FM-államtitkár: duplán veszítettek a magyar gazdák

Békéscsaba – A sertéspiaci- és a tejválság rávilágított arra, hogy a magyar mezőgazdaság nem rendelkezik elég tároló- és feldolgozókapacitással, ami miatt duplán veszítettek a magyar gazdák – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára csütörtökön Békéscsabán.

Nagy István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) rendezvényén tartott előadásában kifejtette: hűtőházak és feldolgozóüzemek létesítése, eredményes vízgazdálkodás, az állattenyésztés, ezen belül főleg a nemesítés fejlesztése, valamint termelői szerveződések létrehozása nélkül nem lehet sikeres a magyar mezőgazdaság, ezeket az agrárkormányzatnak támogatnia kell.

Hozzátette: szerencsére a sertés- és tejpiacon is azt tapasztalják, hogy megindult a konszolidáció, nőttek a felvásárlási árak. A sertéshús áfacsökkentésének hatásairól szólva elmondta: az intézkedés egyrészt hozzájárult ahhoz, hogy “a határon ellenőrizetlenül, áfacsalással áramló hús” bejutása a magyar piacra megszűnjön; emellett 20-30 százalékkal növelte a fogyasztást.

Az államtitkár reményei szerint a 2017-es év “már kikorrigálja az elmúlt évek negatív hatásait” a sertéspiacon.

A magyar állattenyésztés fő kibocsátója a baromfitenyésztés, ezt a sertés, majd a szarvasmarha követi. Véleménye szerint a juhtenyésztés a jövőben nagy perspektíva lesz, “az Európába áramló népek ugyanis nem sertésevők” – fogalmazott.

“Óriási veszélynek” nevezte azt, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hízlal, mivel a külföldi fajták előnyösebb jellemzőkkel, ezáltal magasabb haszonnal bírnak. Az állattenyésztésen belül a nemesítést fejleszteni kell, mert szemben a növénynemesítéssel, e téren Magyarország nincs a világ élvonalában – húzta alá.

A gabonapiaci kilátásokról szólva Nagy István elmondta: világszinten jó termés volt tavaly, emiatt az árak 10-15 százalékkal csökkentek. A kukoricáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy jobb jövedelmezősége miatt egyre nagyobb teret nyer az ipari célú (biodízel, izocukor) kukoricatermesztés, ám fenn kell tartani az egyensúlyt ezen a téren is, ellenkező esetben az állattenyésztés vesztes lesz. Az államtitkár emlékeztetett: néhány hete a belvízproblémáktól volt hangos a sajtó, a hétvégén azonban már a spontán, szabadtéri tüzek okoztak károkat a mezőgazdaságban. Be kell látni, hogy eredményes vízgazdálkodás nélkül nem lehet sikeres a mezőgazdasági növekedés – jelentette ki. “Ha túl sokat vitatkozunk azon, hogy kié a csatorna, kinek kell rendben tartania, akkor sokáig nem fogunk öntözni” – fogalmazott.

Nagy István szerint szükség van arra is, hogy a gazdák ne csak a termelésben, hanem a feldolgozásban és a termékek piacra juttatásában is érdekeltek legyenek, ezért elengedhetetlen termelői szövetkezéseket létrehozni, amelyeket a kormány öt év alatt összesen 150 millió forinttal támogat. Hosszabb távon pedig szükség van a szövetkezetek szövetkezésére is – hangsúlyozta.

Az államtitkár az adatokról szólva elmondta: 2010 és 2015 között a magyar mezőgazdaság 55 százalékos növekedést ért el. Tavaly az első nyolc hónapban az agrárexport 60,6, az import 163,6 millió euróval nőtt.

Közölte: a kárenyhítési alapban 2017 márciusában 24 milliárd forint áll rendelkezésre, szemben az egy évvel korábbi 21,7 milliárddal. Az alap forrásaiból 2018-ra országszerte kiépítik a jégeső-elhárító rendszert.

Az államtitkár arról is beszélt, az európai uniós támogatások nélkül a magyar mezőgazdaság mínuszos lenne, még úgy is, hogy tavaly rekordtermések születtek. “Ez kellő félelemmel kell hogy eltöltsön mindenkit” – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 után az Európai Unió újfajta Közös Agrárpolitikát szeretne megvalósítani, egyes elképzelések szerint nem a “hagyományos mezőgazdaságot”, hanem az innovációt, az újszerű termelési megoldásokat finanszíroznák.

Magyarországnak ez nem érdeke a természeti adottságai révén – jegyezte meg, hozzátéve ugyanakkor, hogy az erőforrás, a föld “el van rontva”, hiszen a talaj mikrobiális élete 10 százalékra csökkent. Az agrárium sikerességéhez elengedhetetlenül szükség van a tudományos eredmények jobb bevonására – mondta. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke elmondta: komoly kihívások érik az agráriumot a közeljövőben, ugyanis 2050-ig 9 milliárdra nő a Föld népessége, ami 60 százalékkal növeli az élelmiszerek iránti igényt. A bolygó termékeny területe 22 százalék, ami csupán öt százalékkal növelhető. Emiatt elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is átálljanak a precíziós mezőgazdaságra, amihez főként az agrárinformatika területén szükség van az innovációra.

– MTI