Figyelmeztette hétfőn az Egyesült Államok Kínát

A Fehér Ház szóvivőjének bejelentése szerint Washington számára igazolhatatlanok lesznek az amerikai cégek elleni esetleges szankciók, amelyek Peking válaszát jelentenék a Tajvannak eladott fegyverekre.

Kína heves ellenérzésekkel fogadta a hírt, hogy az Egyesült Államok csaknem hat és fél milliárd dollár értékben adna el fegyvereket Tajvannak. Peking szerint a lépés veszélyeztetheti saját nemzetbiztonságát, Washington szerint viszont Tajvannak joga van az önvédelemhez.

A tervezett fegyverszállítások ügye tovább ronthat a két ország kapcsolatán, amelyet először a kínai valuta leértékelése tett feszültté. Aztán jött a tibeti helyzet, majd legutóbb a Google cenzúrázásának ügye, amelynek kapcsán az amerikai kormány nyíltan az amerikai óriáscég mellé állt.

Tajvan modernkori története 1945-ben kezdődött, amikor Japán kapitulációját követően felbomlott a kommunisták és a nemzeti oldal szövetsége, a kínai hadsereg kettészakadt, és ezzel kirobbant a harmadik polgárháború. Mao hadserege győzelmet győzelemre halmozott: 1948-ban elfoglalta Mandzsúriát, 1949 áprilisában Nankingot, majd miután október 1-jén kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, a nemzeti oldal vezére, Csang Kaj-sek és maradék serege Tajvan szigetére menekült. 1954-ben Csang Kaj-sek biztonsági szerződést kötött az Egyesült Államokkal.

Csang Kaj-sek a haláláig nem mondott le arról a tervéről, hogy fegyverrel foglalja vissza Kínát, annak ellenére sem, hogy az ENSZ 1971-ben kizárta Tajvant tagállamai sorából, 1978-ban (Csang Kaj-sek halála után) pedig még a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította vele (Tajvan ma sem tagja az ENSZ-nek). A kommunista vezetésű Kína szakadár tartománynak tekinti a szigetet, amivel terveik szerint a jövőben ismét egyesülni fognak, ha kell, akár erőszak révén is.








hirdetés