Siker, önállóság, fáradt tanárok: a digitális oktatás debreceni tapasztalatai

Míg a Debreceni Ady Endre Gimnáziumban csak a kezdő nyelvi csoportok szintfelmérését végzik, a Kinizsi Pál Általános Iskolában a legfontosabb tantárgyakból kell majd számot adniuk a diákoknak az új tanév elején. Türk László, az Ady-gimnázium igazgatója a Naplónak arról számolt be, folyamatosan kéri a szakmai munkaközösségek vezetőit, hogy mondják el, hogyan érzik magukat a munkaközösséghez tartozó kollégák, mivel a digitális oktatás nehézségeit ők csatornázzák be az iskolavezetés irányába.

„Változó véleményekkel találkozunk. Mi, tanárok úgy érezzük, hogy sokkal többet dolgozunk, de még így is csak töredékét tudjuk elvégezni annak a tananyagnak, amit kellene. A nyelvi órákon pedig éppen az nem tud megvalósulni, ami a legfontosabb lenne: a kommunikáció és az interakció. A legtöbb tanuló úgy teljesít, ahogy egyébként is”

– tájékoztatott az intézményvezető.

Az iskolaigazgató szerint a digitális oktatás nem azt jelenti, hogy mindent ugyanúgy meg kell tanulni a diákoknak, mint a tantermi órákon, emellett az ismeretátadás e formájának módszertanában soha nem látott fejlődés tapasztalható ezen időszakban. – Nagy kérdés, hogy ezt a mindennapi munkánkba hogyan ültetjük át, amikor visszatérünk az osztálytermekbe. Hiszem, hogy a nap mint nap tapasztalt digitális tanítás előnyeit hozzuk magunkkal az intézmény falai közé – mutatott rá Türk László.

Beszédes válaszok

A Debreceni Ady Endre Gimnázium kérdőívéből a közelmúltban kiderült, a diákok túlnyomó többségének (nagyjából kétharmadának) nem okozott gondot az új munkarendre való átállás, és az összes válaszadó döntő többségének rendelkezésére állnak a szükséges eszközök is. A tanulók a konzultációk számát elegendőnek tartják, a kialakult haranggörbe egyik irányba sem mutat torzulást. A kiadott tananyag mennyiségének megítélése a válaszadások tükrében viszont ellentmondásos. A jelenség természetes, mert akinek nehezebben megy az adott tantárgy, az soknak, akinek könnyebben, az kevésnek érzi, úgyhogy ezekből a számokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. – Úgy gondolom, jól megérezték diákjaink, hogy az ilyen oktatási mód az önálló tanulás megtanulása felé tereli őket – következtetett Türk László, majd hozzátette, több kolléga említette a válaszadás kapcsán, hogy ők is sokat tanultak, fejlődtek ezekben a hetekben.

A felmérésből az is kiderült, hogy az önálló időbeosztás nagy kihívást jelent a középiskolás gyermekek számára. A leggyakoribb problémák között szerepelt, hogy időben kell felkelni, ott lenni minden online órán, határidőre szükséges teljesíteni a feladatokat. Hátrányként említették a szülők, hogy bizonyos tantárgyakból nagyon hiányzik a tanár magyarázata.

Segített a gyors alkalmazkodás

Piros Zoltán, a debreceni Kinizsi Pál Általános Iskola intézményvezetője a Naplónak elmondta, ebben a különleges helyzetben a szülőkre hatalmas szerep hárult, hogy támogassák gyermekük otthoni tanulmányait, az esetleges felzárkóztatás hatékonyságához viszont az iskolai háttér teljes mértékben biztosított. – A digitális munkarend egy teljesen új és váratlan helyzetet teremtett mindannyiunk számára, ennek ellenére a tanulási-tanítási folyamat szereplői, a gyermekek, a szülők és a pedagógusok gyorsan alkalmazkodtak a kihívásokhoz – nyilatkozta az iskolaigazgató.

Piros Zoltán kiemelte, a szintfelmérőt – a gyakorlatnak megfelelően – a következő tanév elején is el fogják végezni, így tervezve az adott tanév, az adott tantárgy tanítási-tanulási folyamatát.

A nyári szünettel kapcsolatban arra kérte a szülőket, lehetőleg adjanak teret a gyerekeknek ahhoz, hogy minél többet játsszanak, pihenjenek, ahogy az a nagy betűs vakáció hetei alatt lenni szokott. – A járványhelyzettől függetlenül is a nyári szünetben a gyermek elfelejt dolgokat, ez természetes és megszokott, az ismétlésekkel ezt a tudást elő lehet hívni – fogalmazott végül Piros Zoltán.

Kivételes vakáció előtt állunk

Zsula Magdolna szerint a digitális oktatás heteiről a pedagógusok nagy része már most tudja, hogy igen csekély mértékben voltak eredményesek. A fejlesztőpedagógus a Napló kérdésére arról is tájékoztatott, hogy a hagyományos vakációkkal ellentétben javasolt ezen a nyáron minden hétköznap tanulni a gyerekekkel. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az általános iskolások, kiváltképp az alsó tagozatosok a nyári hónapokban ne egyedül, hanem lehetőleg a szülővel, játékos formában gyakoroljanak napi egy-másfél órát. Példaként említette a 2. osztályban tanult szorzótábla, a szövegértés és az idegen nyelv rendszeres gyakorlását.

„Fontos, hogy a számítógép helyett próbáljuk a gyerekeket olvasásra ösztönözni, akár egy szabadon választott könyvvel, akár a kötelező olvasmány közös felolvasásával, mindezt pedig sok-sok türelemmel”

– fogalmazott a debreceni fejlesztőpedagógus, majd hozzáfűzte, amellett, hogy a játékos gyakorlás egyben közösen eltöltött minőségi időnek is számít, a 2020/21-es tanév elejére várható iskolai szintfelméréseken és ismétlő órákon is meglátszik majd az eredménye.

SZD

Borítókép: Debreceni Dorka, a Szoboszlói Úti Általános Iskola tanulója szintén megismerkedett az otthon tanulás hátrányaival és előnyeivel