményen bírálva ezáltal a kormányt. Én meg mindezekre kedvenc sorozatom egyik alagsori szereplőjének, Mrs. Liptonnak a szavait idézve csupán annyit mondok – pontosabban gondolok – , hogy: „Ne szólj szám, nem fáj fejem!”

– Kenyeres Ilona –








hirdetés